Működik az árrésstop

Mivel az elmúlt hónapokban megállíthatatlannak tűnő módon, a kereskedelem és a szolgáltatások más területeihez képest is kiugróan emelkedtek az élelmiszerárak, a kormány március 11-én kiadott 42/2025-ös számú rendeletével az emberek védelmében a meglódult drágulás megfékezése mellett döntött. Ez kétségkívül beavatkozás a piaci folyamatokba – nagyon helyesen, hiszen ezek sohasem maguktól következnek be, hanem mindig emberi döntések és cselekedetek eredményei, és bár alapvetően igaz, hogy mindennek annyi az ára, amennyit a vevő hajlandó kifizetni érte, rendkívüli helyzetekben magasabb rendű társadalompolitikai szempontok, ha úgy tetszik, nemzeti érdekek alapján indokolt, sőt, szükséges hatalmi szóval visszafogni a profithajszát.

A közkeletű néven árrésstopként emlegetett, a 2023-ban nettó egymilliárd forint fölötti árbevételt elkönyvelő, üzletben, bevásárlóközpontban vagy online forgalmazással dolgozó kereskedőket érintő intézkedés lényege, hogy május 31-éig a kormány 30 alapvető élelmiszer-kategória esetében tíz százalékban maximálta a kereskedelmi árrést, és azt is kikötötte, hogy a saját márkás termékek aránya az összes azonos kategóriába tartozó termékhez viszonyítva nem haladhatja meg a januárban és februárban, illetve az árrésstop hatálybalépése előtti utolsó hónapban eladottakét. És hogy az árcsökkentést a kereskedők a saját hasznuk terhére érvényesítsék, azt is kimondja a kormányrendelet, hogy a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül a regula hatálybalépését megelőző napon, vagyis március 16-án hatályos szerződésnek az árrésstop miatti módosítása, felbontása vagy az addigiaktól eltérő feltételeket tartalmazó új megállapodás kötése.

Magyarul, a kereskedők nem fizettethetik meg saját profitcsökkenésüket a termelőkkel. Emellett nem idézhetnek elő mesterséges áruhiányt, miután a kormányrendelet előírja, hogy mindazon hatálya alá tartozó termékekből, amelyeket a hatálybalépést megelőző napon forgalmazott, a kereskedő köteles mindennap legalább a tavaly naponta átlagosan eladott mennyiséget árusítani a vásárlók folyamatos kiszolgálásával.

A rendelet betartását a Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzi. Az árrés-kötelezettség megszegésével a kereskedő termékkategóriánként ötmillió forint bírságot kockáztat, 500 ezer és kétmillió forint közötti összegbe kerülhet a saját márkás termékek arányára vonatkozó rendelkezés semmibevétele, akárcsak az egyes termékek átlagosan árusítandó napi mennyiségét illető előírás figyelmen kívül hagyása. Kirívó esetben az érintett bolt, illetve online kereskedelmi felület működését egy naptól fél évig terjedő időtartamra fel is függeszthetik.

A Gazdasági Versenyhivatal online árfigyelőjének naponta frissített adataiból kitűnik, hogy az árrésstop elérte célját, a rendeletben érintett termékek ára csökkent, egyes esetekben igen jelentősen. Cégtől és üzlettől függően a szárnyashúsok ára nagyságrendileg 2 és 13 százalék között csökkent, a sertéscombé nagyjából 25 százalékkal, de például a 2,8 százalékos UHT tej literenkénti árában egyes üzletekben 34, ugyanennek a sima pasztőrözött, de nem tartós változatánál 39, a másfél százalékos tejnél 44 százalékos csökkenés is kimutatható. A tejfölnél ez 45 százalék is lehet, de van olyan kereskedelmi lánc, ahol a natúr joghurt 65 százalékkal lett olcsóbb. A tömbben árult trappista sajt kilogrammja egyes helyeken 39 százalékkal kerül most kevesebbe, másutt az étolaj ára ment lejjebb közel 44 százalékkal. A liszt kilogrammja nagyjából 40, ugyanennyi krumpli több mint 30 százalékkal olcsóbb, a tojás 6-7 százalékkal kerül kevesebbe. Megjegyezzük, hogy mivel a 30 érintett termékkategórián belül számtalan áru található a boltok polcain, az árcsökkentés azt jelenti, hogy több ezer termék lett olcsóbb.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól megtudtuk, hogy az összes termékkategóriában átlagosan 16 százalékkal mérséklődtek az árak a március 17. előtti állapothoz képest, de akadnak olyan termékek is, például a joghurt, a tej, a tejföl, a túró és a zsiradék, amelyek ellenértéke átlagosan akár 50 százalékkal is lejjebb ment. Sőt, mint saját kutakodásunk során meggyőződtünk róla, volt, ahol még ezt is jócskán meghaladta az áresés. „Az árak jelentős csökkenéséből tisztán látszik, hogy az üzletláncok eddig milyen nagy és elfogadhatatlan extraprofitot tettek az élelmiszerárakra” – tájékoztatta a Demokratát a szaktárca.

