A választók nagy többségével közös célunk megőrizni hazánk kultúráját, jövőjét és biztonságát, és elutasítjuk, hogy ezt a döntésünket bárki figyelmen kívül akarja hagyni – mondta a Demokratának Kocsis Máté. A Fidesz új parlamenti frakcióvezetőjével a józsefvárosi időközi polgármester-választás tétjéről, a kormánypártok előtt álló feladatokról, valamint a kormány és a főváros vezetésének kapcsolatáról is beszélgettünk.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– A szélesebb közvélemény 2006 után, VIII. kerületi alpolgármesterként, majd polgármesterként ismerte meg. Annak idején nem vállalt könnyű feladatot, hiszen a Nyóckerből kellett újra Józsefvárost építenie. Mire a legbüszkébb ebből a közel tizenkét éves városvezetői időszakból?

– A kérdésben van a válasz: arra, hogy  a Nyóckerből Józsefvárost csináltunk. Ez sok mindent jelent, nem is tudnék mindent felsorolni – ide tartoznak a városrész számos pontján megvalósuló felújítások éppúgy, mint a végbement pozitív társadalmi folyamatok, vagy az, hogy az alapvetően baloldali-liberális karakterű kerületben mindezen változások következtében politikai szempontból is tanúi lehettünk egy polgári megerősödésnek. Ezt értem tehát azalatt, hogy a lepukkant Nyóckerből egy rendezettebb, élhetőbb Józsefváros kezdett felépülni. Munka még rengeteg van, de a kerület jó irányba halad.


– Mennyire lehet veszélyben mindaz, ami eddig megvalósult? Hiszen immár kiderült, hogy a lemondása következtében megüresedett posztért, Sára Botond alpolgármesterrel szemben, egyetlen civilnek nevezett ellenzéki kihívó indulhat, akit a balliberális parlamenti pártok egységesen támogatnak, míg a Jobbik pénzhiányra hivatkozva nem állít jelöltet…

– Isten óvja Józsefvárost az 1990-től majdnem két évtizedig tartó időszak szellemiségétől, ami az amúgy is nehéz sorsú városrészt tovább rombolta, társadalmi, gazdasági értelemben, illetve a fejlődés szempontjából is. Ha az ellenzéki Győri Péter mellett döntenének a józsef­városiak, az azt jelentené, hogy a VIII. kerület újra a drogosok központja lenne, ismét egy szabályozatlan, rendezetlen hajléktalantanyává válna, és a városvezetés beállna a bevándorláspárti kórusba. Visszatérnének azok a rossz mechanizmusok, amelyek jellemezték az egykori szocialista–szabaddemokrata városvezetést. Ez olyannyira megalapozott, hogy Győri Péter másfél évtizeden keresztül maga is SZDSZ-es fővárosi képviselő volt. Ebből következően azt sem tudom megmondani, hogy ő vajon mitől civil? Teljesen nyilvánvaló, hogy ideológiai alapon elkötelezett – mint ahogy korábban pártalapon is elkötelezett – liberális, SZDSZ-es politikusról beszélünk. Az ő lecivilezése a választók becsapása, mindjárt az elején.


– Győri Péter a kampány első időszakában többször is tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot, Sára Botond viszont jól ismeri a kerületet, ezért a városrészért dolgozott az elmúlt években is. Az ő megválasztása tehát azt jelentené, hogy haladnak tovább a megkezdett úton?

– Botond hat évet dolgozott velem alpolgármesterként, első számú helyettesem, szorgalmas, megbízható, nagyon nagy munkabírású ember. Az egy dolog, hogy sok jó emberi tulajdonságot tudok róla felsorolni, ami viszont még fontosabb, hogy amennyiben ő lesz a polgármester, akkor ugyanaz az elképzelés kap teret, mint eddig. A rend, a közbiztonság, a köztisztaság, a városrész fejlesztésének folytatása. Ha ő nyer, a kerület nem lesz drogközpont, nem alakulnak ki újabb hajléktalantanyák, és nem lesz a kerület polgármestere továbbra sem bevándorláspárti. Sára Botond a Józsefváros polgármesterjelöltje, Győri Péter pedig a Nyóckeré, ez a helyzet.


