Kevés olyan széles körben elterjedt Mária-kultusz ismert a Kárpát-medencében, mint a lorettói Madonna tisztelete. Bálint Sándor Sacra Hungarica címet viselő, a szakrális néprajzot megalapozó gyűjteménye szerint a magyarok Loreto-járása már a középkorban elkezdődött, a Rómába zarándokoló magyar búcsúsok majd minden esetben útba ejtették Loretót is.

Az első ismert magyar zarándok egy Antal nevű harmadrendi ferences volt még a XIV. században, aki a kegyhely mellett, zarándokútja közben hunyt el. De ismerünk olyan nemes asszonyt is száz évvel későbbről, aki minden vagyonát a loretói Szűzanyára hagyta. 1489-ben Báthory István erdélyi vajda ezüstből készült Mária-szobrot küldött a kegytemplomnak, mert a Boldogságos Szűz közbenjárása révén megmenekült a törököktől.

Az egyházi építészet a XVI. században, a lepantói csatát követően fedezte fel magának a lorettói kápolnát, a Szűzanya názáreti otthonát. Az épülettípus alapja az a ház, melyben a szent Szűz fogantatott, ahol szülei körében gyermekkorát töltötte, később megkapta az angyali üdvözletet és a gyermek Jézust nevelte. Fia halála után is ide tért vissza Mária. Mennybevételét követően Péter apostol itt tartotta miséit. Az apostoli időket követően elsőrendű zarándokhellyé vált, Szent Ilona, Nagy Konstantin édesanyja talált rá, s fia segítségével hosszú évszázadokra biztosította épségét. Később, hogy menekítsék a szentföldi szaracén betörések elől, a legenda szerint egy éjszaka alatt az itáliai Loretóba repítették az angyalok. Több mint valószínű azonban, hogy a velencei de Angelis kereskedőcsalád vitette Olaszországba számtalan más emlékkel együtt, megmentve a rá váró pusztulástól.

A kápolnát először nem is olasz földön, hanem az akkoriban magyar fennhatóság alá tartozó, a Fiume melletti hegyekben lévő Terzácban építették fel, majd onnan szállították át három év után Loretóba. 1572 októberében a keresztes hadak a Szűzanya segítségét kérve arattak győztes csatát a törökök felett, majd vonultak hálaadó zarándoklatra a loretói kegykápolnába, mely ezt követően egész Európában a győzedelmes keresztes hadak szimbólumává vált. A győzelem hatására Verancsics Antal esztergomi érsek rendelete alapján a diadalt Te Deummal ünnepelték meg. Templomok, kápolnák épültek Mária tiszteletére, és az sem véletlen, hogy kultusza pont Magyarországon terjed el, hiszen a kegyhely az iszlám elleni sikeres fellépés allegóriája lett.

Így épült meg az első kegyhelymásolatok egyike is a nyugat-magyarországi Lorettóban a pápa engedélyével, melyet még sok másik követett. Budán először az 1600-as évek végén a Nagyboldogasszony-templomban, majd 1740-ben a Felsővízivárosi Szent Anna-templomban építettek a jezsuiták lorettói kápolnát, ám a történelem viharai egyiket sem kímélték. A vízivárosiról egyenesen azt tartották, teljesen megsemmisült a világháború idején.

A Demokrata éppen egy évvel ezelőtt számolt be arról, miként sikerült feltárni, s hónapok munkája során rekonstruálni a kulisszafalak mögött elrejtett lorettói kápolnát, amelyet május elsején, az Isteni irgalmasság vasárnapján avattak fel, s alig fél évvel később újabb ünnepet ülhettek benne.

A kegykápolna a Szent Anna-templom oldalkápolnájának rendezésekor került elő. Az egykor Szent Sírnak, majd később raktárnak használt helyiség a helyhiánynak köszönheti újrafelfedezését. Amikor a templomban működő csángó közösség kinőtte azt a kápolnát, melyben Mariut Félix atya vezetésével a miséket és összejöveteleiket tartották, nagyobb helyre volt szükségük.

