Az orvos válaszol
Adalékok helyett elő a fakanállal!
Egyetlen szelet kenyérrel legalább hétféle szintetikus adalékanyagot is megeszünk, a további élelmiszerekkel, felvágottakkal, félkész ételekkel pedig további 30-35 E-számot is begyűjtünk naponta. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal arról beszélgettünk, milyen rövid és hosszú távú mellékhatásai vannak mindennek.– Az élelmiszergyártók esküsznek rá, hogy csak az egészségre ártalmatlan szintetikus adalékokat használnak termékeik előállításakor. A szervezetünkbe kerülő sokféle állományjavító, ízfokozó, színezék, gombaölő és tartósítószer együttes hatását vizsgálták-e már a tudósok?
– Valójában a gyártóknak nem áll érdekükben, hogy ilyen kutatásokat folytassanak a különböző egyetemi, intézeti laboratóriumok. Ha mégis akad egy-két elszánt tudós, eredményeik nemigen kapnak nyilvánosságot. Így nem lehet tudni pontosan, hogy a szervezetünkbe kerülő vegyületek miként lépnek kölcsönhatásba egymással, milyen hosszú távú hatásai vannak a modern táplálkozási szokásainknak. Annyi azonban bizonyos, hogy néhány évtizeddel ezelőtt nem volt annyi ételallergiával küzdő beteg, mint ma, az utóbbi tíz-tizenöt évben nőtt meg jelentősen a tej-, glutén- és más érzékenységben szenvedők száma.
– Milyen jelei vannak, ha telítődünk valamilyen összetevővel?
– Puffadás, hasmenés, kiütések jelzik, hogy valamely élelmiszer vagy a vele együtt bejutó adalékanyagok megemésztésével nem tud megküzdeni a szervezetünk. Ha ez a helyzet tartósan fennáll, az általában az irritábilisbél-szindróma krónikussá válását idézheti elő. Ám vannak olyan adalékok, például gombaölő szerek, amelyek felszaporodása az emberi szervezetben akár májgyulladáshoz is vezethet.
– Ez a gyulladásközeli állapot nyilván megviseli a bélflórát is, noha ez a felelős immunrendszerünk ellenálló képességéért is. Tévednék?
– Egyáltalán nem. A végeredmény az lesz, hogy az így legyengített szervezet képtelen ellenállni a kórokozóknak, és nehezebben gyógyulunk fel egy-egy banálisabb fertőzésből is.
– Az egészségügyi statisztikák azt mutatják, hogy egyre több kisgyermek küzd emésztőrendszeri megbetegedésekkel és különféle ételallergiával. Ez szintén a szervezetükbe jutó sokféle szintetikus anyag számlájára írható?
– Mindenképpen. A gyerekek szervezete a felnőttekénél sokkal kiszolgáltatottabb a szintetikus anyagoknak. Genetikai adottságoktól is függ, hogy korai allergiával vagy más, krónikus megbetegedéssel válaszol-e ezek támadására.
– Tavasszal lekerül rólunk a nagykabát, szembeötlő lesz, mennyi fiatal cipel magán óriási tomport, pocakot és combokat. Ennek köze lehet az adalékanyagokhoz?
– Aki mértéktelenül él a színezett, cukros üdítőkkel és a reklámozott nassolnivalókkal, annak számolnia kell ezzel a mellékhatással is. Az emberi szervezet nem tud megküzdeni az így bevitt óriási mennyiségű szintetikus anyaggal, ezért egy részét elraktározza a zsírsejtekben. A zsírsejtek pedig elsősorban a hastájékon, a tomporon és combokban rakódnak le, az adalékok ott várják ki, hogy egyszer sorra kerüljenek és feldolgozzák őket.
– Mit tehetünk, hogy elkerüljük az említett mellékhatásokat?
– Térjünk vissza ahhoz a régi szokáshoz, hogy magunk főzünk friss, az évszaknak megfelelő alapanyagokból! Gyakorló háziasszonyként magam is tudom, hogy egy óra alatt előállítható egy-egy könnyű ebéd vagy vacsora. A gyerekeknek még fontosabb, hogy mindennap kerüljön az asztalra friss gyümölcs, zöldség, főzelék. És ne úgynevezett kényelmi, vagyis félkész termékekből álljon a vasárnapi menü. Úgy látom, szerencsére hódít a kenyérsütés és az otthon főzés divatja. A közösségi oldalakon is rengeteg gyorsan elkészíthető egytálétel receptje kering. E divat követése nemcsak szórakoztató, védi az egészségünket is.