Magyar kutatók a meddőség egy lehetséges okát vizsgálják
Veszedelmes penészgombák
A világon elsőként magyar kutatók vizsgálták, milyen hatásuk lehet a termékenységre az élelmiszerrel a szervezetbe kerülő gombatoxinoknak. A Semmelweis Egyetem (SE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása alapján valószínű, hogy befolyásolják egyes hormonok működését, a petesejtek minőségét, életképességét és így a megtermékenyülést is.
Becslések szerint Magyarországon több mint 300 ezer olyan pár él, akiknek természetes úton nem lehet gyermekük. Számuk pedig évről évre növekszik. Sokaknak a lombikprogram sem kínál megoldást, a megtermékenyítés nem sikeres, vagy ha mégis, akkor a várandósság vetéléssel végződik. A kudarcos esetek harminc százalékára az orvosok nem találnak magyarázatot.
A magyar kutatócsoport eredményei azonban nem csak azért figyelemre méltók, mert lehetséges magyarázatot találtak az ismeretlen hátterű meddő esetek egy részére. Munkájuk azért is úttörő, mert egyebek mellett azt vizsgálták, hogy az élelmiszerrel a szervezetbe kerülő gombatoxinok milyen hatást gyakorolnak a peteérésre, a petesejtek DNS-ére, a megtermékenyülésre.
Mint dr. Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, a kutatás során többféle szakismeretre volt szükség: a szülészet–nőgyógyászat, az embriológia, a toxikológia, a biotechnológia és az analitika ötvözése lehetőséget adott rá, hogy új megközelítéssel folytassák a kutatást.
– Régóta ismert – mondja Szőke Zsuzsanna –, hogy a mikotoxinok, a penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek akár súlyosan mérgezők is lehetnek. A klímaváltozással a Kárpát-medencében is egyre többféle penészgomba jelenik meg. Ezek egyikének anyagcsereterméke például a májdaganatot okozó aflatoxin, amely a 90-es évek előtt majdhogynem ismeretlen volt Magyarországon.
Mint a kutató kiemeli, a penészgombák előfordulhatnak mezőgazdasági terményekben, feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt. Egy részüknek a toxinjai pedig erőteljesen befolyásolhatják a hormonrendszer működését, így a termékenységre is hatással vannak.
A kutató állításait megerősítik dr. Szentirmay Apolkának, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája szakorvosának szavai.
Mint elmondta, a vizsgálatba huszonöt lombikprogramban részt vevő pácienst vontak be. Tüszőfolyadék- és vérmintáikat elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra. A tüszőfolyadékban a vizsgált toxinok mindegyike kimutatható volt akkor is, ha a vérmintában nem vagy alacsonyabb koncentrációban voltak jelen. A kutatás során vizsgálták például az egyik leggyakoribb toxin jelenlétét, a kukoricában is megtalálható zearalenont. Ez az ösztrogén hormon receptoraihoz kötődve csökkentheti a megtermékenyíthető petesejtek számát. Emellett oxidatív stresszfokozó hatása is lehet, ami negatívan befolyásolja az embrió fejlődését.
– Valószínű – szögezi le Szentirmay Apolka –, hogy a gombatoxinok nem csak a hormonok működését befolyásolják. Rontják a petesejtek működését, életképességét, így a megtermékenyülés esélyét is.
A Richter Kutatási Pályázat és a Magyar Nemzeti Laboratóriumi Projekt, valamint az Agrár-biotechnológia és Precíziós Nemesítés az Élelmiszer-biztonságért Nemzeti Laboratórium által finanszírozott kutatás során azonban nem csupán válasz született a meddőség vagy a sikertelen lombikbeavatkozások lehetséges okaira. A vizsgálati eredmények számtalan további kérdést is felvetettek.
– Azt egyebek mellett már tudjuk – mondja dr. Sára Levente, a SE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa –, hogy a véráramból a tüszőfolyadékba kerülő gombatoxinok gyulladást, oxidatív stresszt és hormonzavart okozhatnak. Arra azonban egyelőre még nem jöttünk rá, pontosan miként halmozódnak fel ezek a toxinok, miként változik meg mérgező hatásuk más mikotoxinnal találkozva. Ma még arra sincsen válasz, hogy milyen ütemben ürülnek ki a szervezetből, kiürülnek-e egyáltalán, vagy elraktározódnak. Folytatni kell a kutatást ahhoz, hogy e kérdésekre választ kapjunk.
A laikus kérdésre, miszerint a táplálékban jelen lévő gombaölő szerek maradványai mennyiben befolyásolhatják vagy segíthetik a szervezetünkbe került mikotoxinok felszívódását, egyelőre szintén nincs válasz. Ám mint Sára Levente felhívja rá a figyelmet, a kutatócsoport mindenképpen folytatni szeretné a vizsgálódást. A nagyobb esetszám vélhetően a mainál pontosabb információkkal szolgál majd. Emellett mindenképpen fontos lenne vizsgálni azt is, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő és rovarirtó szerek, amelyek szintén felhalmozódhatnak az emberi szervezetben, miként hatnak a hormonháztartásunkra, így végső soron az emberi termékenységre.
Mindazonáltal a kutatócsoport tagjai úgy vélik, semmi ok rá, hogy pánikba essünk. A vizsgált penészgombák tekintélyes része évtizedek, sőt évszázadok óta itt van a környezetünkben, együtt élünk velük. A gondot az jelenti, hogy az éghajlatváltozással olyan változatok is bekerülnek hozzánk, amelyekkel még nem találkozott a szervezetünk. Ám mindhárman megnyugtatnak: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei szigorúan ellenőrzik, hogy az üzleti forgalomba kerülő termékek ne tartalmazzanak határértéken felül, vagyis az egészségre ártalmas mennyiségben penészgombákat.
Sára Levente úgy látja, lehetséges, hogy a további kutatások eredményei azt mutatják majd, hogy szigorítani kell ezeket a határértékeket. Annyi azonban már most bizonyos, hogy kétes eredetű élelmiszert semmiképp nem szabad megvásárolni.
