Az áfa csökkentése régi követelése az érdekvédőknek. Köztudott: Magyarország a világ egyik legmagasabb áfakulcsát veti ki, 100 forint nettó értékű terméket 25 százalék forgalmi adóval fejel meg az állam. Ilyen magas áfakulcsot hazánkon kívül csak két állam, a jólétéről híres Svédország és Dánia alkalmaz, Nyugat-Európában általában 18-22 százalékos forgalmi adót vet ki az állam.

Eddig mégis mindig megbuktak az áfa csökkentéséről szóló követelések, ugyanis ez az adónem jelentette az állam legbiztosabb bevételét. Hiszen a nagyvállalatok az adókedvezményeknek köszönhetően legálisan bújhatnak ki a társasági adó fizetése alól, a kisvállalkozások különböző elszámolási trükkökkel teszik meg ugyanezt, a személyi jövedelemadó-bevételeket pedig a fekete- és szürkegazdaság csapolja meg. A fogyasztást megadóztató áfát azonban legfeljebb a kínai piacokon tudják megkerülni. Így nem csoda, hogy ez az adófajta hozza a legtöbbet a költségvetés számára: tavaly például a bevételek egyharmadát, 1727 milliárd forintot az áfa biztosított.

Pofon az egyensúlynak

Ennek ellenére választási programjában a Medgyessy-kormány ígéretet tett a felső áfakulcs csökkentésére. A száznapos programok osztogatása után azonban a megvalósításra már nem maradt muníció. Sőt 2004-ben épp az eredeti ígéret fordítottja valósult meg. A kormány 12-ről 15 százalékra emelte az élelmiszerek, a gáz, a távfűtés, a sport- és kulturális szolgáltatások kedvezményes forgalmi adóját. Ez az eredeti tervekben is így volt, azonban akkor arról volt szó, hogy cserébe 25-ről 22 százalékra csökken a tartós fogyasztási cikkekre kivetett, úgynevezett normál adókulcs. László Csaba pénzügyminiszter akkor így indokolt: a költségvetés helyzete nem engedi meg, hogy a kormány lemondjon ezekről a bevételekről, azonban mihelyt erre lehetőség lesz, végrehajtják az elhalasztott adócsökkentést. Azóta László, sőt Medgyessy is már csak egy emlék, a kiegyensúlyozott költségvetésnek nyoma sincs, így az ígéret is elenyészett.

Gyurcsány Ferenc most mégis újra felmelegítette az áfacsökkentést, sőt az MSZP számára a „száz lépés-program” egyik legígéretesebb ösvényévé szélesítette. 2006 januárjától tehát mégis 25-ről 20 százalékra csökken az áfa. Emiatt a tartós fogyasztási cikkek ára 4 százalékkal esik, nő a lakosság fogyasztása, erősödik a vállalkozások termékei iránti kereslet, vagyis – a költségvetést leszámítva – mindenki jól jár. Veres János pénzügyminiszter szerint az év elején jelentkező áresés 1,7 százalékponttal mérsékli az éves inflációt, vagyis jövőre 2 százaléknál is kisebb lesz a pénzromlás üteme. Sőt „optimális esetben az infláció közelebb lesz a nullához, mint a 2 százalékhoz”. Az árcsökkenés a tartós fogyasztási cikkek mellett természetesen az összes, felső adókulcsba tartozó termékkört érinti: a ruhaféléket, az italokat, a villamos energiát. Csupán a cigarettánál, a szeszes italoknál és a gépkocsik esetében döntött a kormány úgy, hogy az áfa csökkentését a jövedéki adó, illetve a regisztrációs járulék emelésével ellensúlyozza – a benzinárakban viszont hagyja érvényesülni az adócsökkentést.

