Azóta a hajóutat emlegetik koronaúsztatásként. A kevésbé politizáló emberek nem is értik, hogy ilyenkor miről beszélnek. A mostani választási kampányban Lendvai Ildikó és Mesterházy Attila is emlegette ezt a számukra feledhetetlen és felháborító „koronaúsztatást”. Egy korábbi választás estéjén pedig az MSZP-sek narancsos bukta elfogyasztásával ünnepelték a Fidesz vereségét. E két esemény emlékére ki szeretném fejezni örömömet az általam soha nem szeretett párt, az MSZP veresége miatt. A választások második fordulója után, április 30-án, pénteken 17.00 órakor a Lánchídról húsz szál szegfűt dobok a Dunába. Ez lesz a szegfűúsztatás. Ez a hajózás biztonságát nem veszélyezteti. Ha hirtelen sétahajó bukkan fel, a dolgot nem értő turisták még örülnek is, hogy virággal dobálom őket. Örömmel venném, ha ebben az időpontban más is bedobna a vízbe egy-egy szál vörös szegfűt. Ahogy a Dunán leúszó virág soha nem jön már vissza, szeretném ha az emberellenes MSZP soha nem térne vissza a hatalomba!

Éliás András, Budapest

Mit szabad?

A mai Magyarországon az alkotmány 61. paragrafusa szerint megengedett a szabad véleménynyilvánítás. Szólni elvileg szabad, de a gyakorlatban nem lehet, mert a vezető – akinek pártállása is van – kirúg, vagy kirúgat. Utána a munkavállaló máshol állást többnyire nem talál. A munkás, aki magát „elszólta”, családja életét is tönkretette. A fentiek azt jelentik: van szabadság, de a melósnak nem kifizetődő élni vele. A jogok érvényesüléséhez lehetőségek is kellenének! A véleményéért, a világnézetéért senkit se büntessenek, sem akarattal, sem „véletlenül”! Jelenleg polgári (tőkés) társadalomban élünk. Ez osztálytársadalom. Ha tagadják, ha nem, itt vannak osztályérdekek, és (sajnos) szükség volna osztályharcra is. A káderekből lett, fölkapaszkodott újgazdag rétegnek eminens érdeke, hogy csak gyenge, elsorvasztott szakszervezet legyen, ami van is, meg nincs is. Senki sem meri kimondani, pedig egyértelmű: A munkavállalóknak a munkanélküliség tragédia, ugyanakkor a munkaadóknak elnyomó, megfélemlítő eszköz. Elhallgatott tény, hogy elvtársaink amikor akartak, tudtak tartósan teljes foglalkozottságot csinálni, és börtönnel büntették a közveszélyes munkakerülést. A polgári tőkés társadalom 1789-ben a Bastille ostromával kezdődött. Lényegét a hármas jelszó fejezi ki: „Szabadság, testvériség, egyenlőség.” Az MSZP-nek a most záródó nyolc éve alatt legalább az első két pontot meg kellett volna valósítani. Testvériség szerintem addig nem lehet, amíg a vezető elvtársak közül ilyen sokan börtönben vannak. Én még emlékszem az átkos hírhedt jelszavára: „Mi, kommunisták különös anyagból vagyunk gyúrva!”, „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll.” Emlékszem a Bunkócska című dalból: „Aki ellene van, az a fűbe harap”. A jövőben most már se a bunkócska ne sújtson, se a fűbe ne harapjunk más világnézetünk miatt! A 65 éves vörösuralom lejárt! A többségi népakaratot szolgálni most már szabad.

Kövér Károly, Szeged

Teljes kirablás

Történelmünk elmúlt évszázadaiban Magyarországot a külső ellenségei többször kirabolták. Az utóbbi évek rablásait az ország felelőtlen és kapzsi vezetésének köszönhetjük. A félhold és a kétfejű sas égisze alatt több mint 260 éven keresztül pusztították az országot. Ezt a hosszú időszakot felégetett falvak, elhajtott jószágok, a kétfelé adózás és a hazánk földjén folytatott harcok jellemezték. Trianonban az első világháború győztes hatalmai Magyarország területét az egyharmadára csonkolták, és ezzel a Kárpát-medence csodálatos természeti és gazdasági egységét megbontották. Termőföldjeink, bányáink, erdőállományaink nagyobb részét elveszítettük. A II. világháború idejében az ország javait és értékeit a menekülők és a győztesek kétfelé, nyugatra és keletre hurcolták. A háború után kifosztott országnak évekig még háborús jóvátételt is kellett fizetnie. A rendszerváltozásig tartó szovjet megszállás idejében az országból valamennyi ellenérték fejében kivitték az ásványkincseinket és a mezőgazdasági termékeinket. A rendszerváltozással az ország kirablása nem szűnt meg, a módszer azonban változott. A Rákosi-érában a magántulajdonokat államosították, a rendszerváltással pedig az állami tulajdont privatizálták, nagy részét a külföldieknek áron alul eladták. Mindkét irányú folyamatot a kommunisták hajtották végre, azért, hogy az ország vagyonához hozzáférhessenek. A privatizálással felszámolt állami tulajdonból a pártállam volt vezetői (mert ők közel voltak a tűzhöz) törvénytelenül és büntetlenül meggazdagodtak. A nemzeti vagyonunkat lelkiismeretlenül elherdálók kezén sorra eltűntek a privatizációkból befolyt pénzek, az államilag felvett hitelek, és a legutóbbi időben az uniós pénzek is. Amit a népünknek meghagytak, az a százmilliárd dolláros államadósság. Országunk történetében voltak rövid ideig tartó gazdasági fellendülések is. Az utóbbi nyolc év gazdasági hanyatlására elfogadhatatlan magyarázat a világgazdasági válság. Az álszent szocialisták és a kormányzásból kihátrált liberálisok nemzetellenes tevékenységének eredménye az ország katasztrofális gazdasági és morális állapota. A termőföldünk további elkótyavetyélését egy nemzeti kormány még megakadályozhatja. Magyarország teljes kirablását meg kell állítani!

