Az orvos válaszol
Méregtelenítés önerőből
Tabletták, kapszulák, olajok, teák és cseppek: a gyártók változatos készítményekkel igyekeznek meggyőzni az embereket arról, hogy itt az ideje méregtelenítő kúrába kezdeni. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal arról beszélgettünk, érdemes-e súlyos ezreket költenünk ezekre a szerekre.
– A tavaszi nagytakarítás sokakat arra késztet, hogy szervezetüket is megtisztítsák, ezért méregtelenítő kúrába kezdenek. Valóban szükségünk van erre?
– Először is tisztázzuk az alapokat! Ha valakinek méreg kerül a szervezetébe, annak kórházban, esetleg intenzív osztályon a helye. A táplálkozás során természetesen bizonyos salakanyagok is keletkeznek. De a Jóisten úgy teremtette meg az embert, hogy meglegyenek azok a szerveink, amelyek révén megszabadulhatunk ezektől az anyagoktól. E szerveink a vesék és a máj, de a gyomorsav is ezt a célt szolgálja.
– A böjtölés is ezt a folyamatot segíti?
– A böjtnek majd minden vallásban komoly szerepe van. Segíti a lélek megtisztulását, de a mi éghajlati viszonyaink között segít abban is, hogy a téli nehéz étkezések után megkönnyebbüljön a szervezetünk. Vannak olyan divatos táplálkozási szokások is, amelyek időszakos böjtöt írnak elő. Kiválóak arra, hogy kontroll alatt tartsuk a testsúlyunkat.
– Idetartozik a néhány havonta ismételt léböjtkúra is?
– Voltaképpen igen. Ám ennek komoly veszélyei vannak, leginkább az idősekre, a krónikus betegségben szenvedőkre nézve. A cukorbetegeknél akár kómához is vezethet. Gyerekeknek és kismamáknak különösen veszedelmes a böjtnek ez a változata. De a drasztikus táplálékmegvonás egészséges embernél is komoly rosszulléthez vezethet.
– Az interneten számos tablettás, kapszulás vagy olajos méregtelenítő szert reklámoznak. Ezek többsége tartalmaz olyan egzotikus összetevőket, mint például a tengeri alga, a kurkuma vagy az ananász, de főként máriatövis-kivonatból állnak. Ennek milyen hatása van?
– A máriatövis bizonyos fokig védi a májsejteket, ám kúraszerűen évente legfeljebb 1-2 alkalommal alkalmazható. Éppen úgy, mint a csodaszerként hirdetett gyógynövényteák, mint a lestyángyökér, a csalán, a mezei zsurló. Ezek általában vízhajtók. Vízhajtásra azonban annak van szüksége, aki szívelégtelenséggel küzd. Semmiféleképpen nem ajánlom, hogy orvosi felügyelet nélkül belefogjon valaki ezeknek a gyógynövényteáknak a folyamatos alkalmazásába. A kontroll nélküli vízhajtás ugyanis felboríthatja a szervezet kálium-nátrium egyensúlyát, vagyis a só-víz háztartást. Ez hányásos, hasmenéses rosszulléthez vezethet, de súlyosabb esetben akár szívritmuszavart is okozhat.
– Vannak gyártók, amelyek azt ígérik, hogy készítményük „kivezeti a nehézfémeket” a szervezetből…
– Ezt nem is akarom kommentálni, olyan eszement ígéret. Léteznek ugyan olyan szakmák, amelyek művelői ki vannak téve a nehézfémmérgezésnek, ám az ilyen nem kezelhető házilag. Csak egy komoly kórházi kivizsgálás derítheti fel az ilyen eseteket, és bennfekvéses terápiára szorul a beteg.
– Vagyis mondjunk le a méregtelenítésről?
– Inkább úgy fogalmaznék: bízzuk a megfelelő szerveinkre, a vesékre, a májra és az emésztőrendszerre. Ha mértékletesen táplálkozunk és rostokban, vitaminokban gazdag az étrendünk, azzal komolyan segíthetjük a munkájukat.
