Jönnek az uniós agrárpénzek
Több mint ötmilliárd forinthoz jut a hazai agrárium, miután az Európai Bizottság (EB) elfogadta az uniós közös agrárpolitika gyakorlatba ültetésének magyar stratégiai tervét. A kompromisszumos program sikerrel hozta egyensúlyba a fenntarthatóságot a magyar gazdák érdekeivel és az élelmiszer-biztonság szempontjaival.Történelmi lehetőség hazánk számára a magyar stratégiai terv bizottsági elfogadása – így fogalmazott a jó hírt bejelentve az agrárminiszter. Nagy István nem túlzott, hiszen a lehívhatóvá vált 5,37 milliárd forintnyi összeg alapjaiban újíthatja meg a teljes ágazatot a termeléstől a vidékfejlesztésen át az élelmiszer-feldolgozásig. A tárcavezető a természeti erőforrások megújulását, a környezeti állapot javulását, az élelmiszeripar hatékonyabbá és versenyképesebbé válását és a válságállóság további erősödését is várja a 2027-ig terjedő időszakra szóló források megnyílásától. Nagy siker, és ebben a magyar agrárdiplomáciának oroszlánrésze volt, hogy a termelők biztonságát szolgáló közvetlen támogatások annak ellenére sem csökkentek, hogy egyébként az uniós közös agrárpolitika számára a korábbinál kevesebb támogatást biztosít Brüsszel.
Vidék- és élelmiszeripari fejlesztés
Magyarország tavaly december végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitika (KAP) magyar stratégiáját, majd idén októberben a felülvizsgált tervet, amibe beépítették az EB észrevételeit, így két héttel ezelőtt a brüsszeli testület rábólintott a felvázolt programra. A nézetkülönbségek lényege az volt, hogy Brüsszel a manapság divatos fenntarthatóságot helyezte középpontba, míg a magyar kormány az élelmiszer-biztonságra, a gazdák biztos megélhetésére és a vidékfejlesztésre fektetett súlyt. Végül sikerült jó megegyezésre jutni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2485 milliárd forint közvetlen ágazati és 2891 milliárd vidékfejlesztési támogatás érkezik a magyar agráriumba. Az összeg közel felét egyébként a hazai költségvetés biztosítja úgy, hogy a második pillér forrásainak 80 százalékát állja a magyar állam.
A vidékfejlesztési források 52 százaléka, közel 1500 milliárd forint a gazdaságfejlesztést szolgálja például élelmiszeripari beruházások támogatásával. Ez régi és máig sem kiegyenlített adósság, aminek ledolgozására most lehetőség nyílik. Az Agrárminisztérium arról tájékoztatta a Demokratát, hogy a jövőre megnyíló forrásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság termelékenysége, azaz hektáronkénti bruttó hozzáadott értéke 53 százalékkal, 862 euróra nőhet 2030-ra, az évtized elején nem egészen 10 milliárd eurós kivitel pedig 15 milliárdra emelkedhet. Különösen jelentősen, 117 százalékkal nő az élelmiszeripari beruházások értéke, ami 1,8 milliárd euróra izmosodhat.
Uniós előírásra zöldítésre fordítják a vidékfejlesztési források több mint harmadát, így a korábbiakhoz képest másfélszer akkora, 1000 milliárd forintnál is nagyobb összeg jut e célra. Ennek köszönhetően egy 22 tételes intézkedéscsomag nyomán 2030-ra 148 ezer hektár új erdőt telepítenek, aminek eredményeként hazánk erdős területeinek aránya elérheti a 27 százalékot. Az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága 64 százalékkal nőhet, és elérheti az összes művelt terület 10 százalékát.
Földtámogatások feltételekkel
A 2023–27 közötti uniós pénzügyi ciklusban a KAP továbbra is biztosítja a területalapú támogatásokat, az alapösszeg hektáronként 147 euró, vagyis a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 60 ezer forint. A közepes és kicsi gazdaságok úgynevezett újraelosztó támogatásban is részesülhetnek a közvetlen kifizetések 10 százalékának ismételt szétosztásával. Ez maximum 150 hektárra vehető igénybe, 10 hektár alatt hektáronként 80 euró, 10 és 150 fölött hektáronként 40 euró jut az igénylőknek az említett 147 eurós alaptámogatáson kívül.
Ezek kifizetését azonban Brüsszel fenntarthatósági feltételekhez kötötte. Ezek közé tartozik például a terület meghatározott arányán állandó gyep fenntartása, a vizes élőhelyek és a tőzegesek védelme, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, a talajművelés hátrányainak mérséklése, a talajerózió csökkentése a lejtő dőlésszögének figyelembevétele mellett, a tarlóégetés korlátozása, a tájképi elemek megőrzése, a vetésforgó alkalmazása. Aki akar, ezen felül is vállalhat önkéntes klímavédelmi korlátozásokat, ezt hektáronként 81 euró támogatással honorálja Brüsszel. További újdonság a kötelező elektronikus gazdálkodási napló bevezetése.
Ugyancsak újdonság, hogy a 18 és 40 év közötti, szakirányú végzettséggel vagy legalább kétéves releváns szakmai gyakorlattal rendelkező fiatal gazdálkodók családi birtokuk után 300 hektáros felső határig hektáronként 157 euró többlettámogatást vehetnek igénybe maximum öt éven át. A mintegy 100 milliárd forintnyi forrás hozzávetőleg 4000 birtoknál segíti a nemzedékváltást.
A KAP magyar stratégiája értelmében az állattartók, a kertészek és az önellátásból kilépő, nagyobb volumenben tervező őstermelők számára a korábbiaknál egyszerűbb pályázati források nyílnak meg 50 milliárd forintot meghaladó értékben. Ez a számítások szerint 10-20 ezer kistermelő munkáját könnyíti meg, akiknek fontos szerepük van a helyi szintű élelmiszer-ellátásban.
Források üzemfejlesztésre
A gazdaságfejlesztési támogatások sorában meg kell említeni, hogy a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére is jut pénz. Állattartó telepek, terménytárolók, kertészetek, tisztítók, szárítók korszerűsítésére vagy létesítésére, kármegelőző beruházások megvalósítására mintegy 6,1 milliárd forint igényelhető beruházásonként.
A mezőgazdasági üzemek digitális átállására, precíziós gépek beszerzésére projektenként maximum 408 millió forintot lehet megpályázni, az élelmiszer-feldolgozás hatékonyságát, a mezőgazdasági termékek értéknövelését beruházásonként 6,1 milliárdos forrás segíti.
Az idei kirívó aszály drámaian hívta fel a figyelmet az öntözésfejlesztés fontosságára. Ezt elősegítendő, az öntözési közösségek támogatására is rendelkezésere áll január 1-jétől 100 milliárd forintos keret. Ezen túlmenően az őshonos állatfajok tartásának, a növényi genetikai állomány megőrzésének támogatására, valamint tudásátadási szolgáltatásokra is lesznek források.
Az Agrárminisztérium gőzerővel dolgozik az új KAP gyakorlatba ültetéséhez szükséges intézményi és informatikai rendszer kiépítésén, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiterjedt falugazdász-hálózata pedig szakmai és technikai segítséget nyújt minden gazdálkodónak az új támogatási rendszer kiaknázásához.