Tégen László, Nagymaros

Szégyellik?

Az MSZP a kampánycsend beállta előtti vergődésében még rúgott egyet a Fideszbe. Elkezdték szajkózni, hogy tárolják a szimpatizánsaik adatait. Azonnal perrel fenyegetőztek, mert, mint mondták, ez tilos. A Fidesz is közölt ehhez hasonló manővert az MSZP részéről, de nem fenyegetőztek perrel. Érdemes összeevetni a két párt reakcióját. Orbán Viktor őszintén elmondta, hogy igaz a hír. Nekik céljuk, hogy minél több emberrel találkozzanak és beszéljenek. Náluk az adatok tárolása törvényes, hiszen a Fidesznek fontos a törvények betartása. Ezzel szemben hogy reagált az MSZP hiszékeny szószólója (nem szóvivője!)? Tagadott. Ők nem tartják nyilván a szimpatizánsaikat és nem tárolnak adatokat. Ez a szószóló tagadta a gázár emelését is, mert neki azt mondták, hogy nem lesz emelés és ő elhitte. Nekem erről egy gyermekmondóka jut eszembe: aki eztet elhiszi, szamarabb a lónál. Mi, Fidesz-szimpatizánsok nem szégyelljük a hovatartozásunkat, nem zavar, ha ezt bárki tudja rólunk. Megfigyeltem, ha valakitől megkérdezték, hogy melyik pártra fog szavazni, a Fideszre, a Jobbikra és az LMP-re, szavazók ezt minden további nélkül megmondták. Aki sértésnek vette a kérdést, nem nyilatkozott, és ezzel egyértelművé tette a választ. Szégyellik? Nem csodálkozom rajta!

Czető Lászlóné, Bp.

Aktuális

A Realitatea hírtévén most arról tárgyalnak fontos oláhok, hogy miként kéne elvenni a román állampolgárságot azoktól, akik külföldön bűnöznek, és azoktól a magyaroktól, akik a Székelyföld autonómiájáért küzdenek. 2010-et írunk, s mintha nem lett volna vége a második világháborúnak errefelé!

TO., Mikháza

A kereszt

– Üdvözlöm, tiszteletem, csókolom a kezét,… még a lába nyomát is. De örülök, hogy így összefutottunk, drága, aranyos választópolgár. – Jé, maga az? De rég láttam. Legutóbb tán négy éve. – Hogy röpül az idő. Hadd kérdezzem, mi újság, hogy szolgál a kedves egészsége, család jól van, és úgy általában hogy érzi magát? – Szarul. Van még kérdése képviselőkém? – Áh, nincs. – No akkor minden jót, viszlát. – Jaj, várjon még egy picit. Kérdeznék valamit. Elmegy szavazni? – Igen, elmegyek. – Akkor az x-e ügyében bátorkodnám még feltartani. Ugye rám tetszik tenni a keresztet? – Ha akarja. Csakhogy az én keresztem rohadt nagy, és piszkosul nehéz. De ha gondolja, azt a pár száz kilót szívesen magára teszem.

Keszthelyi István, Budapest

Útravaló

Görög származású (hölgy) az új amerikai nagykövet: Eleni Tsakapoulos Kounalakis. Ahogy a Metropol-Budapest lap 2010. február 5-i számában írja: „Mielőtt elindultam Budapestre, beszélgettem Blinken úrral, a volt nagykövettel és feleségével Verával. Nagyon hasznos tanácsokkal látott el Anett Lantos, a híres képviselő felesége, és Soros György, akivel közvetlenül érkezésem előtt találkoztam New Yorkban.” Hát jó lesz odafigyelni az új nagykövet asszonyra! Blinken asszony ugyanis két nappal a Budapestre érkezése előtt már antiszemitázott bennünket, mármint magyarokat. (Úgy látszik őt is időben és kellően „felvilágosították” a követendő taktikáról.) Aztán Anett asszony férje, a néhai Lantos is volt szíves állandóan elmarasztalni bennünket. No nem az éppen regnáló politikai rezsimet, hanem úgy általában a magyarokat. Ha pontosan akarunk fogalmazni, soha egy jó szava nem volt… Aztán ez a remek Soros fiú. Egykor az angol fontot akarta térdre kényszeríteni – ha igaz, Angliában még elfogatóparancs is volt ellene. Most meg az „egyik cége” az OTP ellen intézett támadást. Csupa remek ember, mondhatom. Milyen útravalót adtak ezek a talán jóhiszemű görög asszonynak? Csak meg ne kelljen bánnia, hogy Budapestre jött.

V. Gy., Budapest

MSZP

Legalább tízszer láttam (bámulom a tévét) Lendvai Ildikó sajtótájékoztatóját, ahogy kidüllesztett fenékkel csámborog – mintha a Fekete Pákó riszálta volna oda magát – a mikrofonhoz és raccsolva közli az istenadta népével, hogy neki 3 millió szavazó akarata semmit sem jelent, mert a demokrácia érdekében inkább az LMP javára mondanak le négy választókörzetben a választási jogukról. Bizonyára jól tájékozott és tudja, hogy az LMP csak a magyar nép érdekében fog küzdeni a Parlamentben és azt is jobban tudja nálam, hogy az LMP melyik pártocskának is a reinkarnációja, mert én csak sejtem.

Kónya Béla, Budapest