Az agrártárca a terület alapú uniós kifizetésekhez kapcsolódóan nyújt nemzeti kiegészítő támogatásokat, melyeket különböző jogcímek – úgynevezett nemzeti borítékok – rendszerében fizet ki. Magyarország korábban tíz borítékot alakított ki, most azonban összevonná a rizs és a szántóföldi növények jogcímét, ugyanakkor két új borítékot is létrehozna, így az energianövényekét és a csonthéjas gyümölcsökét (mandula, dió, mogyoró). A tárca e két csoportban hektáronként 50-70 euró közötti dotációs összeget tervez. Bár szakértők szerint ezzel csökkenne a meglévő borítékokra jutó keret, az FVM nem tart érzékelhető szűküléstől, csupán néhány ezer hektárnyi újonnan dotálható területtel számol.

Energiatermelésre elvileg bármilyen növényfajta alkalmas lehet, hiszen például közvetlen eltüzeléssel hő nyerhető belőlük. Gyakorlatilag azokat a fajtákat érdemes ilyen célból termeszteni, amelyekből rövid idő alatt kis költséggel nagy mennyiségű és jól éghető tüzelőanyag lesz. Az energiaerdő is ilyen speciális faültetvény, olyan fajokkal, amelyek fiatalkori növekedése intenzív. De a közvetlen elégetés mellett a közlekedés vagy az energiatermelés megreformálásában is közreműködhetnek a bioerdők.

Az EU 2010-re vállalta, hogy a közlekedésben használt fosszilis üzemanyagok 5,75 százalékát bioüzemanyagokkal helyettesíti, ezért speciális adózási feltételekkel ösztönzi ezek termelését. Ez amellett, hogy hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez, csökkenti a közlekedés függőségét a hagyományos üzemanyagoktól. A biodízel magvakból és hulladékból állítható elő, eddig elsősorban a repcével, a napraforgóval és a szójával folytattak sikeres kísérleteket. A csendes-óceáni szigetvilágban egyébként egyre több jármű közlekedik kókuszolajjal, amely a hagyományos dízel áránál harminc százalékkal olcsóbb. Előnye, hogy egy liter előállításához csupán öt darab kókuszdióra van szükség, és a dízellel működő autók átalakítás nélkül is használhatják. Ez az üzemanyag azonban csak 17 Celsius-fok fölött működőképes.

Az energiatermelő növényekből biogáz is nyerhető, ami metán és szén-dioxid keveréke. Energiatartalma kétharmada a földgázénak, és ugyanúgy használható. A növényi maradványok – például kukoricaszár vagy fűnyiradék – mellett ezt trágyából, illetve bármilyen szerves hulladékból is elő lehet állítani. Magyarországon már több biogázüzem működik, és újabbak is épülnek, például Pálhalmán, ahol 4-5 ezer háztartáshoz elegendő áramot állítanak majd elő ilyen módon. Itt nemcsak az áramot, hanem az keletkező hőt is hasznosítják majd.

Harmadik lehetőségként etanol is készülhet e növényekből, ami erjesztés és lepárlás útján előállított alkohol-üzemanyag. Az International Sugar Organization számításai szerint ez a 46 dolláros olajár mellett már gazdaságos (jelenleg az olaj világpiaci ára 50 dollár fölött áll). Az etanolt magas cukor-, keményítő- és cellulóztartalmú növényekből lehet előállítani, benzinhez keverhető, vagy teljesen önállóan is felhasználható üzemanyag. Egyébként a brazil cukornádtermés mintegy ötven százalékát már etanol előállítására használják.

Mivel Magyarországon az uniós támogatások egymillió hektár földet nem érintenek, ezek a területek kikerülnek a termelésből. Az Energia Klub egy előadás-sorozat keretében arra igyekezett felhívni a gazdák figyelmét, hogy ezeken a területeken lehetne energianövényeket termeszteni. Ezekhez jelenleg két uniós program: a KIOP (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program) és az AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program) támogatásait is el lehet nyerni, valamint siker esetén a beruházási költségek felét fizetik az EU strukturális támogatásai, ha ehhez munkahelyteremtés is járul.

– Szakértői számítások szerint 500-600 ezer hektárt a kivont területekből tisztán energetikai célra lehetne hasznosítani – mondja Kazai Zsolt, az Energia Klub munkatársa. – Ennek már megvan Magyarországon a tudományos háttere. Elindultak bizonyos kísérletek mind a fás-, mind a lágyszárú növények esetében. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. kifejlesztette a Szarvasi-1 energiafüvet, amely közvetlen tüzelési célra is termeszthető és fűtőértéke hasonló a barnaszénéhez.

