Mivel annak idején a dalok számát tekintve a bőség zavarával küzdöttek, idén februárban újramaszterelve a korábbi zeneanyagot, lemaradt, valamint átkevert felvételekkel kiegészítve, dupla CD-t jelentettek meg. Népszerűsítését a szintén kiadatlan Angel Love című szerzeményre bízták, ami jól mutatja, hogy még ilyen minőséggel sem sikerült az eredeti lemezre kerülnie. A dupla kiadvány tehát jó választás volt, amely szervesen illeszkedik a gitárhős életművéhez és nem elfekvő, zenei limlomokat szedegetett elő. A lemez születésének izgalmas történetét 24 oldalas, színes, fényképekkel gazdagított füzetmellékletből tudjuk meg.

Szakács Gábor

Santana: Supernatural Legacy Edition – Sony Music, 2010

FILM – Stációk

A mindenévi mozitermés legalább egy darabja a jövőtlenség apokaliptikusan sötét víziójával riogat. A törvényszerűen bekövetkező pusztulásnak számtalan oka lehet, a lényeg, hogy a katasztrófákat mindössze egy maroknyi csoport éli túl, akik kénytelenek magukra vállalni fajunk megmentésének nemes feladatát. Ebben a filmben – illeszkedve az utóbbi évek vérszívós vonulatához – a vámpírok veszik át a hatalmat, akik egy hightech civilizációt kiépítve élő vérrabszolgaként használják a Föld még át nem változott őslakosait. Nem is lenne semmi probléma, ha a donorok nem fogynának vészesen, és ezért nem jönnének létre azok a zombi-szerű torzszülöttek, akik ezt a szép új világot is veszélybe sodorhatják. A gyógymód persze a visszaváltozás, amit az embervámpír-ember stációt végigjáró Edward (Ethan Hawke) kísérletez ki, a háttérben egy kis kötelező szerelemmel, családi drámával és a fő ellenség (Sam Neill) ármánykodásával. Kár, hogy a jól megcsavart alapötlet, az első rész erősen filmnoir hangulata és a profin megcsinált mészárolós jelenetek helyett végül ezek a klisék lépnek működésbe, így az egész megmarad valahol a közepes horror és az ugyancsak nem sokkal több akciófilm határán.

Farkas Anita

Daybreakers – A vámpírok kora – ausztrál-amerikai akciófilm, 2009

KIÁLLÍTÁS – Életszeretet

Hihetetlen, hogy már tizenhét éve nincs az élők sorában Somogyi József szobrászművész. Hihetetlen, mert szobrai, kisplasztikái, érmei, rajzai ma is erővel, életerővel, lendülettel, kedvvel, életszeretettel teliek. Nem volna ma már a trendek szobrásza – akkor sem kívánt az lenni, amikor élt és dolgozott –, de ma is a hihetetlen biztonság, mintázni tudás expresszív művésze. Témái között ott vannak a nagy emberi drámák, tragédiák, s ott vannak a hétköznapok rejtett, bensőséges harmóniái, szépségei. Ott vannak barátok, művészek és modellek, meghatározó tárgyak és növények, s persze férfiak és nők. Somogyi József a nőiséget, asszonyiságot úgy volt képes mintázni, rajzolni, olyan valódi XX. századi módon, hogy annak értékei immár egyetemes érvényűek. A kiállítás rendkívül igényes nyitása a Budapesti Tavaszi Fesztivál képzőművészeti eseményeinek.

