Az Európai Unió döntéshozó szervei, az Európa Parlament pártjai és képviselői, sőt a közvélemény is előbb-utóbb kénytelenek lesznek foglalkozni a franciaországi helyzettel. 

Fotó: MTI/EPA

Eleinte még el lehetett hessegetni a kérdést azzal, hogy mégis egy szuverén, régi demokratikus hagyományokkal rendelkező országról van szó, az események azonban mára túlléptek ezen. A közép-európai államok vezetői joggal adhatnának hangot aggodalmaiknak amiatt, hogy – bár már korábban is voltak ennek jelei – mostanra Párizsban súlyos problémák támadtak a jogállamisággal, a sajtó-, szólás- és vallásszabadsággal, a hatalom erőszakos túlkapásaival kapcsolatban. 

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak (röviden LIBE) ideje lenne elfogadnia egy jelentést, ami a francia elnök, valamint a kormány tevékenységét vizsgálva kétségtelenül arra a megállapításra jutna, hogy elengedhetetlennek látszik a 7-es cikkely bevezetése az európai értékeket és az emberi jogokat durván sértő, az anarchia szélére sodródó országban rendet tartani képtelen, a kontinens stabilitását is veszélyeztető franciákkal szemben. 

A jelentés megállapítaná, hogy már a hatalom legitimációja is erősen megkérdőjelezhető lenne, hiszen Macront 24 százalékos valós támogatással választották köztársasági elnöknek, és az ilyesmi olyan stabil demokráciákban, mint Magyarország vagy Lengyelország, gyakorlatilag elképzelhetetlen. A furcsa magánéleti szokásairól is ismert elnök néhány hete bűnözőkkel fényképezkedett az egykori gyarmaton (az ilyesmi Cseh-, Magyar- vagy Lengyelország esetében ugyancsak elképzelhetetlen, mivel sosem voltak gyarmataik) a helyi népszavazás előtt, amelyen csak azért nem tudták kimondani a függetlenséget, mert a betelepült gyarmatosítók (migránsok) már többen vannak az őslakosoknál.

További érv a franciák régóta érő megzabolázására, hogy rendszeresen kerül sor antiszemita merényletekre (zsidó iskolák vagy zsidó tulajdonú intézmények ellen, ami például Lengyel- vagy Magyarországon elképzelhetetlen). A sajtószabadság legdurvább lábbal tiprása egy szerkesztőség elleni véres terrortámadásban öltött testet (amihez hasonlóval nálunk Fekete-Győr András kísérletezett, amikor egy neki nem tetsző cikk miatt berontott az Origo szerkesztőségébe, de ez annyira szánalmasra sikeredett, hogy jószerivel kihullott az emlékezet rostáján).

Eddig mégis fegyelmezetten tűrték a demokratikus berendezkedésű, a jogállamiságra kényes közép-európai államok a franciák megannyi méltatlan kilengését, de most betelt a pohár; Párizs főutcáján gyújtogatnak, tüntetnek napok óta, emberek halnak meg, a rendőri agresszió pedig a legdurvább jeleneteket szüli. Szívbemarkoló, egyben vérlázító videón látható, amint a megmozdulásokon elfogott kiskorú diákokat tarkóra kulcsolt kézzel térdepeltetnek a földön, mellettük állig felfegyverzett rendőrök várakoznak fenyegetően. És ez nem az iszlám államról, még csak nem is a 2006-os gyurcsányi rendőrattakról készült felvétel; ezt Európa szívében forgatták, Franciaországban, a legliberálisabb Macron mandátuma idején.

A női kézilabda-világbajnokság több mérkőzését szombatról vasárnapra halasztották az irányíthatatlanná váló történések miatt, a labdarúgó-bajnokság élvonalában öt meccset pedig töröltek. Talán fontolóra lehetne venni, hogy ha a franciák alkalmatlanok sporteseményeket biztonságos lebonyolítására, akkor Budapest vállalja át a Párizsnak ítélt 2024-es olimpia megrendezését…