Bejelentést tett Varga Mihály az uniós pénzekkel kapcsolatban

– Április vége óta érdemben nem növekszik a költségvetés hiánya, és a későbbiekben is jöhetnek javító intézkedések

– jelentette ki egy keddi háttérbeszélgetésen Varga Mihály pénzügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy korábban a tárcáknál zárolásokat hajtottak végre, miközben felfüggesztettek bizonyos fejlesztéseket, és extraprofitadókat vetett ki a kormány, miközben a jövedéki adó is emelkedett.

Ezek mellett takarékos állami gazdálkodást írtak elő. Az utóbbi kapcsán a miniszter közölte, hogy a folyó kiadások, mint például a nyugdíjak, az állami bérek, a szociális juttatások kifizetése, zavartalan, de más összegek kifizetéséhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges. A tárcavezető úgy fogalmazott: a szerződéseket be kell tartani, ez nem kérdés. A beszállítókkal a tárcák tárgyalnak, ha kell.

Varga Mihály közölte, a kormány igyekszik tartani a 4,9 százalékos hiányt, de akad itt egy elszámolási kérdés. Hazánk 740 milliárd forint értékben extra gázkészletet halmoz fel, a vásárlás értéke 1,2 százalékkal növeli a hiányt. Az unió statisztikai hivatala úgy véli, a beszerzést be kell számolni a hiányba, emiatt az 6 százalék feletti lehet. Varga Mihály ugyanakkor azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy valamennyit majd értékesítenek ebből a tételből. Akár ezzel együtt is 4,9 százalék lehet a hiány – jegyezte meg.

– Nincs B terv, meg akarunk állapodni az unióval, és meg is fogunk

– vélekedett a miniszter, majd hozzátette: amit hazánk vállalt, azt teljesíteni is fogja. A fontos dátum ez ügyben november 19. Ennek kapcsán a miniszter megjegyezte: egy friss döntés szerint 701 millió eurót kap Magyarország, ez a harmadik legjobb mutatónak számít lakosság- és GDP-arányosan. Az összeg a fosszilis energia kiváltására használható fel.

A miniszter arról is beszélt, a nagy trendeket Magyarország nem tudja befolyásolni. A béke és a szankciók megváltoztatása hozhat fordulatot a helyzetben – mondta Varga Mihály. Majd azzal folytatta, az energiaszankciók megváltoztatására, oldására van szükség. Az Európai Bizottság azonban láthatóan nem elégszik meg az eddigiekkel. Márciusban még arról volt szó, hogy nem lesz szankció az energiára. Aztán három hét múlva a szénre, újabb három hét múlva pedig az olajra vezetett be szankciót az EU. A szankciós hevület erősen megérződik a tagállamok gazdaságán – jegyezte meg a miniszter.

A teljes cikket az Origo oldalán olvashatják.