– Pap gyerekeként nem lehetett túl vidám dolog az ötvenes évek Romániájában élni.

– Első szomorú élményem hatéves koromból való, amikor édesapámat 1952-ben letartóztatták, és mindenféle vádemelés vagy ítélet nélkül elvitték kényszermunkára a Duna-csatornához. Az értelmiség ellehetetlenítése zajlott akkor. Majdnem két évig raboskodott, az volt a szerencséje, hogy leállították a csatorna építését, mert rájöttek, hogy ha abban a formában fejezik be, a tenger elöntheti a szárazföldet. Ha tovább ott marad, nem biztos, hogy valaha is hazajött volna. Ez az élmény rányomta bélyegét a gyerekkoromra. Az unitárius gimnáziumban érettségiztem és a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemre felvételiztem, ahonnan fél év után kitettek, mert a személyi lapomra nem írtam rá, hogy apám lelkész. Mégpedig azért nem írtam rá, mert a bátyámat éppen emiatt rúgták ki a temesvári egyetemről. Így visszakerültem Kolozsvárra és édesapám tanácsára ősszel a protestáns teológiára felvételiztem.

– Hova helyezték felszentelés után?

– Brassóba kerültem segédlelkésznek. Tudni kell, hogy a szocializmus megszüntette a segédlelkészi állásokat, de édesapámnak sikerült az egyházon belül engedélyt szereznie, hogy ennek ellenére ilyen beosztásba kerülhessek. Így lettem az első segédlelkésze egyházamnak. Egy nagyszerű ember segítője lehettem, rengeteget tanultam tőle, igen jó viszonyban vagyunk ma is, gyerekeit én kereszteltem, később konfirmáltam, ő pedig az enyémeket. Ezt a beosztást három évig töltheti be valaki. Amikor letelt, 1971-ben, kineveztek Alsóboldogfalvára, amely egy kis község összenőve Székelykeresztúrral, 500 lelkes unitárius gyülekezet él ott. Nagyon leromlott állapotú ingatlanjai voltak az egyházközségnek, elődöm ugyanis gazdálkodó ember lévén inkább saját gazdaságával foglalkozott, az egyházi épületek rendbetételével nem. Októberben helyezett oda az akkori püspök, és karácsonykor már meg is választott a gyülekezet véglegesen. Huszonnégy évet töltöttem közöttük szeretetben, s ők is igen ragaszkodtak hozzám.

– Milyen volt annak a kis közösségnek a lelkisége?

– Székelykeresztúr Erdély első tudományos igényű leírójának, Orbán Balázsnak a székhelye volt, tömbmagyarság veszi körül. Hatalmas unitárius gimnáziuma van, amely nagyrészt éppen Orbán Balázsnak köszönheti létét. A magyarságtudat, a nemzeti hovatartozás érzése, ápolása erősen meghatározta az emberek lelkiségét, és ebben sokat segített a hitük. Tudniillik a romániai szocializmus nem olyan volt, mint a magyar, mert a román ortodox egyházat hagyták működni. Mivel ők elég szépen terjeszkedtek és mentek előre az élet minden területén, az ő árnyékukban a többi egyház is működhetett. Sokkal nagyobb lehetőségünk volt rá, hogy a vallás révén összefogjuk az embereket. Így a gyerekek megfelelő valláserkölcsi nevelést kaphattak, aminek óriási jelentősége volt. Ottani szolgálatom alatt 200 gyereket konfirmáltam, és ők ma mind templomba járó emberek, tehát megmaradtak vallásukban, megmaradtak hitükben.

– Miért jött el?

-1995-ben, 24 év után kiderült, hogy daganatos betegségem van. Itt műtöttek Magyarországon, de sajnos egy év múlva kiújult, ezért rengeteget kellett járnom ellenőrzésre, így az orvosok azt tanácsolták, költözzek ide. 2000-ig tizennégyszer műtöttek meg. Azóta – lekopogom – nincs semmi gondom. A következő évben, 2001-ben megválasztottak püspöknek, amit ez év májusában megismételtek.

– Mi lehet az oka, hogy sehol nem esik egyetlen szó sem az unitárius egyházról? Az összes többi protestáns irányzatról, beleértve a már elhalt szektákat is, a lyoni posztókereskedő társaságától, a XII. századi valdensektől a német parasztháború anabaptistáiig, tehát az újrakeresztelkedőkig, mindent meg lehet ismerni, csak éppen az egyetlen magyar alapítású egyházat nem.

