Érdekeltek vagyunk a dél-kaukázusi zöld villamos energia jövőbeli importjában

A tárcavezető az úgynevezett Zöld Energiafolyosóval foglalkozó ülésen arról számolt be, hogy a mostani geopolitikai válság rámutatott az európai energiabiztonság törékenységére.

Kiemelte, hogy a földgáz ára egy ponton a korábbi tízszeresére emelkedett, s nagy kihívást jelentett a tározók feltöltése a fűtési szezon előtt. Utóbbi téma kapcsán kitért a folyamatot övező „képmutatásra” is, emlékeztetve, hogy sokan a töltöttséget nem a fogyasztáshoz, hanem a tárolói kapacitáshoz mérték.

Érintette az Északi Áramlat vezetékek felrobbantását is, és sérelmezte, hogy bár terrorakciót hajtottak végre a kritikus európai infrastruktúra ellen, máig nem folytattak le független nemzetközi vizsgálatot az ügyben, ami szavai szerint „teljes téboly”.
Leszögezte: ha nem lett volna ilyen enyhe a tél, akkor a kontinens jóval súlyosabb problémákkal nézett volna szembe.

Szijjártó Péter a közép- és hosszú távú kihívások kapcsán felszólalásában hangsúlyozta, hogy kiesett az európai ellátásból több tízmilliárd köbméternyi orosz földgáz, miközben a kínai gazdaság újranyitásával is bővül a kereslet, ráadásul nincs semmi garancia arra, hogy az idei tél is hasonlóan enyhe lesz.

Aláhúzta, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú a környezetvédelem, azonban a kormány erre soha nem ideológiai vagy dogmatikus ügyként tekint, hanem az észszerűség alapján, így a diverfizikáció során is próbál lehetőség szerint környezetbarát módon bevonni új forrásokat az energiaellátásba.

Márpedig e téren a legrealisztikusabb forgatókönyvet ma a dél-kaukázusi térség forrásainak bevonása jelenti – közölte.

Azerbajdzsánnal már politikai megállapodás született a földgázimportról, kezdetben már idén mintegy százmillió köbméteres mennyiségben, később azonban ez egy hosszú távú szerződés keretében évente kétmilliárd köbméterre nőhet – tette hozzá.

Majd kiemelte, hogy emellett a régióból származó zöld villamos energia is lehetőség a diverfizikációra, hazánk energiaellátásának biztosítására.

A miniszter tudatta, hogy ehhez össze kellene kötni Georgiát Romániával, és ha ez sikerül, akkor ez lesz a világ leghosszabb, nagyjából 1200 kilométeres vízalatti vezetéke.

„Szeretjük az ambiciózus terveket, szeretünk nagyot álmodni” – fogalmazott.

Leszögezte, hogy hazánk a mielőbbi hatékony megvalósításban érdekelt, ezért világos napirendre van szükség, és ki kellene terjeszteni a megvalósíthatósági tanulmányt az egész projektre, a nemzeti fejlesztési tervekre is. A magyar kormány kész a költségek megosztására, és támogatja egy közös, négyállami gazdasági entitás létrehozását.

Szavai szerint biztosítani kell, hogy a végpont Romániában legyen, és kétirányú csővezetéket kellene építeni. Illetve közölte, hogy Bulgária is szeretne csatlakozni a projekthez, amit Magyarország támogat.