A Budapest-hadművelet
Városüzemeltetés helyett háborúzik Karácsony Gergely és a baloldal. A főpolgármester és az őt irányítók már 2022-re hangolnak a fővárosi közszolgáltatások összeomlásával fenyegető és a kormány ellen uszító plakátkampánnyal, noha Budapest soha nem látott forrásokból gazdálkodhat.
Veszélyben Budapest! – alarmírozza hadait Gyurcsány főpolgármestere. A veszedelem okát pedig három tényezőben jelöli meg: a járványban, a válságban és a kormányban.
A legfőbb ellenség természetesen az utóbbi, hiszen a balliberális narratíva szerint „megsarcolja” a fővárost, és ez – szintén a balliberális legendárium szerint – veszélyezteti a közszolgáltatások finanszírozását. „Hogy megbízható a közösségi közlekedés, biztonságos az ivóvízellátás, rendszeres a szemétszállítás, hogy világítanak a köztéri lámpák, hogy karbantartják az utakat és rendezettek a parkok – mindennek magától értetődőnek kell lennie egy olyan európai nagyvárosban, mint Budapest. […] Ám a kormány megszorításai miatt a közszolgáltatások fenntartása nem magától értetődő többé, csakis annak eredménye, hogy a Fővárosi Önkormányzat minden erejével megvédi a budapestieket a három romboló hatás: a járvány, a gazdasági válság és a kormányzati megszorítások következményeitől.”
Minderre több tízmillió forintos köztéri plakátkampánnyal is ráerősít a baloldal. Budapesten erőszakosan tolakodnak elénk az elképesztően demagóg plakátok, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a kormány miatt a jövőben nem jön a metró, a busz, nem folyik a csapból az ivóvíz és így tovább.
Mérgező hazugság
Ezt arra alapozzák, hogy a kormány a koronavírus-járvány okozta krízishelyzetben egyebek mellett az idén esedékes helyi iparűzési adó megfelezésével segíti a maximum négymilliárd forint árbevételű kis-, közepes és mikrovállalkozásokat, az ugyanezen okból kivetett szolidaritási hozzájárulás pedig a fővárosban mintegy duplájára nő. Mindez a közműadó szerény emelésével együtt nem egészen 50 milliárd forintos bevételkiesés Budapestnek, azzal, hogy az ipa megfelezése csak 2021-re vonatkozik, ez tehát egyszeri, nagyjából húszmilliárdos mínusz.
Ez okozta a nagy riadalmat a Városházán és felettes szervénél, a Szemlőhegy utcai Apró-villában. Vagy inkább a nagy lelkesedést, hiszen az onnan irányított balliberális agytröszt bő muníciót látott mindebben propagandagyárai számára. Persze nincs abban semmi meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc és kapcsolt részei, így Karácsony Gergely és társasága elkötelezett munka helyett hazudnak és riogatnak. De mégsem lehet szó nélkül elmenni mellette, mert a cáfolatlanul hagyott hazugság méreg.
Tények, számok
Az elmúlt tíz évben 2093 milliárd forint állami fejlesztés valósult meg Budapesten, és jelenleg is 4232 milliárd forint fejlesztés zajlik magyar és uniós forrásból. 2010 óta a magyar állam 375,6 milliárd forint adósságot vállalt át a fővárostól. Ezzel, valamint oktatási, egészségügyi feladatok állami ellátásával 380 milliárd forintot takarított meg Budapest tíz év alatt.
Ugyancsak az elmúlt évtizedben az iparűzési adóból származó bevételek közel kétszeresükre emelkedtek Budapesten, 85 milliárd forintról 164 milliárdra. Ez a növekmény tízéves távlatban mintegy 300 milliárdos pluszt jelent. Fontos tudni azt is, hogy ez a bevétel Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben, a többi nagyvárosban nagyjából stagnált vagy csak alig emelkedett.
Kivételes helyzetben
Budapest 2010 óta 306 milliárd forintot kapott a kormánytól a tömegközlekedés működtetésére, ráadásul tavaly és idén kizárólag a főváros részesül ilyen támogatásban – évente 12 milliárd forintban –, a többi nagyváros nem. Vagyis Budapest kifejezetten kivételezett helyzetben van.
Regionális összevetésben az derül ki, hogy Budapest költségvetése meghaladja Prágáét (3,1 milliárd euró a cseh főváros 2,5 milliárdjával szemben), GDP-arányos költségvetési részesedése pedig a maga 6,2 százalékával jelentősen nagyobb, mint Varsóé (4,9) vagy Prágáé (4,7 százalék.) Vagyis nem igaz Karácsony azon állítása sem, hogy a magyar főváros mindössze a GDP 2,7 százalékából gazdálkodhatna.