– Ha ön ismeri azt a szót, hogy vallási sovinizmus, akkor már választ kapott rá, hogy miért nincsen szó sehol az unitarizmusról.

– Még művelt emberek is alig-alig tudnak valamit erről az egyházról. Elmondaná röviden, mi különbség van az unitarizmus és a többi keresztény egyház között?

– Az unitarizmus a reformáció természetes következménye. Valójában ennek születésével zárult le ez a folyamat az 1560-as években. Addigra már annyira elromlott az ember, hogy nem tudta elfogadni, hogy a kereszténységet valaki visszavezesse az eredeti jézusi alapokhoz. Ez a valaki Dávid Ferenc volt, János Zsigmond erdélyi fejedelem és magyar király udvari papja, aki nemcsak egyházunk első püspöke volt, hanem egyben a másik két magyarországi bevett protestáns egyházé is. Az első századokban a kereszténység nem többistenhívő vallás volt, mint amivé vált a szentháromság fogalmának bevezetésével. A niceai zsinatig ugyanis nem volt szó arról, hogy Jézus Isten lenne, emberként tekintettek rá. Nagy Konstantin szorgalmazta ennek megváltoztatását, nagy vita kerekedett, még végül ez a zsinat kimondta Jézus istenségét.

– Ezek szerint a Krisztust követő első három évszázadban a szentháromság nem volt része a keresztény vallásnak?

– Nem, addig egyistenhívő vallás volt.

– Maga János Zsigmond hogyan viszonyult udvari papjának nézeteihez?

– Magáévá tette ezt, és mivel akkoriban létezett egy elv, amely szerint akié a föld, azé a vallás, tehát a birtok gazdájának vallását kellett kövesse mindenki, aki ott élt, ezért Erdélyben kötelezővé vált az unitarizmus. A fejedelem korán meghalt, 31 éves korában, 1571-ben, a későbbi fejedelmek pedig, főként Báthory István és testvérei, akik katolikusok voltak, ellenreformációt indítottak. Erős kézzel próbálták eltéríteni az embereket ettől a vallástól, de kiirtani nem tudták, mert akkor már bevett vallásnak számított. Az 1568-as tordai országgyűlés a fejedelem halála előtt három évvel kimondta a teljes lelkiismereti és vallásszabadságot a világon először. Három évvel később négy bevett vallást határoztak meg: a katolikust, a reformátust, az evangélikust és az unitárius vallást. Illetve akkor még nem is hívták így, csak később, már Dávid Ferenc halála után született meg ez a kifejezés. Addig Dávid Ferenc vallásaként emlegették. De magát a vallást éppen azon a napon alapították meg, amely napon a tordai országgyűlés zajlott. Itt szeretnék utalni arra, hogy rendszeresen tévesen jelenik meg a sajtóban, például az önök lapjában is, a magyarázat a csíksomlyói búcsú eredetéről. Amikor János Zsigmond vallási okokból a székelyek ellen vonult haddal, és a csatát elveszítette, akkor már réges-rég szokásban volt a csíksomlyói búcsú, tehát ennek az ütközetnek semmi köze hozzá. Nem beszélve arról, hogy egy évvel a tordai országgyűlés előtt, amikor ez az ütközet zajlott, unitárius vallás még nem is létezett, következésképpen a fejedelem sem lehetett unitárius vallású, tehát ide visszavezetni a búcsú eredetét nem más, mint tévedéssorozat.

– Magyarországon kívül hol terjedt még el ez a vallás?

– Angliában és Amerikában. Angliába az Erdélyből ott tanuló egyetemisták vitték a XVII. század elején, onnan pedig az angolok vitték az Egyesült Államokba. A mai napig is él mindkét országban.

– Utalt a korai kereszténység nagy vitájára, amelyben eldőlt, hogy Jézust azonosnak tekintik-e Istennel, vagy csak hasonlónak hozzá. Ha jól értem, önök ebben a kérdésben a homoiusion, tehát a hasonlóság mellett állnak.

– Így van, mi embernek tekintjük Jézust, úgy fogadjuk el őt, ahogyan az evangéliumokban megjelenik, ebből következően nem imádandónak, hanem követendőnek tekintjük. Úgy valljuk, hogy Jézust azért küldte Isten, hogy bebizonyítsa, mi, egyszerű emberek is tudunk olyanok lenni, mint ő. Jézus mutatta meg, hogy fel lehet emelkedni arra az erkölcsi magasságra, amit az Isten megkövetel. Ez a lényege az unitarizmusnak. A mi Isten-képünk az a kép, amit Jézus adott. Tudniillik az evangéliumokban sehol nincs leírva az a szó, hogy szentháromság.

