Kamaszkori függő játszmák

A kamaszok leterheltsége óriási: a tanulás, a különórák és az egyéb iskolai elfoglaltságok miatt vagy éppen a továbbtanulás – legyen az egyetemi vagy középiskolai – árnyékában egyre kevesebb idő jut a valódi feltöltődést kínáló szabadidős programokra. A tizenévesek így óhatatlanul több időt töltenek a digitális térben, aminek előnyeinél – könnyebb és folyamatos kapcsolattartás a kortársakkal, azonnali információszerzés – jóval súlyosabbak a hátrányai. A közösségi média éjszakába nyúló használata fáradtságot, a káros médiatartalmak követése többek közt frusztrációt, szorongást okozhat, miközben a valódi barátságok, a kortárs kapcsolatok leépülése is felróható a nyakló nélküli netezésnek. És persze ott vannak az életkori sajátosságból fakadó nehézségek: a kamaszok ezekben az években igyekeznek megfogalmazni identitásukat, függetlenebbé válni a szülőktől, miközben a kortársak véleménye egyre fontosabbá válik számukra – e kívülről és belülről egyaránt rájuk nehezedő nyomás alatt próbálnak teljesíteni. Nem csoda, hogy ebben az életkorban kezdenek kísérletezni az alkohollal, cigarettával vagy más káros, függőséget okozó szerekkel, amiben a csoportnyomás komoly kiemelkedő szerepet játszik.

Feldobódva?

A serdülőkor intenzív fizikai és szellemi fejlődése megviseli a fiatal szervezetet, a tinédzserek a fáradságot mint láthatatlan köpenyt cipelik magukon. Ez ellen kézenfekvő valamiféle serkentőhöz nyúlni. A fiatalok energiaital-fogyasztása olyannyira elterjedt világszerte, hogy számos ország 18 éves kor alatt betiltotta a vásárlását, köztük hazánk is: 2025. június 11-től csak nagykorú személy vehet energiaitalt. Persze a szabály könnyen kijátszható, ezért is fontos, hogy a fiatalok is megértsék, az energiaital nem üdítő, hanem mentális és fizikai teljesítőképesség stimulálására használt koffeintartalmú ital. A szabályozás szerint minden termék energiaitalnak minősül, amelynek koffeintartalma meghaladja a 15 milligrammot deciliterenként. Csak hozzávetőleg: egy deciliter főzött kávé 40 és 70 milligramm között tartalmaz koffeint, míg a két és félszer ekkora kiszerelésű energiaital 50-150 milligramm koffeintartalommal bír, ráadásul más növényi alapú stimulánsokat és nagy mennyiségű cukrot, körülbelül 50 grammnyit is tartalmazhat. A szervezet számára egy doboz energiaital úgy hat, mint egy hatalmas, józanító pofon: alkalmanként kibírható, ám sorozatosan nyakalva biztosan káros az egészségre. Az energiaital formájában bevitt cukorbomba megemeli a vércukorszintet, amit a szervezet több inzulinnal igyekszik kompenzálni, így egy-két óra elteltével a fogyasztó még fáradtabbnak érzi magát, amit újabb energialökettel szeretne pótolni. Ezek az italok komoly megterhelést jelentenek a szív- és érrendszerre: nem véletlen, hogy sokszor heves szívdobogás, emelkedett pulzus, remegés, szédülés is felléphet a fogyasztása során.

Egy 2021-es kutatás kimutatta, hogy az energiaitalok rendszeres nyakalása a fogyasztók 35 százaléknál álmatlanságot, stresszt, 23 százaléknál deprimált hangulatot okozhat. Ráadásul úgy vélik a szakemberek, hogy a gyakori energiaital-fogyasztás összekapcsolódhat más káros anyagok, így a dohányzás, az e-cigaretta, a snüssz (szopogatható nikotintermék) vagy akár a drogok kipróbálásával is.

