Keresik a magyar élelmiszert

Egykor Magyarország gazdasága a mezőgazdaságon alapult. Ma már több lábon állunk, de az agrárium ma is meghatározó húzóágazat. Korábban az élelmiszer-feldolgozásban is erősek voltunk, a rendszerváltozás időszakában azonban annyi más ágazathoz hasonlóan ezt is leépítették, szétzüllesztették, elprédálták. A helyzet 2010 óta folyamatosan javul, de még messze vagyunk az adottságok figyelembevételével optimálisnak nevezhető állapottól. A kivitel tekintetében különösen, hiszen a magyar élelmiszeripari vállalkozások mindössze öt százaléka termel exportra – ezek a cégek viszont a hazai termelés 80 százalékát adják. Ez bizony kevés, még úgy is, hogy egyébként folyamatosan javuló folyamatoknak lehetünk tanúi.

Tisztában van ezzel az Agrárminisztérium is, ezért, mint nemrég Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár egy konferencián bejelentette, 750 milliárd forint pályázati forrásból fejlesztik az ágazatot. A cél az olyan vállalkozások megerősítése, amelyek a hazai és a nemzetközi igényeket is ki tudják elégíteni. A szaktárca megduplázná az exportra termelő vállalatok arányát, ennek érdekében hozták létre tavaly az Élelmiszeripar Bajnokai Programot, amelynek keretében kiválasztják az alkalmas cégeket, és ezek mentort is kapnak a fejlesztéshez.

Az alapok jók, a vállalatoknak így van mire építeniük. A magyar mezőgazdaság minőségi alapanyagot termel, a feldolgozók minőségi termékeket készítenek, a „magyar termék” pedig hívószó a külpiacokon. A termelési és feldolgozási körülmények egyre fontosabbak különösen Európában, ezért kifejezetten versenyelőny például a GMO-mentesség. A versenyképességet és az értékesítési módokat kell elsősorban javítani ahhoz, hogy a vágyott célt elérjük.

És tágítani kell az exportcélterületet. Ma a magyar élelmiszer-kivitel 95 százaléka Európában talál piacot, elsősorban Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában. Ugyanakkor Európa folyamatosan veszít gazdasági erejéből, ezért sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni más földrészek országainak, és folyamatosan növelni a magasan feldolgozott termékek arányát is – ez ma a teljes export vonatkozásában 42 százalék, a cél, hogy 2030-ra elérjük az 50-et. Ennek érdekében indította útjára az Agrármarketing Centrum a Hungarian Food Business programot, amelynek során világszerte üzletfejlesztési találkozókat szerveznek, összekötve a hazai termelőket a külföldi beszerzőkkel.

Számos kis- és közepes vállalkozás, köztük sok borászat exportál a világ számos országába, utóbbiak főleg a prémium kategóriát képviselik. A legfajsúlyosabbak azonban értelemszerűen a nagyvállalatok, például a debreceni székhelyű Tranzit Csoport. Ez 1990 decemberében családi vállalkozásként indult Tranzit-Ker Kft. néven, vagyis már a rendszerváltozáskor elstartolt – és nemcsak talpon maradt, hanem folyamatosan fejlődött és fejlődik, miközben ma is száz százalékban családi tulajdonban van. Mára cégcsoporttá izmosodott, melynek tagegységei növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, takarmány-előállítással, -feldolgozással és kereskedelemmel egyaránt foglalkoznak. A mezőgazdasági tevékenységet a Tranzit-Ker Kft. végzi: keltetőt, összesen százezer négyzetméternyi baromfiistállót, közel 150 ezer tonna kapacitású takarmánykeverőt működtet. A Tranzit-Food Kft. pedig a feldolgozással foglalkozik nyírgelsei és nyírbátori szárnyasvágóhídján.

Az 1800 embernek munkát adó cég folyamatosan fejleszti magát, így hazánk élelmiszeriparának egyik legjelentősebb szereplője, a magyar húslibatermelésből például 60 százalékos részesedéssel veszi ki a részét, de az Európai Unióban is húszszázalékos arányt képvisel. A pecsenyekacsa-előállításban is megkerülhetetlen, a magyar termelés 18 százalékát adja, az EU-ban öt százalékot tesz ki az ágazatban.

