Kevesebb is elég

Egészséges testtömegűeknek szükségtelen a hozzáadott cukrot lecserélniük valamilyen édesítőszerre, inkább a bevitt cukormennyiséget tanácsos csökkenteni. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az édesítőszerek sem alkalmasak mértéktelen fogyasztásra.

Szorongáskeltő aszpartám?

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által 1981-ben jóváhagyott aszpartám több ezer olyan alacsony kalóriatartalmú élelmiszerben és italban megtalálható, amelyet felnőttek és gyermekek egyaránt fogyasztanak. Ugyanakkor ma már nem feltétlenül az aszpartám szerepel az első helyen az édesítőszerek piacán.

A Floridai Állami Egyetemen az intenzív édesítőszerek hatását vizsgáló kutatócsoport tavaly év végén arról számolt be, hogy amikor állatkísérletek során a laboratóriumi egerek szabadon hozzáférhettek az emberek számára ajánlott maximális napi adag 15 százalékának megfelelő mennyiségű aszpartámmal adagolt vízhez, a speciálisan erre a célra tervezett hangulatvizsgálatokban általában szorongóbb viselkedést mutattak. Ráadásul a nem kívánt agyi folyamatok az állatok utódain is megfigyelhetők voltak, akár két generáción keresztül is.

A szorongást mérő labirintustesztek, illetve idegrendszeri vizsgálatok során a kutatók jelentős változásokat találtak az amigdalában, az agynak a nyugtalanság szabályozásával összefüggő részében. Ám amikor az egerek diazepámadagokat kaptak – a Válium néven forgalmazott, feszültség kezelésére szolgáló gyógyszer –, a szorongásszerű viselkedés minden generációban megszűnt.

A publikációt jegyző szerzők a tanulmányban arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy bár a témában további kutatómunkára van szükség, érdemes óvatosnak lenni és kerülni az aszpartám, valamint más mesterséges édesítőszerek túlzott fogyasztását.

Csökkentve és kombinálva

Erdélyi Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) főtitkára tájékoztatása szerint az édesítőszerek az adalékanyagok egy csoportját képezik, piacra kerülésük és engedélyezésük módja megegyezik az adalékanyagokra vonatkozó eljárásrenddel.

– Mivel az intenzív édesítőszerek nagy része nem természetes eredetű, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) időnként felülvizsgálja őket. Az aszpartámmal kapcsolatban már korábban is merültek fel problémák, ezért 2013-ban az EFSA összegyűjtötte az akkor rendelkezésre álló tudományos vizsgálati eredményeket, amelynek végkövetkeztetése szerint szokásos mennyiségben történő fogyasztása nem vet fel élelmiszer-biztonsági aggályokat. A szakértői bizottság testsúlykilogrammonként 40 milligramm elfogadható napi bevitel értéket állapított meg aszpartám tekintetében, amelyet az EFSA újraértékelés során változatlanul megfelelőnek ítélt. Ennek alapján például egy 60 kilogramm testtömegű személynél napi 2400 milligramm engedélyezett, ezt a mennyiséget már nagyjából 4 liter diétás üdítő tartalmazza.

Erdélyi Alíz hangsúlyozza, hogy az extrém példa csak a szemléltetést szolgálja, mert folyadékpótlásra legalkalmasabb az ivóvíz. Gyümölcs- és zöldségleveket, cukortartalmú teákat, üdítőitalokat csak a folyadékbevitel „színesítésére” alkalmazzunk. Emellett érdemes csökkenteni a felhasznált édesítőszerek mennyiségét is, és időnként váltogatni a különböző hatóanyagú termékeket.

Az aszpartám biztonságos felhasználását a Nébih ÉKI is vizsgálta 2014-ben. Ennek során megállapították, hogy az édesítőszer élelmiszerekkel, italokkal történő bevitele az átlagos magyar fogyasztóknál a szokásos étrend esetén nem adott okot aggodalomra.

Ízáthangolással

A táplálkozástudományi szakember hangsúlyozza, hogy az édességfogyasztás terén is ajánlatos az egészséges táplálkozás elvét követni: étkezéshez kapcsolódóan hetente legfeljebb kétszer együnk édességet, desszertet, és az ételek elkészítéséhez minél kevesebb cukrot használjuk. Életmódváltás esetén semmiképpen nem célszerű a gyorsan felszívódó szénhidrátok közül a hozzáadott cukrokat – például a répacukrot, a glükóz-fruktóz szirupot – egyszerűen kivenni az étrendből és ugyanakkora mennyiségnek megfelelő édesítőszerrel helyettesíteni. Vagyis ha korábban napi 5 teáskanál cukrot tettünk a gyümölcsjoghurtba, akkor nem megoldás azt átváltani ugyanennyi cukornak megfelelő édesítőszerre.

– Az EU-ban ma már több mint húsz engedélyezett édesítőszer közül lehet választani annak alapján, hogy kinek melyik felel meg, illetve mire akarjuk használni. Például a hőre érzékeny szacharinnak sokak szerint fémes mellékíze van, de hideg és meleg italok elkészítéséhez is más-más édesítőszer javasolt.

Amennyiben az életmódváltás részeként elkezdjük apránként csökkenteni a bevitt cukormennyiséget, akkor körülbelül egy hónap alatt érjük el a kívánt „ízáthangolást”.

A dietetikus arról is beszél, hogy az egészséges táplálkozás szerinti hozzáadottcukor-bevitel 2000 kilokalória napi fogyasztás esetén mindössze 50 gramm, miközben 2,5 deciliter cukrozott üdítőital ennek több mint a felét tartalmazza.

Az MDOSZ-főtitkár üdvözlendőnek tartaná, ha az életmódváltás során eljutnánk odáig, hogy élvezni tudjuk az élelmiszerek valódi édes ízét. Véleménye szerint például a zabkását, a kakaót vagy a cappuccinót sem hozzáadott cukorral, sem édesítőszerrel nem kellene ízesíteni, mert a tejben található természetes tejcukor kellőképpen édes.

A táplálkozástudományi szakember szerint az inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel, fruktózintoleranciával vagy egyéb szénhidrátanyagcsere-zavarral küzdőknél a betegség jellege alapján, dietetikussal konzultálva célszerű kiválasztani a megfelelő édesítőszert.