Szívás a tömés

A tizenévesek körében különösen veszélyes a rohamivás (binge drinking) szokása. Egy-egy túlzottan jól sikerült buliban előfordul, hogy rövid idő alatt öt-hat röviditalt gurítanak le, ami után jön a filmszakadás. A rohamivás szélsőséges esetben alkoholmérgezést is okozhat, hosszabb távú negatív hatásai között a mentális és idegrendszeri elváltozások, depresszió, alvás-, viselkedés- és figyelemzavar, tanulási nehézségek is jelentkezhetnek, valamint függőségek kialakulásának veszélye is fennáll. Mindez annak fényében riasztó, hogy egy korábbi felmérés szerint minden harmadik magyar középiskolás rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az indok pedig az, hogy az itallal könnyebben ki tudják engedi a gőzt, és a társaságból sem akarnak kilógni azzal, hogy visszautasítják az alkoholfogyasztást.

Svédországban a XVIII. század óta használják a snüsszt (tömőt), ami mára Európa más vidékein is – bár az EU legtöbb országában nem engedélyezett – egyre népszerűbb: a filterbe töltött dohányból és aromákból álló keveréket a felső ajak és a fogsor közé, az ínyre helyezik, azaz „tömik”, a nikotin pedig onnan szívódik fel a szervezetbe. A snüsszhöz hasonlóan használatos a nikotinpárna, ebben dohány nincs, csak növényi rost és nikotin – ez utóbbi nincs betiltva. Mindkét termék a dohányzás alternatívájaként terjedt el, ám ne higgyük, hogy nincsenek káros hatásai a szervezetre. Használatuk szájüregi gyulladást, fogínybetegségeket, szédülést, hányingert, hányást is okozhat, nem beszélve a hosszú távú káros hatásairól, amelyek között a szájüregi daganatok, sőt nyelőcső- és végbélrák is szerepelnek. Ráadásul a kamaszok között is egyre népszerűbbek: egy 2020-as felmérés szerint már a 14-15 éves korosztály is használja őket. A nikotinpárnácskát az ínyre illesztve a termék nikotintartalmának körülbelül 50 százaléka szívódik fel, ami egy cigarettáénak akár háromszorosa is lehet.

A dohányzás azonban nem a nikotinpárnácska használata miatt szorult vissza a kamaszok körében, ehhez inkább az e-cigarettának van köze. Az elektromos cigaretta fogyasztása röpke tíz év alatt több tízszeresére nőtt. Hazánkban az e-cigaretta használata nem tiltott, ám az Elf Bar nevű hevített dohánytermék forgalmazása már igen: ennek a nikotintartalma akár 16 doboznyi cigarettáénak is megfelelhet, használata tehát súlyos egészségi kockázattal jár.

Jó példát mutatni

Kérdés, mit tehet a szülő? Talán a legfontosabb, hogy a prédikáló hangszínt mellőzve, elfogadó és támogató légkört teremtve kezdeményezzen beszélgetést a gyerekével a függőséget okozó szerekről, azok káros hatásairól. Tiltani nem biztos hogy érdemes, hiszen tízből nyolcan csak azért is kipróbálják majd. Nyilván egy pohár bortól, egy szál cigarettától még senki nem válik függővé, ám résen kell lenni, hiszen ez keskeny mezsgye, a folytatás pedig nemcsak a kamasz akaraterején, hanem a szülőkön is múlik. Ha ugyanis az alkohol káros hatásairól papolunk, ám minden családi és társasági összejövetelen a pohár fenekére nézünk, ez a mintakövetés fog érvényesülni: a fiatalok pontosan látják, hogy a szülő vizet prédikál és bort iszik. A liberális álláspont sem nyerő: ha a szülő együtt dohányzik, iszogat, netán együtt füvezik a gyerekével, mondván, a fiatal így kontroll alatt próbálhatja ki a tiltott szereket, a rossz minta hosszú távon bosszulhatja meg magát. Valószínűleg többet ér, ha a mindennapokban józan példát mutatunk és kiadós beszélgetéssel, valódi odafordulással igyekszünk segíteni abban, hogy gyerekünk átvészelje a kihívásokkal teli kamaszéveket.