Mint mondta, a növekedési irány stabilizálására, a hatékonyságnövekedés fokozására lesznek kiválóan alkalmasak a Vidékfejlesztési Program (VP) forrásai. „Idén már két felhívás jelent meg ennek keretében, összesen 250 milliárd forint értékben, és ennek ismétlését tervezzük 2023-ban és 2025-ben, a beérkezett tapasztalatokat figyelembe véve” – tette hozzá.

Hirdetés

Nagy István arról is beszélt, hogy a magyar élelmiszer-kiskereskedelem nem független a nemzetközi gazdasági trendektől, óriási versenyben kell helytállniuk a magyar vállalatoknak. Ezt jelzi a Nébih legutóbbi polcfelmérése is, amely 2014 és 2020 között átlagosan nyolcszázalékos visszaesést mutatott ki a magyar termékek kínálati arányában a tíz legnagyobb magyarországi kereskedelmi lánc polcain. Az átlag most alig 70 százalék – mondta a miniszter, hozzáfűzve, hogy a következő időszakban pozitív változást vár. A kereskedőknél ugyanis elmozdulni látszanak az arányok a hazai termékek felé, és visszaköszönnek majd a boltok polcain annak eredményei is, hogy a 2014-2020-as támogatási időszakban megítélt források kifizetése és a beruházások átadása folyamatos.

Az agrárminiszter kitért a koronavírus-járvány tapasztalataira is. Kijelentette, hogy a belföldi ellátás biztonsága garantált volt. „Az első hullám okozott átmenetileg készlethiányokat, de ennek oka elsősorban logisztikai vagy kereskedelmi volt, a tárca és a gyártók közötti folyamatos kommunikáció gyorsan megoldotta a felmerült problémákat, és sikerült az új kihívásokra, így a megváltozott vásárlási és fogyasztási szokásokra is választ adni” – emelte ki.

Nagy István hangoztatta, hogy az élelmiszeripar által előállított termékek az ellátásbiztonság szempontjából is kulcsfontosságúak, de az iparág nemzetgazdasági szinten is meghatározó, hiszen a feldolgozóipar harmadik legnagyobb kibocsátású, árbevételű és foglalkoztató ágazata. Annak köszönhetően, hogy 2015-től stratégiai ágazattá nyilvánították, már a 2014-2020-as időszakban több mint 460 milliárd forint áramlott az ágazatba.

Korábban írtuk