A kétméteresre is megnövő fűféle az alföldi szikesekről származik és viszonylag rossz minőségű talajon is megfelelő hozamot ad, valamint többféle ipari célú hasznosításra is alkalmas lehet. 2003-ban hozták forgalomba, egyelőre kísérleti fázisban van, tehát erőművek még nem használják. Négy ültetvényen (Bóly, Szarvas, Szolnok, Budapest közelében) folyik a vetőmag termesztése. Kereslet már van rá, dr. Janowszky János, az MKF Kht. vezetője korábban azt nyilatkozta, Svédország hajlandó lenne egymillió tonnát is importálni belőle. Termesztése hektáronként 30-40 ezer forint hasznot hozhat. A gyorsan növő fafajták kutatásában elért eredményekért Gábor Dénes-díjjal jutalmazott Marosvölgyi Béla professzor vezetésével pedig klónozott, gyorsan növő akác-, nyár- és fűzfafajtát nemesítettek, amelyekből kiváló energiaerdők, illetve fás szárú energetikai ültetvények létesíthetők.

Az energiaültetvények létesítése a csatlakozáskor vállalt kötelezettség teljesítése miatt lenne fontos, mely szerint 2010-re az előállított áram 3,6 százalékát megújuló energiaforrásból kell kitermeljük, márpedig tavaly ez az arány csak 0,9 százalék volt. A szakemberek szerint az előírás megvalósítása hetvenmilliárd forint beruházást igényel majd. Nem utolsó szempont, hogy az unió a megújuló energiaforrás, illetve a bioüzemanyag részarányainak 2010-re 12, illetve 5 százalékra emeléséhez az unió összes mezőgazdasági területének 11-28 százalékát ilyen növények termesztésére kell fordítania, azzal együtt, hogy sokkal gazdaságosabb hulladéknövényekből nyerni az energiát és üzemanyagot, mint közvetlenül e célra termeszteni.

Magyarországnak is teljesítenie kell fent említett vállalásait. Az ország egyötöde erdő, melyben van kapacitás az energetikai igények egy részének kielégítésére. Az FVM szerint az évi fakitermelés kétmillió köbméterrel növelhető, aminek 40-45 százalékát lehetne energetikai célokra fordítani.

– Amióta a pécsi és kazincbarcikai erőmű egy-egy kazánját már faaprítékkal fűtik, felemelkedtek a faárak – folytatja Kazai Zsolt, az Energia Klub munkatársa. – Az erdőtulajdonosoknak ugyanis eddig a fafeldolgozó ipar diktálta az árakat, de az energetika most többet ajánl, s az erdészetek kapnak az alkalmon. Azon kisebb városi távfűtőművek pedig, ahol átálltak a faapríték-tüzelésre, nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a közelükben levő erdészetek faanyagát magas áron lekötötték a nagy erőművek, így csak nehezen jutnak alapanyaghoz. A fapiacon keletkezett feszültségeken felül további probléma, hogy ezen nagy erőművek olyan országokból importálnak faanyagot, ahol a kevésbé szigorú erdészeti szabályozás nyomán természetkárosító módon termelik ki az erdőket. Ugyanakkor energetikai szempontú probléma is van a nagy erőművekkel, ugyanis nagyon alacsony hatásfokon dolgoznak. A fűtőműben elégetett fából villamos energiát termelnek, de a fa eközben hőt is termel, amit nem hasznosítanak. A bevitt energiának csupán 20-30 százaléka hasznosul, a többi elvész. Így is megéri nekik, mert a megújulóból származó villamos energiát köteles átvenni a Magyar Villamos Művek, ráadásul államilag szavatolt áron.

Az energiaültetvényekkel kapcsolatban egyetlen problémára hívja fel a figyelmet a szakértő. Nem kellően körültekintő telepítés esetében veszélyt jelenthetnek a természetes növénytakaróra, a védett területek növénykultúráira. Mivel ezen növényeket arra nemesítették, hogy szélsőséges körülmények között is nagy hozamot produkáljanak, agresszívabban szaporodhatnak más növényeknél, nagy tápanyagigényük miatt kizsigerelhetik a talajt, illetve nehezen irthatók ki.