– A magyar élelmiszer jól ismert és keresett a külpiacokon, nekünk Ausztria, Németország és a visegrádi országok a fő exportterületeink a húsliba és a pecsenyekacsa tekintetében. Termékeink nem csak a horeca szektorban, hanem a kiskereskedelemben is jelen vannak – mondta érdeklődésünkre Szabó Ákos, a Tranzit Csoport igazgatója. Azt is megtudtuk, hogy Dániába sült kacsát is exportálnak, olyannyira sikerrel, hogy e téren a Tranzit Csoport a skandináv ország kiskereskedelmi hálózatának legnagyobb szereplője.

Nem érdektelen, hogy a Tranzit Csoport az első perctől nyereségesen működik, éves árbevétele hozzávetőleg húszmilliárd forint. A cég filozófiája szerint az általuk képviselt Goldenfood márkanév kötelez, ezért nem engednek a minőségből. A cégcsoporthoz tartozó Tranzit-Ker Zrt. kizárólag GMO-mentes takarmányt állít elő. Ezt pedig nemcsak idehaza, hanem a külföldi piacaikon is értékelik. A Tranzit Csoport fő exportcélországai Ausztria, Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, valamint Dél-Afrika, Hongkong, Japán, Kanada, Szingapúr, de például Romániában is 3000 tonna panírozott húst adnak el.

A Bonafarm-csoport 2009-ben jött létre több cég, köztük történelmi márkák egybeszervezésével. A Csányi Sándor OTP-vezér és MLSZ-elnök érdekeltségeként ismert agrárnagyvállalat növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, takarmány-előállítással, borászattal, húsfeldolgozással, tejtermékgyártással, vadgazdálkodással egyaránt foglalkozik. A Bonafarm-csoporthoz tartozik például az 1869-ben Szegeden Pick Márk terménykereskedő által megalapított Pick vagy épp a Herz. A csoport mintegy 680 ezer sertést hizlal 16 saját állattartó telepén, ebből 40 ezer tonna húskészítmény lesz. Bonafarm-érdekeltség a 26 ezer négyzetméteres mohácsi vágóhíd, ami naponta 150 tonna árut tud csomagolni. A Bonafarm Mezőgazdaság 6100 tejelő szarvasmarhája a cégcsoporthoz tartozó Mizo és Sole-Mizo tejtermékeinek szolgáltat alapanyagot. A Villányban működő Csányi Pincészet Zrt. 370 hektáron gazdálkodik, és évente 2,2 millió palack bort készít. Az összesen 8400 embert foglalkoztató Bonafarm-csoport stratégiai partnere a hazai baromfi-feldolgozásban és baromfihús-készítményben az élmezőnybe tartozó Hungerit Zrt. is. Ebben a felállásban a Bonafarm-termékek több tucat ország piacainak stabil szereplői.

A több mint száz éve baromfitenyésztéssel foglalkozó Bárány család 1994-ben hozta létre a kisvárdai székhelyű MasterGood Kft.-t. A vállalkozás mindössze öt fővel indult, de az ezredfordulóra már jelentős tenyészteleppel és takarmánykeverővel rendelkeztek. Néhány nyugat-európai tanulmányút nyomán meghonosították a szabad tartásos baromfinevelést, 2001-ben elindították tanyasicsirke-programjukat. Portfóliójukban takarmányalapanyag-termesztés és takarmány-előállítás, szülőpártartás, keltetés, brojlercsirkenevelés, -feldolgozás és továbbfeldolgozás, vagyis úgynevezett kényelmi (panírozott, marinált, pácolt) ételek gyártása egyaránt szerepel. Termékeik országszerte és külföldön is keresettek. Jól ismert márkájuk a Sága. A MasterGood csoport fő exportcélországai Európában Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Moldova, Montenegró, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Európán kívül Angola, Curaçao, Dél-Afrika, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Gabon, Guinea, Haiti, Hongkong, Japán, Kanada, a Kanári-szigetek, Libéria, Mozambik, Szingapúr, Vietnám.

Magyar bajnokok című összeállításunk további részeit ide kattintva olvashatják.