Drágábban, de rugalmasabban
Mit ér a hálózat, ha magyar?
A rendszerváltás után átrendeződött, majd azóta számos alkalommal újraformálódott a Magyarországon működő élelmiszerboltok piaca. Hol vásárolunk ma leginkább? Milyen eszközökkel hajtották uralmuk alá a piacot a külföldi multik? Hogyan próbálják felvenni a kesztyűt a magyar hálózatok, és miként próbálnak talpon maradni a kicsik? Magyarélelmiszerbolt-körképünkben ezeknek jártunk utána.
Bár az árversenyt rég elvesztették, a magyar bolthálózatok mégis hősiesen tartják a frontot a nyugati multikkal szemben. Mik az előnyeik és milyen hátrányokkal kell számolniuk a magyar üzleteknek?
CBA, Coop, Reál, három országos lefedettségű magyar élelmiszerlánc. A kereskedelmi forgalom volumene szerinti besorolásban a magyar márkák nem férnek fel a dobogóra, a multik nyomulása beérett az évtizedek alatt. De miért szerepelnek ilyen rosszul a magyarok hazai pályán, a vásárlók miért a külföldieket részesítik előnyben? Nos, a válasz egyszerű: az árversenyt testhosszal a multik nyerik.
A külföldi cégek egytől egyig tőkeerős multik, amelyek egész Európára kiterjedő hálózattal működnek. Ezeknek a cégeknek van egy központi beszerzőszervezete és az adott országban működtetett, helyi beszerzői részlegük. Így tehát mindenhonnan a lehető legolcsóbban tudnak hozzájutni az alapanyaghoz és a készáruhoz egyaránt.
– Ez a felépítés már önmagában jelentős árelőnyt jelent számukra. Az általuk forgalmazott termékeket a nagyobb mennyiségre való tekintettel is olcsóbban tudják beszerezni – fejti ki Jaross Tamás, a Metro Holding egykori vezérigazgatója.
Az üzemméret és a globális hálózat tehát az egyik oka annak, hogy az árak tekintetében a multik képesek a magyar hálózatok alá menni. Az említett cégek áru- és készletgazdálkodási rendszere, logisztikája messze a magyar kiskereskedelmi láncok előtt jár, teszi hozzá Jaross Tamás. A magyar hálózatok boltjait regionális raktárakból szolgálják ki, ezek a központok helyi termelőkkel és gyártókkal állapodnak meg, a saját márkás termékek fordulnak elő jellemzően minden boltban egységesen. Ezeket pedig a CBA, a Coop, a Reál üzletei is kedvező áron kínálják.
A magyar hálózatok erőssége az, hogy a legkisebb településeken működő vállalkozókkal is franchise-szerződést tudnak kötni. Ezek a megállapodások eléggé rugalmasak ahhoz, hogy egy bizonyos termékkörön túl a tulajdonosok a helyi igények figyelembevételével maguk döntsenek árukészletükről. Nem mellékes az sem, hogy mindhárom magyar élelmiszerlánc 80 százalék fölötti arányban kínál magyar terméket a polcain. A boltoknak ugyanis lehetőségük van helyi termelőkkel is megegyezni, így nem ritka, hogy egy kisebb vidéki sajtmanufaktúra vagy mészárszék termékei jelenjenek meg a helyi magyar lánchoz tartozó kisboltban. A minőség ellenőrzése rendszerint szintén az adott boltok üzemeltetőjének feladata, így elég egyetlen gyengébb termék, és a rossz hír az egész hálózatra ráragad.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója a Demokrata megkeresésére elmondja: a CBA kifejezetten támogatja, hogy franchise-partnereik a helyi termelők cikkeit is kínálatukba vegyék, ezzel ugyanis biztosítva van, hogy ne váljék teljesen uniformizálttá a paletta. A CBA bizonyos termékkörök, akciós és saját márkás termékek esetében előírja az árakat partnereinek, a termékek nagyobb részének árát azonban az adott üzemeltető szabja meg. Amelyek sokszor azért is magasabbak, mert a kistermelő drágábban állítja elő portékáját, mint az ipari minőségben és mennyiségben gyártó termelő, amely a nagy nyugati hálózatokat látja el. A nagy márkák agresszívan akcióznak, miközben magyar versenytársaik a némileg magasabb árakból sem engedhetnek, mivel az előállítási vagy beszerzési költség nem teszi lehetővé.
A magyar hálózatoknak az olyan prémium „almárkák”, mint a CBA Príma, a Coop Szuper vagy a Honi jelentik a kitörési pontot: felső kategóriás minőséget képviselnek, a települések forgalmas részein helyezkednek el, bőséges és változatos kínálattal várják a vásárlókat. A hálózatok persze nem akarnak hátat fordítani a vidéki, illetve kisebb tőkéjű partnereiknek sem. Az anyacégek eredeti brandje így egyre inkább ebbe a szférába szorul vissza. Ezek kialakításánál sokkal rugalmasabb feltételeket szabnak a franchise-partnereknek, mint a prémium üzleteknél. A családi vállalkozásoknak így könnyebbé teszik a belépést, az anyacég pedig a nagyvárosok forgalmas tereitől az ötszáz fős falvak kisboltjáig mindenhol képes elérni a fogyasztókat.
Élet az ABC után című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.