– Áttérve az ön előtt álló feladatokra: múlt héten a miniszterelnök is beszélt arról, hogy július második feléig mind az Alaptörvény módosítására, mind a Stop Soros törvénycsomag elfogadására sor kerülhet. Számítanak bármelyik kérdésében valamelyik ellenzéki párt együttműködési készségére?

– Elnézve az ellenzéki pártokat, nem tartogatnak túl nagy meglepetést számunkra. Ahogy 2016-ban sem számíthattunk rájuk fontos nemzeti ügyben, úgy szinte biztos vagyok abban, hogy most sem. Ha ugyanis fontos lenne nekik az ország biztonsága, az alkotmányos identitásunk megerősítése, akkor azt szűk két évvel ezelőtt is támogatták volna. Azóta pedig velük kapcsolatban csak romlott a helyzet…


– Miért fontos, hogy az alkotmánymódosítást mielőbb elfogadja az Országgyűlés?

– Az Alaptörvény módosítása azért került 2016-ban a parlament elé, mert lezajlott egy ezzel kapcsolatos népszavazás, ami ugyan jogilag nem volt érvényes, de a részt vevő választók 98 százalékban, szinte példátlan számban, mintegy 3,4 millióan egy irányba szavaztak, elutasították a kötelező betelepítési kvótát, vagyis amellett voltak, hogy a Magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül ne lehessen ilyen döntést hozni az unióban. Ezen az elképesztően nagy támogatottságú népszavazáson alapul tehát az alkotmánymódosítás, amely elutasítaná a csoportos betelepítést, megerősítené az ország alkotmányos identitását, szuverenitását, kimondaná azt, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. A választók nagy többségével közös célunk megőrizni hazánk kultúráját, jövőjét és biztonságát, és elutasítjuk, hogy ezt a döntésünket bárki figyelmen kívül akarja hagyni.


– A rendszerváltozás után hosszú ideig jellemző volt, hogy az év legvégén, időnként még karácsony környékén is „túlórázva” fogadta el a parlament a következő évi költségvetést. Az Orbán-kormány ebben a gyakorlatban is változást hozott: július végéig megszavazhatják a 2019-es büdzsét.

– Valóban, az elmúlt évek jó gyakorlata volt a költségvetés korai elfogadása, mert az ország pénzügyi stabilitása, illetve gazdasági lehetőségeinek bővítése megköveteli a minél nagyobb kiszámíthatóságot. Éppen ezért ebben a ciklusban is szeretnénk tartani magunkat ahhoz a menetrendhez, hogy már a nyári szünet előtt meglegyen a következő évi büdzsé. Ezzel az ország polgárai, a hivatalok, az intézmények, a gazdaság, a piac szereplői is jóval hosszabb időt kapnak arra, hogy fel tudjanak készülni a következő esztendőre. A parlament alakuló ülése, illetve a kormányalakítás miatt ez most kissé kitolódott tavalyhoz képest, ezért július végéig szinte biztosan ülésezni fogunk, ekkor kerülhet majd sor a költségvetés elfogadására.


– Milyen frakcióvezető lesz Kocsis Máté? Azt tartja csak feladatának, hogy a képviselőcsoport munkáját összehangolja, vagy azért készül arra is, hogy a gyakran éles, durva ellenzéki felszólalásokra keményen reagál majd?

– Mindenképpen fel fogom venni a kesztyűt az ellenzékkel szemben, az alaptermészetem is ilyen. A stílust azonban meghatározza majd, hogy mégiscsak az Ország Házában vagyunk, a Szent Koronától néhány méterre. Ez az, amit az ellenzékiek sokszor figyelmen kívül hagynak, mert nem érdekli őket az ilyesmi, vagy nem jelent számukra semmit. De röviden: lesz válasz.


– Azért problémák is vannak jócskán az ellenzéki oldalon: a Párbeszéd frakciója néhány nap után kis híján megszűnt, mert Bősz Anett kilépett, végül Mellár Tamás mentheti majd meg őket. A Jobbik a szakadás szélén áll. Az MSZP-ben szintén belső konfliktusok közepette keresik az új vezetőket. Eközben Gyurcsány Ferenc saját frakciója élén tündökölhet. Ezek a viták, mozgások, változások mennyire befolyásolják az ön munkáját?

