Vidnyánszky Attila: Ne szakmai szervezetek tusája legyen a szemle

Több éves szünet után júniusban rendeznek újra Országos Színházi Találkozót az évad végeztével, ezúttal Kaposvár ad helyet a szemlének. Ismert, 2020-ban a Covid-járvány miatt nem tartották meg a legnagyobb hazai színházi fesztivált, bár az akkori válogatók már javában járták a színházakat határon innen és túl, hogy a frissen bemutatott darabokról átfogó képet kapjanak. Azóta nem sikerült közös nevezőre jutni a fesztivál jövőjét illetően, hiszen Pécs városa 2001-től, vagyis 18 éven át tulajdonosa volt a fesztiválnak, a szakmai döntéshozók egy része azonban más helyszínen – évről évre új, kőszínházzal rendelkező vidéki városban – képzelte azt el. Nem segített a fesztivál helyzetén a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása sem, az ekörül kialakult ellenállás is éppen a pandémia évében osztotta meg a színházcsinálókat, azóta tavaly nyár elején kezdtek érdemben újra beszélgetni fesztivál ügyéről.

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke, Vidnyánszky Attila lapunk megkeresésére kiemelte, hogy a találkozónak van létjogosultsága, szerinte nagyon fontos, hogy újra legyen egy bő hetes rendezvény, ahol a határon inneni és túli előadások láthatóak, és valamiképp megmérettetnek. 

– Tavaly volt egy szemle Debrecenben a 10. Színházi Olimpia záróakkordjaként Gemza Péter leköszönő igazgató meghívására, ott a fesztivál jövőjéről egyeztettünk. Egyetértettünk abban, hogy ez legyen ünnep minden évben, és az adott városok, polgármesterek versengjenek, hogy ki tarthatja meg a fesztivált. Ez alkalmat teremt a színháznak, hogy a figyelem fókuszába kerüljön, de a város kulturális életét is serkenti. Pécs elfáradt ennyi idő után, ezért is szerettük volna vándorfesztivállá alakítani a találkozót. Kezeljük felnőttként a befogadó színház művészeti vezetését, döntsenek ők a versenyeztetés módjáról, kerüljük el, hogy szakmai szervezetek tusakodása legyen a szemle – fogalmazott. 

Hozzátette, hogy a 2010-es évektől kezdett beleszólni a Magyar Teátrumi Társaság a Pécsi Országos Színházi Találkozóba, addig szerinte a program zömmel egyízlésű volt. 

Úgy véli, egy ilyen rendezvény egyszerre jó a városnak, de az adott színháznak is arra, hogy a figyelem fókuszába kerüljön, arról nem szólva, hogy illeszkedik a színházfelújítási programba is, amelynek mentén hamarosan a Veszprémi Petőfi Színház újul meg. 

A Színházi Társaság ügyvezető titkára, Vajda Márta azonban úgy látja, hogy a vidéki társulatoknak a fővárosi megjelenés adna inkább lehetőséget a megmutatkozásra és ellene szól a vándorfesztivál-jellegnek, hogy nem minden vidéki teátrum képes befogadni extra színpadtechnikát igénylő produkciókat. 

– Nehéz volt idén megszervezniük a szemlét a kihagyott idő miatt. A mostani esemény tanulságaiból le kell vonni a következtetést és annak alapján meghirdetni a következőt. Volt már ilyen, hogy minden évben más színház adott helyet és gyakorlatilag az szervezte a találkozót. Mindenképpen beszélni kell erről és jó lenne a találkozó alatt szervezni egy szakmai beszélgetést, lehetőleg az összes színházzal, szakmai szervezettel annak jövőjéről – hangsúlyozta. 

Mindkét szervezet képviselője abban bízik, hogy Kaposvár lehetőséget ad az összefogásra, Vidnyánszky Attila úgy látja, hogy ez már tavaly elkezdődött Debrecenben, noha az Örkény és a Katona József Színház nem vett részt a találkozón. A versenydarabok idei válogatása demokratikus, igen változatos képet mutat, a Vidnyánszky Attila által megfogalmazott korai, Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT)-időszakra jellemző, egyféle színházi ízlés és gondolkodás mentén szerveződő válogatás vádja nem érheti a kiválasztott előadásokat.  

A kamara- és nagyszínpadi produkciók néhány hete megtalálhatóak már a Csiky Gergely Színház honlapján. A Nemzeti Színház a Kurázsi mama és gyermekeit, a görög Theodórosz Terzopulosz rendező előadását viszi Kaposvárra. A Vígszínház grúz David Doiasvili rendező darabját, a Sirályt utaztatja. Részt vesz a versenyben a Radnóti, a Katona József és az Örkény Színház is. A határon túli társulatok közül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, valamint a Yorik Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház-Tompa Miklós Társulata is hoz egy-egy előadást. A független társulatok közül láthatjuk a Forte Társulat Akár Akárki című előadását, és külön érdekesség, hogy részt vesz a versenyben a Budapest Bábszínház is. 

A szakmai megmérettetés 1982-ben kezdődött a fővárosban, eleinte csak a vidéki társulatok részvételével, 1986-tól pedig a fővárosi előadások bevonásával. 1991-től rendszeresen vidéki kőszínházakba került a szemle, egészen 2001-ig, amikor Jordán Tamás ötlete alapján Pécsen talált otthonra, innentől Pécsi Országos Színházi Találkozó, vagyis POSZT néven élt tovább. Az első vidéki találkozó a maihoz hasonlóan Kaposváron volt, akkor Koltai Tamás volt a válogatója a versengő daraboknak. 

A szervezők idén óvatosak, hangsúlyozottan nem a versenyre fókuszálnak, mindössze öt díjat adnak majd át: a legjobb férfi és női szereplő, a legjobb rendezés, valamint a legjobb díszlet és jelmez díját. Tudatosan nem díjazzák például a legjobb előadást, merthogy ez a minősítés nem jelenthető ki egyetlen darabra sem. 

A fesztivál történetében jellemzően tíznél is több elismerést osztottak korábban, de a díjazott területek száma folyamatosan bővült.  A válogatás módja a nevezett színházak előzetes javaslata alapján történt – ez korábban is szokás volt, a kérdés csak az, hogy hány javaslat érkezhetett egy társulattól –, tehát a válogatók csak azokat az előadásokat látták, amelyeket az adott színház javasolt. Szó van arról, hogy a Színházi Dolgozók Szakszervezete különdíjat ad majd az általa legjobbnak tartott férfi és női főszereplőnek. 

A zsűri összetétele is rendhagyó, az öttagú grémium két tagja kaposvári kötődésű, a színházi életet évek óta aktívan követő helybéli, a többiek szakmabeliek. A döntnökök névsora nem publikus még.