Hirdetés
Hirdetés

megye

Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Az egykori Magyarország középső részén, a Duna bal partján elterülő vármegye, melynek területe négyezernégyszáz kilométer volt, lakóinak száma 1891-ben kétszáztízezer lélek.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Erdély délkeleti részének vármegyéje, területe háromezeregyszáz négyzetkilométer volt, lakóinak száma 1891-ben százharmincötezer fő, köztük tíz százalék magyar, negyvennégy százalék német, negyven százalék román és öt százalék cigány.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

A Dunántúl északnyugati sarkában fekvő, kétezer négyzetkilométer területű vármegye volt a Duna jobb partján.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Magyarország keleti részének egyik legnagyobb megyéje volt, területe bő tízezer négyzetkilométer.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Erdély hegyes-dombos vármegyéje volt a Maros felső folyásánál, közel a román határhoz, mellyel egy keskeny kiszögellés révén Beszterce-Naszód és Csík között közvetlenül is érintkezett.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Az északi országrész egyik leghegyesebb vármegyéje volt, 1891-ben hetvenhétezer lakossal. A csökkenő lakosságú vármegye közé tartozott.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Hazánk egyik legnagyobb és leghegyesebb megyéje volt az ország Szerbiával és Romániával határos részén.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

A Duna mindkét partján elterülő megye volt, területe közel háromezer négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben kereken százhatvanezer fő.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Erdély középső területén, ötezeregyszáz négyzetkilométeren elterülő megye volt, lakóinak száma 1891-ben kétszázhuszonötezer lélek, köztük hetvenhétezer magyar, százharmincháromezer román, nyolcezer német, a többi egyéb nemzetiségű.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Erdély egyik legkisebb vármegyéje volt a maga ezerhatszáz négyzetkilométerével.