– A négy bevett magyarországi vallás, az úgynevezett magyar történelmi vallások közé valamikor 1945 és 1989 között az unitarizmus helyére bekerült az izraelita vallás. Mi ennek a magyarázata?

– Egy illetékes képviselőtől azt hallottam, hogy például amikor a médiatörvényt készítették, azzal az indokkal hagyták ki belőle az unitarizmust, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy nem vagyunk történelmi tényező. Ebben van egy hazugság és egy logikai bukfenc. Tudniillik az izraelita vallásúak jóval kevesebben vannak, mint mi, másrészt egy egyház történetiségét nem a létszáma szabja meg, hanem az alapításának évszáma, tehát, hogy részese volt-e a magyar történelemnek.

– A kelet-nyugati egyházszakadás óta eltelt egy évezred és a reformáció megjelenése óta eltelt fél évezred úgy tűnik, valamelyest lehiggasztotta a kedélyeket, minden keresztény egyház keresi a megegyezést a többivel. Ebben a folyamatban mennyire vesz részt az önök egyháza?

– Minden keresztény felekezettel jó testvéri kapcsolatban vagyunk, a különböző megnyilatkozások alkalmával hívnak minket, azonban előfordul olyan is, hogy nem. Talány, hogy miért. Például, amikor a református egyházban Hegedűs püspök úr volt hivatalban, mindig hívtak minket, amióta más vette át a tisztét, egyáltalán nem. Ami az állammal való viszonyt illeti, Mádl Ferenc köztársasági elnök úr hivatali idejében mindig meghívtak minket is, amikor más egyházakat is. Ő egyszer meg is látogatott bennünket Pestszentlőrincen és kijelentette, hogy nagyon csodálkozik, hogy hivatalosan nem vagyunk a történelmi egyházak sorában. Ez ellen úgy próbált tenni, hogy felvetetett minket a meghívandó vendégek listájára. Tehát ez személyfüggő is. A kereszténység lényegéhez tartozik egyébként is a testvériség, mit érne a hitünk, ha nem próbálnánk meg közösen munkálkodni közös célokért.

– Amikor beléptünk a templomba és kerestük a püspöki hivatalt, először egy lakásba csöngettünk be. Lakók vannak a templomon belül?

– Ennek az épületnek 51 százalékát kaptuk vissza 1994-ben, a többi még állami tulajdonban van, állami bérlakások vannak benne. Ugyanakkor nekünk nincsenek lakásaink, nem tudunk ide lelkészeket hozni, mert nincs hova elhelyezni őket. Egy másik ingatlanunkat az állam átadott az önkormányzatnak, ők társasházzá alakították, nekünk 25 százalékot adtak. Ágéretekből rengeteget kaptunk már, ingatlanjainkból alig valamit.

– Megmagyarázná az egyház címerét?

– A XVII. századból származik. Fölül korona van, ami az egyházi hatalom és az államhatalom közötti kapcsolatot szimbolizálja. A többi Máté evangéliumának egy versére utal, amelyben az evangélista azt mondja, legyetek okosak, mint a kígyó, és szelídek, mint a galambok. A saját farkába harapó kígyó, amelyik a folytonosságot, az örök megújulást is jelképezi, körbeveszi a szelídséget és békességet jelképező fehér galambot, amely a hármas halmon áll.

– Hány unitárius van ma Magyarországon?

– Erdélyben körülbelül 100 ezer volt és ebből jó 20 ezer kijött, nagy részük Magyarországra. Nincs olyan település, ahol ne lenne legalább egy unitárius család, teljesen szórványgyülekezetté váltunk. Budapesten szépen megerősödtünk, itt három templomunk van, az egyik, ahol most vagyunk, a másik Pestszentlőrincen, a harmadik pedig a Bartók Béla Egyházközség.

– Kevesen tudják, hogy Bartók is unitárius volt, és érdekes, hogy nem beleszületett ebbe az egyházba. Hogyan lett ő unitárius?

– Egy szép napon beállított hozzánk és azt mondta, végiggondolta, és úgy érzi, neki ez a vallás felelne meg legjobban. A fia, ifjabb Bartók Béla később az egyház főgondnoka lett a hetvenes évektől haláláig. Édesapja írta egyszer, hogy "A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született Unitárius egyház " amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat értetlenkedve vagy idegenül fogadják".