Hirdetés
Fotó: MTI/Bruzák Noémi, archív

– Ha külföldön elért magyar sikerekről beszélünk, megkerülhetetlen a 77 Elektronika, hiszen közel száz országban vannak jelen.

– A vizeletvizsgáló diagnosztikai eszközök terén a világpiac nagyjából negyven százaléka a mi termékeinké. Mára egy erős magyar brand lett a miénk, külföldi orvostechnikai szakkiállításokon gyakran tapasztalom, hogy Magyarország nevét gyakran összekötik a mi labordiagnosztikai eszközünkkel, az UriSeddel (ezen a néven forgalmaz külföldön a cég – a szerk.)

– Harmincöt évvel ezelőtt, 1986-ban indult a cég. Hogyan sikerült idáig eljutni?

– Szerettünk volna egy magánvállalkozást csinálni, mindenfélével próbálkoztunk. Kibéreltünk egy kis Hegyalja úti lakást, a feleségem és a vejem voltak a cégalapítók. Akkoriban jelentek meg az Egyesült Államokban az első otthoni ellenőrzésre alkalmas vércukormérő készülékek, ám a korabeli viszonyok között arról szó sem lehetett, hogy Magyarországra importáljanak belőle. Egy diabetológus szakorvos ismerősömhöz eljutott belőle egy példány, kipróbálta, majd megkérdezte tőlünk, tudnánk-e hasonlót gyártani. Megpróbáltuk, és a rendelkezésünkre álló keleti blokkos alkatrészekből összeraktunk egy prototípust. Nagy volt és nehéz, de egy előnye volt, hogy jól mért. Emiatt a szakma mellénk állt, és az emberek is értékelték, hogy nem kell négy-öt napra befeküdniük a kórházba kivizsgálásra, végül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bevonta a támogatott termékek közé. A Dcont vércukormérők gyártása és fejlesztése azóta is folyamatos, már a hetvenegyedik generáción dolgozunk. 

Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Vizeletanalizáló berendezés a 77 Elektronika Kft. balatonfüredi új üzemegységében 2019. január 18-án
Korábban írtuk


– Számos példa igazolja, hogy egy magyar cég nehezen tudja megvetni a lábát külföldön. Önöknek hogyan sikerült?

– A vércukormérővel nem sok esélyük lett volna a világpiacon. A kilencvenes években ezt a területet egy japán, egy amerikai és egy német multi uralta. Számunkra a külföldi értékesítést egy másik fejlesztésünk, egy vizeletvizsgáló eszköz tette lehetővé. Ez már Nyugaton egy létező technológia volt, de az automata berendezések nagyok és drágák voltak, többnyire kórházak engedhettek meg maguknak ekkora bevásárlást, a háziorvosok nem. Ezt a piaci rést sikerült megtalálnunk, és amikor a kész terméket bemutattuk Düsseldorfban egy egészségügyi kiállításon, sikerült felkelteni egy német óriáscég, a Boehringer Mannheim figyelmét. Eljöttek hozzánk tárgyalni, elmondták, hogy milyen további fejlesztésekre lenne szükség, és kérdezték, mikorra végeznénk a munkával. Január volt éppen, mondtuk, hogy júniusra kész lesz az új termék. Nem akarták elhinni, a nagy cégeknél általános több évig tartó fejlesztésekhez voltak szokva. Sikerült is határidőre végezni, a németek is elégedettek voltak a termékkel, mi is elégedettek voltunk, mert bár a Boehringer Mannheim a saját neve alatt hozta forgalomba, látható volt rajta a mi logónk is, mindenki tudta, hogy ez egy 77-gyártmány. Nagy szó volt az akkoriban, hogy Kelet-Európából, egy volt kommunista országból érkezik egy fejlesztés. Mára ebből a készülékből százhetvenezer darabot exportáltunk, és már a negyedik generáció fejlesztésénél tartunk.

– A fejlesztés és a gyártás is Magyarországon történik?

– Igen, a 77 Elektronika ma már egy több mint hétszáz fős nagyvállalat, mindent egy kézben tartunk itt Magyarországon. Van egy tízezer négyzetméteres üzemünk itt Budapesten a Fehérvári úton. Később Balatonfüreden is nyitottunk egy üzemet, ahol alkatrészeket gyártunk, ezeket Budapesten szerelik össze. Az alapítás óta nagy hangsúlyt fektetünk az innovációra, az alkalmazottak közül száztizen mérnökök, fizikusok és matematikusok, az éves árbevételünk hat-hét százalékát fordítjuk vissza minden évben fejlesztésre.

Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója, Bóka István polgármester, Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Varga Mihály pénzügyminiszter (b-j) a 77 Elektronika Kft. balatonfüredi új üzemegységének átadóján 2019. január 18-án

– Ami nem kevés, tekintve, hogy már 2017-ben elérték a huszonkilenc milliárd forintot…

– 2019-ben a harmincmilliárdot is sikerült meghaladni, és ennek több mint nyolcvan százaléka exportból származik. A tavalyi év sem alakult rosszul, orosz partnerünktől több mint száz vizeletvizsgáló készülékre érkezett megrendelés. Oroszországban a vírus miatt létrehozott járványkórházak jelentős részét ezekkel látták el.

Melyik országok számítanak most a legnagyobb felvevőpiacnak?

– Elsősorban az Európai Unió, hasonló nagyságrend az Egyesült Államok, ide nem humán, hanem állatorvosi célra exportálunk. Dél-Amerikában Brazília, Peru és Chile rendel sokat, Iránban éppen kezdtünk beindulni, amikor újra bevezették az embargót. Kénytelenek voltunk elengedni, mert nem akartunk az amerikai vevőkkel konfrontálódni. Jók vagyunk az arab országokban is.

Néhány éve Afrikában is igyekeznek terjeszkedni.

–  Ha Afrikában a törzsi konfliktusok megoldódnak, és remélem, hogy előbb-utóbb így lesz, akkor óriási piac nyílik meg a technológia terén elmaradott kontinensen. Felvettünk egy kameruni üzletkötőt, aki több helyi nyelven is beszél, keressük a kapcsolatokat, néhány országban már elkezdtünk puhatolózni. Ez egyelőre még nettó ráfizetés, de ha beindulnak a dolgok, akkor legyünk ott a helyszínen.

– Orbán Viktor szerint azt kellene elérnünk,  hogy a külföldön befektető magyar tulajdonú vállalkozások Magyarországra hazahozott profitja elérje azt az összeget, amit a Magyarországon működő külföldiek kivisznek hazánkból, támogatják is a hazai nagyvállalatok terjeszkedését. Milyen stratégiát javasol a külföldre törekvő cégeknek?

– Terméke válogatja, de mindenkire igaz, hogy költeni kell a fejlesztésre. Sokan követik el azt a hibát, hogy egy bizonyos szintet elérve megállnak, ráülnek az eredményre, pedig minden egyes terméknek megvan a maga életciklusa, ha nem sikerül továbblépni, egy idő után eladhatatlan lesz. Fontos az is, hogy jelenik meg a cég a piacon. Mi a kezdetekben meg sem próbáltunk a saját nevünk alatt forgalmazni, 86-ban erre semmi esélyünk nem lett volna. Ezért kerestünk egy multit, aki bevitt minket a piacra. A mai napig számos olyan nagy céggel dolgozunk együtt, mint a Siemens vagy a Roche, persze szerződés rögzíti, hogy a szellemi tulajdon a miénk. Egyes piacokra a mai napig így tudunk eljutni, az értékesítés fele azonban mára már saját márkanevünkön történik.