– Ekkor került sor a szentély mellett, a sekrestyével szemben lévő nagyobb helyiség rendbetételére. Először csak takarításról, és tisztasági festésről volt szó, hiszen hosszú évek óta raktárcélokat szolgálta a korábban szentsírnak és Betlehemnek használt kápolna, majd felvetődött a kápolna teljes műemléki felújítása – mesél a kápolna megtalálásáról Jánosa Domokos plébános atya. – Nagy meglepetést okozott, amikor a bontási munkálatok megkezdésekor felbukkant a semmivel össze nem téveszthető, a lorettói kápolnákra jellemző vörös téglás falfestés!

A Burits Oktávián tervei által helyreállított kápolna a Szűzanya názáreti házának egy részét ábrázolja. Már 1742-es megépítésekor sem volt hely a kápolnatípus teljes megjelenítésére, Mária házának csak néhány részlete készült el. Az eredeti, XVIII. századi kápolnából mára csak a komoly műemléki és művészi értéket képviselő kovácsoltvas rács, a lorettói típusú kápolnák fontos kelléke maradt meg, majd előkerült a szoborfülke, a kegyszobor helye, a Szűzanya kandallója, illetve egy másik fülke, ahol az öltöztetős kegyszobor ruháit tartották.

– Mivel a kegyszobor az évszázadok során elveszett, helyére a Brünni Fekete Madonna nagyon értékes, 1756-ból származó hiteles másolatú ikonja került, és itt lett elhelyezve a templom védőszentjének, Szent Annának kézereklyéje – mutat körbe Domonkos atya a lorettói kápolnában. – Új oltár is készült, ami stílusában a kápolnába illik, mint ahogy az igazi lorettói kápolnában is van oltár, amelyről azt tartják, hogy egykor még talán Szent Péter apostol is mutatott be rajta szentmisét.

December 10-én, ha nem is a fülkébe, de a kápolna falára került lorettói Szűzanya kegyszobra is. A kápolna felszentelését követően a Mátyás-templomból ugyan kapott kölcsön egy lorettói kegyszobrot a templom, de ez a szobor csak pár hónapig vendégeskedhetett a Felsővízivárosban.

Domonkos atyának azonban már régi vágya volt az egykor élénk vízivárosi Mária-kultusz felélesztése, így egy pillanatig sem volt kétséges, hogy saját szoborra is szükség lesz. A kegyszobrok hiteles másolatainak azonban a katolikus misztikában komoly feltételeknek kell megfelelniük. Egy egyszerű szobornál már az sem mindegy, hol készül, honnan érkezik, de az ereklye tulajdonságait csak érintés által kaphatja meg.

– Az egyházközségünk máriabesnyői közös zarándoklatán jött az ötlet, hogy az ottani hívek lorettói zarándoklatához csatlakozva utazzunk el Olaszországba – emlékezik a plébános. – Személyesen akartuk elhozni a Szűzanyát, és természetesen látni a kegyhelyet, amelyet már annyi zarándok felkeresett. Októben 22-én érkeztünk meg Loretóba, meglehetősen kellemetlen, hideg szeles idő volt. Első utunk a kegytemplomba vezetett. A loretói bazilikában igen segítőkészek voltak, rögtön kaptunk lehetőséget arra, hogy október 23-án vasárnap, ami nekünk, magyaroknak egyébként is jeles ünnep volt, szentmisét mondjunk a kegykápolna alatt, ott imádkozzunk Magyarországért és egyházközségünkért. A szentmisét követően a vízivárosi küldöttség nekilátott a leendő kegyszobor felkutatásának. Nem volt ugyanis mindegy, milyen kivitelű és mekkora szoborral térnek haza, ráadásul meg is kellett szenteltetniük.

– Szerettük volna szobrunkat az eredeti kegyszoborhoz hozzáérinteni. Végül beláttuk, hogy elhelyezkedése miatt ez lehetetlen, így a szent ház falához érintettük – fejezi be a történetet.