– Az ellenzék belügyeiről van véleményem, de feladatom szerencsére nincs ezzel. Ha már a Párbeszéd szóba került, azt azért elég abszurdnak tartom, hogy egy nulla és egy százalék közötti pártnak parlamenti frakciója van. Addig-addig ügyeskedtek, hogy bár a választóktól semmiféle érdemi támogatást nem tudtak megszerezni az évek alatt, egy kölcsönszocialistával mégis létrejöhetett a saját képviselőcsoportjuk. Most sem a választók képviselete, támogatásuk megszerzése volt fontos nekik, hanem a frakciópénz. Ez pedig jól jellemzi azt az egész helyzetet, ami ma a baloldalon van. Gyurcsány Ferenctől senki ne várjon semmi újat, olyan, amilyen volt. Azt pedig jó látni, hogy minden idők legkisebb szocialista frakciója alakult meg, bár egyes vélemények szerint még ez is túl nagy. Ami a Jobbikot illeti, szemmel láthatóan valóban a pártszakadás szélén állnak, nem tudom, érinti-e ez majd a parlamenti frakciójukat.


– Polgármesterként, a Fővárosi Közgyűlés tagjaként komoly rálátása volt a Budapest működésére, a legfontosabb ügyekre. Mennyire lehet a kormánypárt frakcióvezetője budapesti politikus, vagyis ebben a szerepben mennyire tekinti feladatának, hogy a város érdekeit képviselje?

– Józsefváros és Ferencváros választói azzal bíztak meg, hogy képviseljem őket a parlamentben. Lehetek a frakció vezetője, de az alapvető megbízatásomról nem felejtkezem meg: arra szerződtem a VIII. és IX. kerületi emberekkel, hogy segíteni fogom a város fejlődését, képviselem a választókörzetemben élő polgárok érdekeit. A képviselőcsoport vezetése számos más feladatot is ró rám, de ebben a szerepben is szeretném felkarolni a budapesti ügyeket. Örülök neki, hogy Gulyás Gergely és Fürjes Balázs személyében olyan miniszterhez, illetve államtitkárhoz tartoznak a fővárosi kérdések, akik szeretik és ismerik ezt a várost, és eddig is sokat tettek érte. Az sem lényegtelen, hogy munkakapcsolatunk Tarlós Istvánnal is kiváló. Így mindent meg tudunk majd tenni azért, hogy a nemzet fővárosa még jobb hely legyen. Az elmúlt években Budapest elképesztően sokat fejlődött, egyáltalán nem hasonlít már a nyolc évvel ezelőtti képéhez, ugyanakkor mindannyian tisztában vagyunk azzal is, hogy temérdek munkát kell még elvégezni. Ám csak összehasonlításképpen mondok egy tényt: a főváros fejlesztésére vonatkozóan 2010 óta 128 kormánydöntés született, míg a Gyurcsány–Bajnai-korszakban összesen hét. A két szám jól mutatja, hogy melyik politikai oldal miként áll Budapesthez.


– Az ellenzéki sajtó előszeretettel foglalkozik Tarlós István vélt vagy valós konfliktusaival, jövőjével. Hosszú ideig tartotta magát a pletyka, hogy ön lehet az utódja, míg manapság arról írnak balliberális orgánumok, hogy a Budapestért felelős államtitkárság létrehozásával kiüresítik a főpolgármesteri posztot, és Fürjes Balázst indíthatja majd a Fidesz jövő ősszel Tarlós helyett. Miközben azt is láttuk, hogy az elmúlt években Fürjes Balázs kormánybiztosként kiválóan együtt tudott dolgozni Tarlós Istvánnal…