Úgy tudjuk, hogy az egyes esetekben döbbenetes arányú árcsökkenés láttán a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatra készül a rendeletet megelőző kiugróan magas árak háttérének feltárására.

A kereskedelmi láncok, pontosabban azok tulajdonosai persze nem tapsolják véresre a tenyerüket az árrésstop bevezetésétől. Kényszerűségből csökkentették ugyan áraikat, de több lánc maximálta az egy személy által egyszerre megvásárolható termékek mennyiségét.

A Demokrata megkeresett hét, hazánkban működő kereskedelmi láncot; az iránt érdeklődtünk, hogy úgy általában miként képezik áraikat, illetve az árrésstop rájuk gyakorolt hatásairól kérdeztük őket.

Megkeresésünkre lapzártánkig mindössze két kereskedelmi lánc reagált. Az árképzés szempontjaira vonatkozó kérdésünk elől mindkettő diszkréten kitért, nem lepődtünk meg rajta, de így, mondhatni, hivatalosan is igazolva van a várakozásunk.

Érdeklődésünkre a Tesco sajtóosztálya hangsúlyozta, a vállalat a szabályozásoktól függetlenül is azon dolgozik, hogy előre tervezhető, olcsó bevásárlási lehetőséget kínáljon, ennek érdekében az elmúlt hónapokban számos esetben átvállalta a beszerzési árak növekedésének egy részét, azok mérséklődésekor pedig árat csökkentettek.

Az Auchan arról tájékoztatott, hogy már az árrésstop előtt is rendszeresen akciósan kínáltak az érintett kategóriákba tartozó termékeket. Hogy konkrétan az árrésstop milyen hatással van rájuk, arra sem az Auchan, sem a Tesco nem válaszolt. A Portfolio.hu portál birtokába került viszont a Spar elnök-ügyvezető igazgatója, Heiszler Gabriella és ügyvezető igazgatója, Vonier Eduard által a cég dolgozóinak írt belső levél, amiben a két vezető azt állítja, hogy a Spar tavaly már harmadik éve veszteséget könyvelt el. A levél szerint a tíz százalékban maximált árrésből az ötszázalékos kiskereskedelmi különadó levonása után alig több mint öt százalék marad, ami épp az áru boltokba történő eljuttatására elég. A két vezető közelebbről meg nem nevezett változtatásokat harangozott be a Spar kereskedelmi gyakorlatában, sőt, akár súlyosabb lépésekre is sor kerülhet állításuk szerint.

Az egyes láncok belső működésébe nem látunk bele. Annyi bizonyos, hogy a Spar 2022-ben 13,14 milliárd, tavaly pedig még nagyobb, 18,2 milliárd forintos veszteséget jelentett, és ezekkel a számokkal kirívóan a hollandiai központú, hazánkban a vállalat ausztriai divíziójához tartozó franchise produkálta a legnagyobb negatívumot.

Összehasonlításként érdemes tudni, hogy az Aldi mérlege 2022-ben 5,97 milliárd forintos többletet mutatott, míg tavaly 9,5 milliárdos veszteséget könyveltek el, a többi külföldi élelmiszermulti viszont látványosan jobban teljesít: a Tesco adózott eredménye 2022-ben a különadó mellett is 12,9 milliárd forint volt, 2023-ban ez 19,6 milliárdra nőtt. Az Auchan és a Penny ugyan 2022-ben negatív eredményt produkált (mínusz 1,8, illetve mínusz 0,2 milliárd forintot), ám 2023-ban már mindketten pluszosak voltak, az Auchan ugyan szerény 0,6 milliárddal, a Penny viszont 4,3 milliárddal.

A leglátványosabban a Lidl teljesített, 2022-ben 33,3 milliárdos eredményt jelentett, 2023-ban pedig ugyan kevesebbet, de még így is 25,2 milliárd forint plusszal zárt, miközben sokkal több különadót fizetett, összesen 44,2 milliárd forintot, mint a Spar, amely csak 29,1 milliárdot fizetett be az államkasszába ebből az adónemből. Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy a Spar problémáit döntően nem a különadó vagy az árrésstop okozza, hanem valamilyen belső üzemszervezési problémával küzdhetnek, hiszen a többi külföldi multi vagy jóval szerényebb veszteséget produkált, vagy képes volt többlettel zárni.