Úton az alkoholizmus felé

A Sake Viva! kampány indoklása szerint Japán alkoholpiaca folyamatosan zsugorodik, és ennek egyik jelentős tényezője – a csökkenő születésszám mellett – az ország idősödő demográfiai összetétele. A program egészségkárosító céljait sokan kritikával fogadták, ám a nemzeti adóhivatal nyugtalanító gazdasági adatokkal érvel a reklámkampány mellett. A japánok ugyanis 2020-ban kevesebbet ittak, mint 1995-ben, a fogyasztás évi száz literről 75-re esett vissza. A The Japan Times szerint míg 1980-ban a teljes állami bevétel öt százalékát tették ki az alkoholra kivetett adók, addig 2020-ban ez az érték 1,7 százalékra mérséklődött – tájékoztat a BBC.

De mi a helyzet Magyarországon? Friss európai és hazai kutatások szerint a magyar fiataloknak nincs szükségük ösztönzésre, enélkül is isznak. Eleget…

A család megvéd

Az ESPAD-program négyévente gyűjt nemzetközi összehasonlítható adatokat a 16. életévüket betöltött európai fiatalok dohányzási, alkohol- és drogfogyasztási szokásairól, egészségkárosító magatartásáról. A 2019. évi kutatás adatainak hazai elemzését a Budapesti Corvinus Egyetem tette közzé. A vizsgálat alapján a megkérdezett 9–10. évfolyamos fiatalok 92,4 százaléka fogyasztott már szeszes italt élete során. Heti rendszerességről a válaszadók 16,9 százaléka számolt be, közülük többen vannak a fiúk. Aggasztó jelenség, hogy a lerészegedés, illetve a nagyivás a fiatalok közel felét érinti. Utóbbi legalább öt egymás utáni ital elfogyasztását jelenti: egy italnak számít például egy korsó sör, 1,5 deci bor vagy fél deci tömény. A rendszeres, de mérsékelt ivást a fiatalok kevésbé tartják veszélyesnek, és szerintük minden alkoholfajta könnyen beszerezhető. A lányoknál a tömény, a fiúknál a sör a kedvenc, ezekhez képest az alacsonyabb alkoholtartalmú divatos üdítők kevésbé népszerűek.

Beszédes adat, hogy a család szerkezete egyértelműen meghatározza az alkoholfogyasztást. Míg a teljes család megóvó erővel bír, addig a vér szerinti szülő hiánya, a mozaik-, illetve csonka családban nevelkedés veszélyeztető tényezőnek számít. Többet fogyasztanak az átlagnál az alacsonyabb jövedelmi helyzetű, de a gazdagabb családban élő tanulók is. A magániskolák diákjai például nagyobb arányban részegednek le, mint az állami, illetve egyházi fenntartású intézmények tanulói. Az elmúlt évek adatait figyelembe véve elmondható, hogy 2015-ben némileg mérséklődött az alkoholfogyasztás a magyar fiatalok körében. Ez a kedvező tendencia azonban 2019-ben megtorpant a rendszeresen fogyasztók számának emelkedése miatt.

Életmódkutatást Magyarországon négyévente a 15–29 évesek körében is végeznek. A legfrissebb, 2020-as ifjúságkutatás eredményeit összegző A Lábjegyzeten is túl című tanulmánykötet végkövetkeztetései összecsengenek az ESPAD-felmérés konklúzióival. Eszerint európai összehasonlításban a magyar fiatalok körében az alkoholfogyasztás jellemzőbb az átlagnál, mint a dohányzás, illetve a drogok használata.

Egymillió beteg?

Hazánkban az alkoholizmus évtizedek óta népbetegség. A KSH adatai szerint 2019-ben csaknem 400 ezer fő volt a becsült érintettek száma, de jó néhány szakember úgy véli, hogy az alkoholbetegek aránya valójában 500 ezer és egymillió fő közé tehető. A WHO legfrissebb listája az utóbbi adatot erősíti meg. Az alkoholizmus előszobájában élő nagyivók azonban akár kétszer ennyien is lehetnek. Egy 2020-as OECD-tanulmányból az derül ki, hogy a lakosság egy főre jutó éves átlagos alkoholfogyasztása Magyarországon 11,3 liter, – Japánban hét –, amivel ugyan csak a lajstrom közepén állunk, de az alkoholhoz köthető halálesetek számában már a listavezetők között vagyunk.

Döbbenetes tény, hogy a szeszes italok túlzott fogyasztásához mintegy 60 betegség köthető. Ezek közé tartozik a vérszegénység, a májzsugorodás, a hasnyálmirigy-gyulladás, az epilepszia, szívbetegség, ér- és ideggyulladás, rossz­indulatú daganatok, táplálkozási zavarok, gyomorfekély, köszvény, magas vérnyomás, depresszió, epilepszia, szexuális zavarok, szellemi leépülés, amelyek nemcsak az életminőséget befolyásolják jelentősen, hanem az élettartamot is.

Nem éri meg

Arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hogy az alkoholbetegség gyógyítása milyen terhet ró a költségvetésre, illetve a háztartásokra. De sokatmondó, hogy a KSH összesítése alapján egészségügyi kiadásokra a pandémia előtti évben 2993,2 milliárd forintot költöttünk, amelynek csaknem 70 százalékát az állam fizette. A dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából pedig mintegy 460 milliárd folyt be a NAV-évkönyv szerint.

Látható, hogy az egészségkárosító termékek jövedéki adójából keletkezett összeg – bár jelentős a költségvetés számára – korántsem fedezi a fogyasztásuk következtében kialakuló betegségek gyógyításának költségeit. Már csak ezért sem tűnik észszerű döntésnek a fiatalok alkoholfogyasztásra való buzdítása, még nemzetgazdasági érdekre hivatkozva sem. A mértékletes fogyasztókból ugyanis könnyen válhatnak nagyivók, majd alkoholisták, akiknek előbb-utóbb valamilyen komoly egészségi problémával kell megküzdeniük. Okosabb döntés el sem indulni ezen az úton.

Bár a legfrissebb hírek szerint a tudomány újabb mentőövet dobhat az alkohol rabjainak. A New York-i Egyetem orvosi karának kutatói ugyanis a varázsgombában található hallucinogén pszichedelikus vegyülettel próbálják megszabadítani az embereket függőségüktől. A kísérlet során sokan számoltak be arról, hogy teljesen felhagytak az ivással. Csak aztán nehogy drogfüggőséghez vezessen az absztinencia…