„A bankkártya a banké, a készpénz a tiéd”

„A bankkártya a banké, a készpénz a tiéd” – emlékezetesek Orbán Viktor idei februári évértékelőjén mondott szavai, amelyekkel bejelentette, hogy a kormány alkotmányba emeli a készpénzhasználat jogát. A miniszterelnök plasztikus megfogalmazása nemcsak azt jelzi, hogy Magyarországon ma is sokan előnyben részesítik a készpénzhasználatot, hanem azt is, hogy a kormányzat fontosnak tartja az ügyet, sőt lépéseket is tesz annak elősegítéséért.

Várható volt a duplázás

A napokban újabb fejlemény történt a készpénzhasználat gördülékenyebbé tételében, hiszen ahogy korábbi cikkünkben már előrevetítettük, hamarosan megemelik a készpénzfelvételi limitet.

– Eddig egy ember egy hónapban legfeljebb 150 ezer forintot tudott kivenni az automatából úgy, hogy az semmilyen költséggel nem terhelődött. Most ezt az értéket 300 ezer forintra emeljük – közölte Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a közösségi oldalára feltöltött videóban, miután a testület továbbította a plenáris ülésnek az erről szóló módosító indítványt. Bánki jelezte,

az új értékhatár már november végétől, de legkésőbb 2026 januárjától életbe is léphet.

Ha megnézzük, hogy az ingyenesség 2014-es bevezetése óta mennyit változtak a hazai pénzügyi viszonyok, nagyon időszerű a módosítás. A szabályozás életbe lépése idején a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete alig több mint 155 ezer forint volt: vagyis egy évtizede sokan akár a teljes fizetésüket fel tudták venni készpénzben egy ATM-ből. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint azonban idén augusztusban már 472 600 forint a nettó átlagkereset, a jelenleg készpénzfelvételi limit tehát azt jelenti, hogy ha valaki az átlag körül keres, a fizetése harmadához sem tud már hozzáférni fizikai fizetőeszközben különböző költségek – banki díjak, tranzakciós illeték – nélkül.

Ahogy a szintén a gazdasági bizottságban helyet foglaló Witzmann Mihály fideszes képviselő megjegyezte, a jelenlegi készpénzfelvételi korlát sokak számára nehezen kezelhető a mindennapi életben, így

a módosítás igazodik azok igényeihez, akik továbbra is rendszeresen használnak készpénzt.

A javaslat egyébként a kormánnyal való hosszú egyeztetés eredménye, amelyet egyéni országgyűlési képviselők kezdeményeztek.

Készpénzfelvételhez ezer új ATM

Amellett, hogy a jelen gazdasági helyzethez igazítják az ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget, az intézkedés gyakorlati megvalósításához az is szükséges, hogy minél több helyen legyen bankautomata. Ennek érdekében számos rendelkezés lépett életbe a közelmúltban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már egy 2023. eleji rendeletével kötelezte a bankokat az ATM-hálózat bővítésére, de a folyamat idén lépett szintet. Ehhez az kellett, hogy az Országgyűlés a tavasszal elfogadja azt a törvénymódosítást, miszerint

minden magyarországi településen lehetővé kell tenni a készpénzfelvételt,

ami a gyakorlatban bankautomaták telepítését jelenti.

A döntést követően a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete szabályozta az ATM-ek kihelyezésének ütemezését. A rendelet értelmében 2025. december 31-től valamennyi ezer főt meghaladó népességű településen lesz bankautomata, 2026. december 31-től pedig minden 500 lélekszámúnál nagyobb településen is. A legkisebb, néhány száz fős kistelepülések egyelőre nincsenek szabályozva.

Emellett részletesen megszabták azt is, hol és hogyan kell elhelyezni az automatákat. Az önkormányzatoknak jól megközelíthető, forgalmas helyszínt kell kijelölniük, lehetőleg a mindennapi ügyintézési helyek közelében. Akadálymentesen megközelíthetőnek és megfelelően kivilágítottnak kell lennie, biztos áramellátással és interneteléréssel.

A bankokkal történt egyeztetés után aztán nyár elején jelent meg a jegybank rendelete, amely tételesen felsorolta, melyik pénzintézetnek mely településeken kell automatát telepítenie. Az egyébként is ATM-hálózattal rendelkező bankok a méretük és forgalmuk alapján „kapták meg” az 1039 érintett települést. Vagyis míg például a Gránit Banknak vagy a Magnet Banknak 13-13 település ellátását kell csak megoldania, az MBH-nak 198-ét, az OTP-nek 428-ét. A rendelet érdekessége, hogy lehetőséget ad arra, hogy a bankok elcseréljék, esetleg átvegyék egymástól a településeket, amennyiben erről szerződésben megállapodnak.

Az MNB adatai szerint az idei év második negyedévében – amikor már megtörténtek az első jogszabályi lépések – 166-tal nőtt az országban működő bankautomaták száma. A jegybank ATM-kereső oldala szerint jelenleg csaknem 5400 bankjegykiadó automata működik országosan. Az intézkedések nyomán ez a szám nemsokára tehát meghaladja majd a hatezret.

Hamis érvek a készpénz ellen

Az ATM-ek számának bővítése gyakorlati szempontból segíti a készpénzhez való hozzájutást, de a készpénzhasználatnak – mint most már alkotmányos jognak! – elvi jelentősége van. Fontos látni, hogy a mesterségesen gerjesztett készpénzellenesség nem „alulról jövő kezdeményezés”, hanem a nagybankok részéről régóta erőltetett folyamat, amelyet legfeljebb a társadalom egy szűkebb rétege, jellemzően a jól szituált, városias életmódot folytató, fiatalabb, a technikai újításokra nyitott korosztályok tettek magukévá.

Látni kell, hogy a folyamat a Covid-járvány idején vett új lendületet, amikor a lakosság részéről is mutatkozott egyfajta óvatosság, amit azonban a banki szféra a fősodrú média segítségével alaposan meg is lovagolt. Emlékezzünk csak a folyamatos riogatásra, miszerint a vírus terjedésének veszélye a papírpénzzel mennyire jelentős – nem véletlen, hogy „felelős” szolgáltatók és áruházak világszerte az érintéses és online vásárlás felé terelték az embereket.

A készpénzt ellenzők egyik fő érve a biztonság szokott lenni. Éppen ezért az ezt propagálók szavaival ellentétben fontos tisztában lenni azzal, hogy a digitális csatornák használata korántsem szüntette meg azt a veszélyt, hogy a pénz bizony ellopható

– kiberbűnözők egyre nagyobb tételben el is lopják.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a kiberbűnözés már 2019-ben több mint ezermilliárd dollár veszteséget okozott globálisan. Ez az érték idén ennek tízszeresére (!) rúghat, azaz meghaladhatja a 10000 milliárd, 2029-re pedig a 15000 milliárd dollárt. Az alapítvány fontos megállapítása volt az is – amit szintén sok elemző hagy figyelmen kívül –, hogy jól képzett szakemberekkel is csupán mérsékelni lehet a felmerülő károkat és a további kockázatokat, de teljesen kiiktatni képtelenség.

A készpénzellenesek másik gyakori érve a készpénzhasználat költséges volta szokott lenni. Ezt azonban éppen az MNB egy régebbi tanulmánya cáfolta. Eszerint 2019-ben össztársadalmi szinten az egy tranzakcióra jutó társadalmi költség készpénz esetén 67, kártyás fizetésnél 109, míg átutalásnál 228 forint volt.