– Az áfacsökkentés 166 milliárd forintot hagy a fogyasztóknál, egy átlagos család esetén ötezer forint a megtakarítás – tette választási szempontból is közérthetővé a döntést a napokban Gyurcsány Ferenc. Aki azt is megerősítette: a kormány szigorúan fogja ellenőrizni, hogy a kereskedők valóban továbbadják-e az adócsökkentést a fogyasztóknak. Másfél évvel ezelőtt ugyanis, amikor a kormány 12-ről 5 százalékra csökkentette a könyvek után fizetendő forgalmi adót, az engedmény nem jelent meg a fogyasztói árakban. A megvalósításról augusztus végéig még egyeztetések folynak, eddig az árkommandó felállítása került szóba, valamint az, hogy a boltok az új árak mellett a régi árakat is feltüntessék, hogy a fogyasztók saját szemükkel tudjanak meggyőződni az árcsökkentés mértékéről. A kormány mindkét esetben uniós példákra hivatkozik: az euró bevezetésénél ugyanis fél évig kötelező volt feltüntetni a korábbi valutákban is az árakat, Brüsszel pedig az első néhány hónapra árstoppot rendelt el, hogy a kereskedők ne kerekíthessék fölfelé az új pénzre való átszámítás után az árakat.

Gazdaságkutatók azonban éppen a 166 milliárd forint miatt aggódnak – ami némi pontosítás után már 200 milliárd, ugyanis a kormány egyéb adócsökkentései – szja-felső kulcs mérséklése, tb-járulék csökkentése, egészségügyi hozzájárulás mérséklése, majd eltörlése, részleges társaságiadó-csökkentés – ennyivel nyesik vissza jövőre a költségvetés bevételeit. Azét a költségvetését, amelynek notórius túlköltekezése évek óta kiváltja a nemzetközi szervezetek rosszallását.

– A kormánynak az áfamérséklés bejelentésével egy időben a kiadáscsökkentő terveket is be kellett volna mutatnia – hangoztatta egy konferencián Palócz Éva, a Kopint Datorg vezérigazgatója. Ugyanott Oblath Gábor, az MNB monetáris tanácsának tagja arra hívta fel a figyelmet: mivel az EU-nak tett ígéretek szerint jövőre eleve 0,5 százalékkal kell csökkenteni a költségvetési hiányt, az áfa- és adócsökkentésekkel együtt ez azt jelenti, hogy mintegy 300 milliárd forinttal kellene mérsékelni az államháztartási kiadásokat. Amire természetesen semmiféle szándékot nem mutat a Gyurcsány-kormány a választás évében. Ezért is írja legfrissebb tanulmányában a Barclay Capital pénzügyi elemzőcsoport: „az adócsökkentések a GDP 0,9 százalékára rúgó bevételkiesést okoznak, s a választások közeledtével nehéz elképzelni, hogy ezt miképp fogják a kiadási oldalon kompenzálni. Már most látható tehát, hogy 2006 választási költségvetés lesz”.

Felháborodott kisvállalkozók

Az áfacsökkentés a kereslet növekedése miatt az üzleti szférának is kedvező. Most mégsem maradéktalanul elégedettek az érintettek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az adómérséklésnek jóval kisebb pozitív hatása lesz a kisvállalkozásokra, mint az a költségnövekedés, amit a minimálbér nagyarányú emelése jelent majd. Így összességében 2006-ban 15 milliárd forinttal romlik a vállalkozások pozíciója a kormányzati intézkedések következtében.

Különösen az építőipart aggasztja az áfacsökkentés – nem is a jövő évi, hanem az idei következmények miatt.

– Korán jelentették be a döntést, június óta az építtetők visszatartják a megrendeléseket, hiszen jövőre 20 százalékos áfával vehetik meg azt, amiért most 25 százalékot kellene fizetniük – mondja Czeti Sándor, az Alex Ép.System ügyvezetője. – Gyakorlatilag leállt a piac, január-februárra már most vannak megrendeléseink, addig pedig nem is számítunk komolyabb megbízásokra.

Egy átlagos, 12,5 milliós lakásnál az árcsökkenés 500 ezer forint lesz – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből, amelyik túlélési receptet is kínál. Mivel a lakások árát több részletben fizetik, ezért a már futó építkezéseknél is elképzelhető ármérséklés. Mivel az idei részletekre még a 25 százalékos áfa az irányadó, a jövő évire viszont már csak 20 százalék, célszerű a lakás árának minél nagyobb hányadát jövőre beszedni – kérdés, az építőipari cégek rendelkeznek-e elegendő tartalékkal.

Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke arra hívja fel a figyelmet: csak az építőipar bizonyos szegmenseire igaz, hogy jövőre csökkennek az árak. Valójában az ágazatban mindig is jelentős volt az áfakikerülés, s aki eddig nem fizetett 25 százalékot, jövőre sem fizet 20 százalékot. Az alelnök általában is szkeptikus az áfacsökkentés árletörő hatását illetően. Mert miközben a kormány csökkenti az áfát – ami a vásárlóknak jó, a vállalkozóknak viszont nem jelent költségcsökkentést -, a hiányzó adóbevételeket a cégek fokozott terhelésével próbálják visszanyerni. Ezért ha a kormány tényleg elrendeli, hogy az új árak mellé ki kell írni a régieket is – mondja Kassai – az iparosok még egy papírt tesznek a kirakatba, amiből kiderül: mennyivel nőttek a költségeik a nyersanyag-, az importárváltozások, a kedvezőtlen forintárfolyam, a bevezetendő telekadó, az illetékek, az energiaár-változás miatt.

– Nem vagyok politikus, de úgy gondolom, nem jó kampányfogás, hogy a kormány a vállalkozókat csalónak tünteti fel. Mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy a lehető legalacsonyabb áron adjunk el, ezt azonban nem merev előírásokkal kell biztosítani, hanem minden vállalkozásnak saját magának kell kikalkulálnia – szögezi le az IPOSZ alelnöke.

Házi Zoltán, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szintén úgy véli: a két ár feltüntetése megvalósíthatatlan. Az üzletek helyhiány miatt is képtelenek erre, de megtévesztő is lehet a kétféle ár. Márpedig a fogyasztóvédelmi törvény világosan fogalmaz: csak egyértelmű árazás engedhető meg. Az elnök szerint a boltok többsége enélkül is alkalmazkodna az alacsonyabb áfához – amennyiben beszállítóitól is olcsóbban kapja a termékeket – erre kényszeríti őket a versenyhelyzet. Házi Zoltán nem tart attól, hogy az áfa-csökkentés miatt év vége felé visszaesne a kereskedelmi forgalom. Legfeljebb a különösen nagy értékű termékeknél képzelhető el, hogy a fogyasztók néhány hónappal elhalasztják a vásárlást, ennek valószínűségét azonban jócskán csökkenti a karácsonyi ajándékozási hullám.

Hangulatjavító feketelisták

Bár abban nem biztosak a szakemberek, hogy az év eleji árcsökkenés tényleg 4 százalék lesz, január ugyanis hagyományosan az az időszak, amikor a vállalkozások az inflációval változó költségekhez igazítják áraikat, az biztos, hogy 53 évvel a Rákosi-féle demonstratív árletörés után ismét hangulatjavító árcsökkentés várható Magyarországon. A lépés nagyon fontos a népszerűségi listákon tartós mélyponton rekedt kormánynak. Ahogy Józsa István, a szocialisták egyik gazdasági szakértője fogalmazott: az árcsökkenés egy-egy tétel esetében nem számottevő, de a fogyasztás egészére nézve jelentős tétel. S ennek megvalósulására Mesterházy Attila államtitkár még az árcsökkenést elszabotáló kereskedők feketelistán való megjelenítését is kilátásba helyezte. A népszerűség hajszolása közben csak azt nem veszi észre a kormány: pont azt csinálja, amit az 1998-2002 közötti kormányzásban annyit kritizál – a belső kereslet élénkítését. Medgyessy Péter 2002-2003-as osztogatásához hasonlóan – az előző kormánnyal ellentétben – a fogyasztás ösztönzése mellé ismét elfelejti odatenni a vállalkozásélénkítő programokat. Medgyessy Péter száznaposai 600 milliárd forintjába kerültek az országnak, aminek a mai napig fizetjük az árát. A mostani áfacsökkentést megússzuk 200 milliárdból. De ezért is fizetni kell majd valamikor.