Feledy Balázs

I. M. Somogyi József – Pataky Galéria, megtekinthető április 9-ig

ZENE – A duó művészete

Az évtizedek óta Berlinben élő Snétberger Ferenc tevékenységében mindig is fontos szerep jutott az erőteljesen improvizatív, kölcsönösen inspiráló duójátéknak. A neves gitárművész partnere ezúttal Tony Lakatos, aki ugyancsak német földön él, a Hesseni Rádió nagyzenekarának szólistája. Szerencsére mindketten gyakori vendégek itthon, koncertjeik a hazai jazz-szcéna ünnepi eseményei. A magyar jazz két nagykövete most szenzációs lemezzel jelentkezett, amely egy Japánban adott koncert élő felvétele. Két alapvetően különböző zenei egyéniség találkozójának lehetünk fültanúi. Snétberger művészetében a flamenco, a latin hatás éppen úgy tetten érhető, mint a roma gyökerek és az itthoni jazzélmények. Lakatos vérbeli jazz zenész, perfekt tolmácsolója ennek a műfajnak, nála is meghatározó fontosságú a családi örökség és az itthoni pályakezdés emlékei. Az izgalmas hangszerpárosítás új mélységeket tár fel mindkettőjük játékában.

Márton Attila

Snétberger Ferenc/Tony Lakatos: Acoustic World – Fon-Trade Music, 2009

SZÍNHÁZ – Ligeti legenda

A szerző életművének világszerte talán legsikeresebb drámája a Liliom, a melegszívű hintáslegény és a nagyhangú vagányba egy életre beleszerelmesedő cselédlány, Julika könnyfakasztó története. A drámában – amely a múlt század 20-30-as éveinek Budapestjét, a kabaré atmoszféráját eleveníti fel – minden fellelhető: bohócos vásári komédia, tragédia, burleszk, alávetettség, kiszolgáltatottság, diadal, élet, szerelem, halál, gyász. Guelmino Sándor rendezése túlzásoktól mentes, lényegre törő, színészvezetése pontos. Csanádi Judit díszlete jelzésértékű, de hiteles, Kárpáti Enikő jelmezei korhűek. Gémes Antos (Liliom) arrogáns vagány, őszinte érzelmekkel, míg Juli szerepében Balsai Móni érzelemgazdagságában és őszinte gyászának drámaiságában egyaránt hiteles. Soltész Bözse Mariként vérbő komika, a Muskátnét alakító Kubik Anna pedig az előadás legjobbja.

Spangel Péter

Molnár Ferenc: Liliom – Magyar Színház, Budapest

KÖNYV – Az írások gyökere

Az eddigi írástörténetek, például Kéki Béláé, vagy Petőcz Károlyé, sok ismeretet adtak, azonban a magyarok ősi írását nem tárgyalták megfelelő terjedelemben és mélységben. Megjelenésük óta a rovásírás kutatása nagyot lépett előre, több emlék került elő, amelyek befolyásolják megítélését, ráadásul a külföldi írástörténeti művek többsége nem is említi krónikásaink által szkítának, hunnak nevezett ősi írásunkat. Friedrich Klára a könyv előszavában rámutat arra a trianoni békediktátumból eredő szomorú helyzetre, hogy a történelmi Magyarország határain kívül került művelődési értékeinket, például írásemlékeinket, napjainkban románnak, bulgárnak vagy szlováknak minősítik a mérvadó külföldi tudósok. A 80 ábrát, táblázatokat, több színes és fekete-fehér képet is tartalmazó írástörténetben a főbb írásfajták ismertetése mellett elsőként kerül az őt megillető helyre a magyar rovásírás.

Rovó

Friedrich Klára: Írástörténeti áttekintő magyar szempontból – Szakács Gábor kiadása, 2010

ZENE – A farkaslány

A kolumbiai énekesnő, Shakira She Wolf című harmadik stúdióalbuma – melyet olyan neves művészekkel és producerekkel készített, mint Pharrell, Wyclef Jean, a The Neptunes, vagy John Hill – ezúttal nem a megszokott stílusban jelentkezik, zenéje egy kategóriába sem sorolható. A jelenlegi elektrós trendnek megfelelően a korongot szintetizátorok uralják, mindez ötvözve indiai, közép-keleti és latinos, kolumbiai hangzásvilággal. Az album első dala, a She Wolf már világszerte felért a kislemez és rádiós listák élére, első helyen debütált az amerikai kislemezlistán, pajzán videóklipjét pedig már több mint 35 millióan nézték meg a YouTube videóletöltő oldalon.

Szabó Éva, Tabajdi Daniella

Shakira: She Wolf – Sony Music, 2009