Sok tízmilliárddal többet profitáltak az élelmiszerláncok
Emelkedő költségeik és az erősödő infláció mellett is jelentősen növelték forgalmukat a nagyobb áruházláncok a járvány második évében. A korábban termelt több tíz milliárdos osztalékok kifizetése után pedig a tavalyi üzleti évről szóló, legújabb profitjelentések is igazolják, hogy van alapja az új különadó kivetésének az élelmiszer-kereskedelemben – olvasható a Magyar Nemzet elemzésében.
Megjelent a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmében a nagy áruházláncok 2021-re szóló, forgalomarányos rangsora, amelyet a Trade magazin állít össze a korábbi évek eredményei alapján becsült adatok és a cégek által közölt információk alapján.
A hagyományosan június elején közzétett, friss, éves toplista azt mutatja, hogy tavaly – a második fél évtől emelkedő árak és az egyéb vállalati kiadások növekedése ellenére – a szektornak a lakosság bőséges bolti fogyasztásából 2020-hoz képest tízmilliárdokkal magasabb volt a forgalma.
A lista alapján az élelmiszer-kiskereskedelemben tavaly – akárcsak az azt megelőző évben – toronymagasan a Lidl Magyarország nyerte el a piacvezető címet, amely éves alapon mintegy bruttó százmilliárd forinttal növelte a forgalmát. A diszkontlánc a 191 üzletében összesen 921,8 milliárd forintos forgalmat ért el a tavalyelőtti 821,7 milliárd után, miközben öt bolttal növelte a hálózatát.
Ahogy a rangsor alapját adó forgalmi adatok, azt a statisztikai hivatal jelentései is többször igazolták már, hogy a járvány második évében és az idei első negyedévben tovább nőtt a lakosság költekezése a napi vásárlások során – köszönhetően a béremelésekkel és az eseti kormányzati juttatásokkal megerősített vásárlóerőnek, illetve az alapélelmiszerekre vonatkozó árstop jelentette támogatásnak.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Magyar Nemzet honlapján olvashatnak.