További adalék, hogy a Gyurcsány haditerve szerint kormányellenes erőddé alakítani kívánt Budapestnek a tavalyi év második negyedévében 27,9 milliárd forint készpénzállománya volt, állampapírban pedig 135 milliárd forintot tartott – 13 és félszer annyit, mint 2010-ben. A szolidaritási adót 135 gazdag településnek kell megfizetnie, támogatandó a szegényebb helyhatóságokat. A lerovandó összeget matematikai képlet alapján számolják ki. Egyetlen városnak kell a képlethez képest kevesebbet fizetnie, Budapestnek. Ennek köszönhető, hogy tízmilliárd forintról csak 21,8 milliárdra nőtt a kötelezettség.
Tény ugyanakkor, hogy a kormány által 155,7 milliárd forintos kerettel, költségvetési átcsoportosításokkal múlt héten létrehozott Beruházásvédelmi Alap 2,8 milliárd forint további összeget vont el fővárosi fejlesztési és dologi kiadásoktól. Eközben viszont folyamatosan nő a főváros támogatása: 2020-ban 86,6 milliárd forintot kapott az államtól, idén 116,2 milliárd forintot, vagyis 29,6 milliárddal többet. Ez az összeg különösen jelentős annak tudatában, hogy Magyarország összes önkormányzata összesen 857 milliárd forintos állami támogatásban részesül.
Van tartalék
Ha mindent összeadunk és kivonunk, akkor nagyjából 52 milliárdos mínusszal számolhat az idén a főváros. Ez nem tűnik csillagászati összegnek annak tükrében, hogy a városvezetésnek 162,9 milliárd forint tartalék áll rendelkezésére, de ha a Magyar Államkincstár adataival számolunk, akkor 2020 harmadik negyedévében 224 milliárd szabad forrása volt Budapestnek. Ha ehhez hozzáadjuk a a kormány által engedélyezett, mindeddig le nem hívott, 2023-ig szabadon felhasználható hitelkeretet, akkor már 284 milliárd forintról beszélhetünk. Mindezen túl a kormány további 60 milliárdnyi közlekedésfejlesztés átvállalására tett javaslatot.
És bár a budapesti vezetés gyakran panaszkodik arra, hogy 114 milliárd forint adóssága van, ez egyrészt nagyjából két és félszer kisebb annál, mint amit 2010-ben Tarlós István és stábja örökölt, másrészt ez nem működési, hanem fejlesztési hitel, aminek kisebb részét 2030-ban kell törleszteni, nagyobb részét 2044 és 2049 között.
Túszul ejtve
A fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy a kormányellenes propaganda nem más, mint bicskanyitogató hazugságkampány. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára korábban lapunkban rávilágított arra, hogy (Sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország, Demokrata, január 6.): „…az ideológiai és politikai harc mellett döntöttek az együttműködés és a hétköznapi városi feladatok gondos ellátása helyett. […] A városvezetés túszul ejtette Budapestet, minden kérdésből konfliktust csinál. […] …fő politikai terméke az áldozatszerep és az állandó panaszkodás, magyarázkodás, kifogáskeresés.” És a farizeus szemforgatás. Mert miközben mártírként igyekszik láttatni magát, Karácsony döntése nyomán Budapesten tíz százalékkal megemelték a gyermekétkeztetés díját a fővárosi óvodákban és iskolákban.
A főváros tehát koránt sincs az összeomlás szélén – de ha mégis, semmiképp sem a kormány miatt. Ha probléma van, az Karácsonyék látványos hozzá nem értésében gyökerezik. Ezt példázza a Lánchíd felújítása körüli szerencsétlenkedés. A vesszőfutás eredményeként mintegy ötmilliárd forinttal, 26,7 milliárdra drágult a nélkülözhetetlen vállalkozás a Tarlós István főpolgármestersége idején megkötni tervezett szerződéshez képest.
Figyelemre méltó, hogy közel éppen a drágulás mértékével megegyező összegre, 4,73 milliárd forintra nőtt a főváros által fizetendő előleg – ez épp 63-szorosa a Tarlós István idején kialkudott 75 milliónak. Ráadásul a kivitelező A-Híd Zrt.-nek a korábbi megállapodáshoz képest feleannyi kötbért, naponta a vállalkozási díj 0,5 százaléka helyett 0,25 százalékot, a teljes fejlesztés késedelme esetén pedig húsz helyett tízet kell fizetnie.
A drágulást Karácsony számos médiaturnéján szemrebbenés nélkül árcsökkenésnek hazudta, mondván, Tarlós idején 35 milliárd lett volna a felújítás, vagyis nyolcmilliárdot spórolt Budapestnek. Csakhogy ez a 35 milliárd a Lánchíd akkor tervezett 21,8 milliárdos rekonstrukciója mellett a Széchenyi tér és a pesti oldali villamos-aluljáró korszerűsítését is tartalmazta. Utóbbi két fejlesztés azonban most kimaradt. Ahogy a Pál utcai fiúk pimasz törökmézárusa mondta: „Hát most drágább, hát most kevesebb.” Ezt készítik elő 2022-re.