– Tarlós István posztját nem lehet kiüresíteni, és nincs is ilyen szándék. Ezek olyan alaptalan találgatások, mint a korábbiak. Tarlós István erős főpolgármester, aki Budapest ügyeiben meghatározó és sarkos véleményeket szokott megfogalmazni. Ha olykor van is nézetkülönbség, ezek legfeljebb munkahelyi vitáknak tekinthetők. Már korábban is úgy nyilatkoztam, hogy a balliberális sajtó akkor járna el helyesen, ha nem keresné évek óta kényszeresen a főpolgármester utódját, mert nincs miért. Nagyon örülünk, hogy a budapestiek által nagy arányban támogatott, kormánypárti főpolgármesterrel dolgozhatunk együtt. Nincs rajtunk semmi kényszer, hogy ezen változtassunk. Ami pedig Budapest és a kormány együttműködését illeti, úgy gondolom, hogy eddig is jó volt, de most még ehhez képest is sokkal jobb lesz.


– Jelen pillanatban a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöki posztját is betölti. Ez a feladat nem áll távol öntől, hiszen 2010 és 2014 közötti képviselősége idején is vezette ezt a testületet, de talán most az akkorinál is fontosabb területnek számít.

– Kétségtelen, hogy az európai migrációs válság óta felértékelődött a biztonság kérdése, ráadásul ezeken a területeken az új kormány megalakulását követően fontos személycserék is bekövetkeztek, amelyekről a bizottságnak állást kellett foglalnia. Négy olyan ember meghallgatásával indult a munka, akik a következő években kulcsszereplők lesznek az ország biztonságát illetően. Pintér Sándor – akinek az esetében nincs szó személycseréről – és Benkő Tibor személyében kiváló és szakmailag rendkívül felkészült minisztere lesz a kormánynak a belügyi és a honvédelmi tárca élén. Korom Ferenc altábornagy, az új vezérkari főnök az elmúlt években az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokaként is bizonyította rátermettségét, Balogh János rendőr vezérőrnagy, a Készenléti Rendőrség eddigi parancsnoka pedig szintén tapasztalt, felkészült és nagy köztiszteletnek örvendő szakember, aki az ORFK élén nagyszerűen meg fogja oldani a következő évek biztonsági kihívásait. Az ország és Budapest biztonsága is nagy mértékben javult az elmúlt években, ez vitathatatlan. Ebben az európai helyzetben azonban, amit a migrációval kapcsolatos veszélyek jelentenek, törékenyebbé válhat mindez, de meggyőződésünk, hogy ez a négy ember, és a szintén kiválóan felkészült munkatársaik, maradéktalanul képesek az országot megvédeni, és képesek megfelelni a kihívásoknak.


– Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy nem volt könnyű feladat a Nyóckerből Józsefvárost csinálni. Mit gondol, ehhez képest könnyebb vagy nehezebb lesz összehangolni a messze legnagyobb parlamenti frakció munkáját, megvívni a mindennapos parlamenti csatákat?

– Ezt sokan kérdezték már, de a kettőt szerintem nem lehet összehasonlítani. A polgármesteri munka nagyon emberközeli feladat, nagyon személyes, nagyon a mindennapokról szól. Tizenkét évig jártam be ugyanarra a munkahelyre dolgozni, ezalatt hat mandátumot szereztem a kerületben, ezt a bizalmat próbáltam úgy meghálálni a helyi polgároknak, hogy mindig igyekeztem még jobban tenni a dolgom. Ezután sem lesz másképp. A frakcióvezetői munka mindettől jócskán eltér, jobban szem előtt van, sokkal harcosabb feladat, ugyanakkor a mindennapi politikai csaták mellett az embernek olyan döntések meghozatalában is lehetősége van részt venni, amilyenekben polgármesterként nem. A bizalom, amit áprilisban kaptam a választóktól, szerintem annak is köszönhető, hogy a polgárok megértették: van számos olyan ügy Józsefvárosban és Ferencvárosban is, amit ott helyben már nem lehetett megoldani. Amit önkormányzatként elindíthattunk, azt elindítottuk, amit ennyi idő alatt meg lehetett oldani, azt megoldottuk. Sára Botond ezt a munkát, ha elnyeri a választók bizalmát, kiválóan fogja folytatni, de szükséges az erős parlamenti képviselet is a további fejlődéshez. Más tehát a két feladat, a cél ugyanakkor azonos: Magyarország minden része biztonságos és jó hely legyen. Ezért dolgozunk.