Az ereklyék és kegyszobrok történeteit olvasva mindenütt kitűnik, hogy hitelessé az érintett ereklyék válnak, melyeket eredeti másukkal összeérintenek, s így képesek azok kegyelmi erejét továbbvinni. Az, hogy a loretói Madonnához nem, csak a názáreti ház falához sikerült jelen esetben a kegyszobrot hozzáérinteni, Domokos atya szerint nem probléma, hiszen Loretóban az épület a valódi ereklye, a Szent Család otthona, Jézus gyermekkorának tanúhelye, ahol messiási küldetéséig gyermek- és fiatalkorát töltötte.

A Szűzanya szobra az impozáns megkoronázási ceremóniát követően a szentélyhez közeli falon, az oltár mögött kapott helyet. A szobrot, miután megérkezett a Szt. Anna templomba, elő kellett készíteni az ünnepi ceremóniára.

– A jezsuiták után öröklött kincstárunkban több kegykoronát is őrzünk, melyek közül az egyik tökéletesen ráillett a szobor Mária fejére – avat be Jánosa Domokos a részletekbe. – Mindenképp szerettük volna megkoronázni az ünnepi szentmisén, mint ahogy hagyomány szerint az egyes kegyszobrokat és kegyképeket szokták.

A szoborkoronázás ünnepi aktus, egyszeri és megismételhetetlen. A megkoronázott kegytárgy évszázadokig-évezredekig viseli ékét. A lorettói Szűzanyát az advent derekán, a szent ház Loretóba repülésének ünnepén az esti szentmisén mutatták be a hívőknek. A szentmisét követően díszmenetben érkezett a szobor a templomba, hogy a megszentelt koronát a fejére helyezhessék. A szószékre helyezett kegyszobrot Jánosa Domokos plébános előimádkozásával, a Szűzanya legszívhezszólóbb himnuszával, a lorettói litániával dicsőítették a hívek. A szertartás végén pedig végső helyére, a kápolna oltára fölé helyezték.

A szobor különlegessége, hogy ruhája cserélhető, aranyozott palástja helyben készült, egy reménybeli ruhatár első darabja.

– Egy hívőnk készítette a ruháját nagy odaadással az eredeti minta alapján. Szeretnék létrehozni a Lorettói Szűzanya Imaközösséget, amelynek a kegykápolna lelkiségének az ápolása lenne a fő célja. Akadhatnának olyan ügyes kezű hívők, esetleg nyugdíjas nénik, akik még jól tudnak varrni és kézimunkázni, ruhákat készíthetnének a Szűzanyának, így a liturgikus időszakoknak megfelelően változhatna a Szűzanya ruhája – erősíti meg az atya. – Tudomásom szerint, bár hagyománya lenne, nem öltöztetik a lorettói kegyszobrokat sem Loretóban, sem a magyarországi kegykápolnák nagy részében. Mi azonban szeretnénk folytatni a tradíciót.

A magyar barokk jellegzetessége a szentek szobrainak az ünnepi alkalmaknak megfelelő, liturgikus színű kelmékbe öltöztetése, a kegyhelyek számára ajándékozott öltözet már az Árpád-kor végén is elterjedt volt, mára viszont feledésbe merült. A Szent Anna-templom plébánosa nem kisebb feladatot tűzött ki maga és egyházközsége elé célul, mint a fenti, csodálatos hagyomány újjáélesztése. A kápolnát egyéni áhítatra, keresztelőkre és esküvőkre is igénybe lehet venni.

– Jelenleg az ifjúsági csoport saját kérésére az ő miséiket tartjuk a kápolnában. Azt szeretnénk, ha minél többen imádkoznának a lorettói Szűzanya előtt, főként a családok évében. A lorettói Szűznek mindig is ehhez kapcsolódott az üzenete, a szent család békéjének szeretetét sugározza – meséli az atya. – A kápolnát már most is igen sokan keresik fel. A szentmisék előtt, alatt és után a kápolna nyitva van, hogy a hívek imádkozhassanak a Szűzanyához és a kegykápolna betöltse szerepét.

A különböző titulusú Szűzanyáknak, jelenéseknek és kegyhelyeknek mind megvan a sajátos üzenete. A lorettói háziasszonyként, családanyaként közelíti meg az Istenszülőt, minden nő számára példakép lehet. A társadalom által sugárzott változó- torzuló családkép mellett jó, ha tudjuk, van, ami állandó, értéket közvetítő.

(gp)