A gyermekáldás és a nagy fogadalmak időszaka
Ne féljünk az ősztől!
A vakációtól való búcsúzást és a tanévkezdést hozó szeptember sokak számára az újraterhelődést jelentő hónap, pedig az ősz nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket és meglepetéseket is tartogathat. Vajon július után miért szeptemberben ünnepelik a legtöbben a születésnapjukat? Milyen őszi zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk a memóriánk megőrzéséért?
„Ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk…” – így szól az örökzöld slágerszöveg, amely akár az aktuális évszakváltásra is igaz lehet, ha felmérjük, hogy az ősz kezdete milyen örömforrásokat és előnyöket kínálhat a különböző generációknak.
Statisztikai adatok bizonyítják, hogy szeptember, „a második évkezdés” a nagy fogadalmak ideje, kifejezetten bababarát évszak.
Ilyenkor a természet színpompás ajándékaival az asztalunkat is gazdagabban teríthetjük meg, ráadásul a szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az emlékezetre, az idősebb korosztály rövid távú memóriájára is kedvező hatást gyakorolhat.
Szeptemberi gyermekáldás
A KSH 1970 és 2020 közé eső, fél évszázad születési adatait összegző grafikonja szerint az említett periódusban Magyarországon júliusban, augusztusban és szeptemberben született a legtöbb kisbaba.
A 9. havi gyermekáldás a karácsonyi-szilveszteri ünnepkör stresszmentesebb időszakának, míg a 7. és a 8. havi a hűvösebb, összebújós napoknak köszönhető, de a júliusi bébiboomra egyes vélemények szerint az óra-visszaállítás miatt hosszabbra nyúló esték is hatással lehetnek.
A legtöbb baba tehát a július–augusztus–szeptemberi negyedévben születik, és az október–november–decemberi időszakban fogan.
A gyermekáldásra leginkább kedvező napok az elmúlt ötven évben a július 25-e és a szeptember 18-a voltak, ekkor látta meg a napvilágot a legtöbb újszülött. Nem véletlenül érezzük úgy, hogy az említett hónapokban az átlagosnál több ember ünnepli a születésnapját.
Hétvégén és ünnepnapokon mindig kevesebb kisbaba érkezik, ami a szakemberek szerint nem a gyermekek vagy az anyák döntéséről, sokkal inkább a tervezett, programozott szülésről és a szülészorvosok munkaidőhöz való ragaszkodásáról szól…
Az 1970–2020-ig tartó összesített táblázat alapján a legkevésbé népszerű születésnapnak a január 1-je és a február 29-e tűnik. Utóbbi már csak azért is, mert ez a dátum csupán négyévente szerepel a naptárban. A születésszámok alapján a február nem az ölelkezés és a romantika hava, hiszen az elmúlt ötven évben a legkevesebb gyermek éppen novemberben született.
A memória felpörgetése
A szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása jótékony hatást gyakorolhat a kognitív funkciókra, az agyműködésre, javíthatja a memóriát és a figyelmet. Az úgynevezett flavonoidokban gazdag gyümölcsök, mint az őszi alma, áfonya, szeder, szőlő, szilva és a citrusfélék, valamint az antioxidánsokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó zöld leveles zöldségek, köztük a káposzta, brokkoli, spenót és sóska vagy mások mellett a hagyma- és diófélék, illetve a csipkebogyó felhasználása az egészségünk védelmét szolgálja.
A növényvilágban elterjedt vegyületcsoport, a flavonoidok élettani hatását Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert fedezte fel 1930-ban. Bár az eredeti feltételezéssel szemben ma már nem tekintik vitaminnak, a legtöbb flavonoid antioxidáns hatású vitaminokkal, köztük A-, C-, és E-vitaminnal együtt fejti ki hatását, nagy mértékben segítve azok felvételét.
A vegyületcsoportot tartalmazó ételek rendszeres fogyasztása védelmet nyújt a szervezetben jelen lévő gyulladásokkal és vírusokkal szemben, jótékony hatást fejt ki a szív- és érrendszerre, mérsékli a magas vérnyomást, valamint jelentősen csökkentheti számos daganatos betegség, például az emlő-, a petefészek-, a nyelőcső- és vastagbélrák kialakulásának esélyét.
A Columbia Egyetem munkatársainak azt is sikerült igazolni, hogy a szervezetben található flavonoid mennyisége és az agy teljesítménye között egyértelmű kapcsolat áll fenn. A tudósok három éven át követték nyomon a kutatásban részt vevő átlagosan 70 év feletti emberek egészségi állapotát. A kísérlet során az érintettek egyik csoportja naponta kapott flavonoid-kapszulát, a másiknak placebót adtak. A vizsgálat nyomán kiderült, hogy a növényi vegyületben gazdag étrend, illetve étrend-kiegészítők segíthetnek az idősebbek szellemi teljesítményének megőrzésében. A leglátványosabb eredményeket azoknál a kapszulát fogyasztóknál érték el, akik eredetileg nagyon kevés flavonoidot tartalmazó élelmiszert vettek magukhoz.
Úgy tűnik tehát, igaz lehet a régi mondás, amely szerint: „Mindennap egy alma a demenciát távol tartja.” Az ajánlások szerint a legjobb hámozatlanul elfogyasztani a hagyományosabb, nem agyonnemesített fajtákat, piros, sárga és zöld héjút egyaránt.
Növekvő alvásigény?
A természet kínálta bőségtálból való falatozás mellett az ősz beköszöntével arra is számos lehetőség nyílik, hogy a nyári forróság lecsengését követően több időt töltsünk a szabadban sétával, kirándulással, egyéb aktív tevékenységekkel.
Ugyanakkor érdemes tekintetbe venni, hogy ősszel nemcsak a mozgásigény, hanem szervezetünk alvásszükséglete is átalakulhat.
Szeptemberben később pirkad, hamarabb sötétedik, rövidebbek a nappalok, mint a nyári hónapokban, ami megnehezítheti az ébredés és elalvás folyamatát. A borúsabb, hűvösebb napokhoz való alkalmazkodás felkészülést, az alvásrutinunk megváltoztatását igényelheti.
A biológiai óra működésében és az alvás szabályozásában a melatonin vagy más néven „alváshormon” játszik kulcsszerepet, amely biztosítja, hogy a test felismerje a nappal és az éjszaka váltakozását, és megfelelően alkalmazkodjon hozzá. Az agy által termelt melatonin segíti a testi-lelki regenerálódást, de mennyisége külső tényezők hatására csökkenhet, ami alvászavarhoz, végső soron egészségi problémákhoz vezethet.
Az egészséges alvásra, ezen belül a melatonin természetes termelődésére kedvezőtlenül hat a késő éjszakai fényterhelés és képernyőhasználat, az alkohol- és koffeinfogyasztás, de a rendszertelen alvási szokások és a túlzott napi stressz is. Ezzel szemben a sötét, csendes és hűvös hálószoba, illetve szükség esetén az alvásidő növelése segítheti a pihenést és nyugodt alvást.
Azoknál, akik gyakran utaznak időzónák között, váltott műszakban dolgoznak, vagy egészségi állapotuk miatt melatoninhiánnyal küzdenek, orvosi konzultációt követően akár a hormon gyógyszeres adagolása is indokolt lehet.
A csont- és immunrendszerünket erősítő D-vitamin pótlása azonban októbertől márciusig valamennyi korosztály számára ajánlott tabletta, csepp vagy kapszulás készítmények formájában. Erre mindaddig szükség van, amíg újra beköszönt a tavasz, és ismét természetes napfény segíti majd szervezetünk regenerálódását.
