A rózsafüzér-ájtatosság mai formáját a domonkos szerzetesek hatására nyerte el a XVI. században. A kultusz gyorsan terjedt és akkor vált egyetemessé, amikor a dominikánus V. Pius pápa felszólítására a katolikus Európa olvasót imádkozva könyörgött a török elleni háború kedvező kimeneteléért.

A millennium évében Vaszary Kolos hercegprímás kérésére a pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünnepét október 8-án. A Regnum Marianum (Mária országa) világában, a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae máig érvényes ikonográfi ája, amelyen a Szűzanya fejére 12 csillagos korona helyett a Magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus helyére az országalma, másik kezébe az ország jogara.

(hankó)