Ha megfelelő négyzetbe rakjuk az ikszet az országgyűlési választásokon, sikerrel újjászervezhetjük életünket, amennyiben az ország lakosságának többsége így dönt, mondta Nemeskürty István a Fidesz nagygyűlésén. A rendezvény nyitó szónoka a XIX. századi Magyarország eredményeire emlékeztetve azt mondta, akkoriban példátlan arányú vasútépítés vette kezdetét, s az ellopott sínek helyett ma is újakat kell fektetni.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyar törvényes forradalom volt, 1848-ban nem az erőszakot hirdették meg, hanem a rendet, a szabadságot és a törvényeket. Akkor Kossuth, Deák és Batthyány néhány hét alatt fektették le annak a demokratikus és szabad Magyarországnak az alapjait, amelyekre még mindig emlékezünk. Április 11-e az a nap, amikor a rendre és szabadságra támaszkodó magyar politikai közösség kivívta a polgári demokráciát és a szabadságot Magyarországnak.

– Április 11-e a mi napunk – mondta Kósa Lajos, hozzátéve, ha jog van Magyarországon, szabadság is van, s ha jog van, akkor nincsenek bűnözők sem, mert a törvények utolérik őket. – Hiába kapaszkodnak a mentelmi jogba, senki nem menekülhet el a törvény elől egy szabad országban. Nincs más választás: szabadság kell, nem önkény, erőszak és ribillió – tette hozzá Debrecen polgármestere.

Navracsics Tibor szerint most itt a lehetőség, hogy lezárjunk egy szomorú, bukásokkal és kudarcokkal teli nyolcéves fejezetet és megnyissunk egy, a gyarapodást, a felvirágzást és minden magyar polgár elégedettségét hozó új szakaszt.

Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben Magyarország Kelet-Európa mintaországa volt, mára ez a múlté. Mint elmondta, az áprilisi választás nem végcél. A párt hosszú útra indul, ennek végcélja pedig az, hogy Magyarország újra szabad, erős, független, virágzó ország legyen, ahol mindenki megtalálja a számítását.

– Itt a lehetőség! Mi, XXI. századi magyarok április 11-én, a választással végbevihetjük a magunk forradalmát, s ezzel véget vethetünk az elmúlt évek szégyenteli politikájának, utat nyithatunk egy új korszaknak, amelyben a kormányzás visszaadja a magyar nemzet önbecsülését – mondta ünnepi beszédében Orbán Viktor. A pártelnök úgy fogalmazott, Magyarország ma nagyon rossz állapotban van, „beteg a teste”, ám a magyaroknak tehetsége van a szép és értékes munkához, tehetsége van a sikerhez.

A Fidesz elnöke azt mondta, április 11-én tehetjük meg az első nagy lépést egy olyan ország irányába, ahol mindannyiunknak jó élni. Ehhez azonban mindenkinek a szavazatára szükség van, aki változást akar, és akár egyetlen szavazat is befolyásolhatja az ország sorsát.

– Egy szeg miatt a patkó elveszett, egy patkó miatt a ló elveszett, egy ló miatt a lovas elveszett, egy lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt a háború elveszett, a háború miatt az ország elveszett; verd be jól azt a patkószöget! –idézte a mondást Orbán Viktor, hozzátéve, ma csak a Fidesz az, amelyik képes lehet az ország helyes irányba fordítására.

– Magyarország számára ma egyetlen politikai erő jelenti a reményt: csak a Fidesz. A következő kormánynak a nemzeti ügyek kormányának kell lennie, én pedig elköteleztem magam, hogy a magam munkáját elvégezzem – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, a rosszat nem elég elítélni, le is kell tudni győzni. Itt az idő, Magyarország! Itt az idő, magyarok! – zárta beszédét.

* * *

Pártok, szónokok, ígéretek

Kényelmesen elfért a szűkös Pilvax-közben az a kétezer ember, akik lelkesedve kísérték figyelemmel az MSZP március 15-i rendezvényét. Az esemény zavartalanul lezajlott, csupán azért emelte fel hangját néhány nyugdíjas, mert sérelmezték, hogy elkapkodták előlük az összes ingyen osztogatott Mesterházy feliratú, lengethető táblát.

1848 után Budapest Európa városainak élvonalába került, és mi azért dolgozunk, hogy most is Európa legjobb városai között tartsanak számon bennünket – fogalmazott az első felszólaló, Horváth Csaba főpolgármester-jelölt.

– Nem szabad engednünk, hogy a szabad fejlődést, a közösségek szabadságát korlátozni akaró politikai erők, és a közösségeket szétzúzó, megfélemlítő bakancscsattogató szövetségeseik növeljék befolyásukat. Itt az ideje belátni, hogy mi sem vagyunk hibátlanok és tévedhetetlenek. De képesek vagyunk tanulni, változni és változtatni. Nem engedhetünk és nem is engedünk a gyűlöletkeltésnek és a kirekesztésnek. 1848-49 világos üzenete mindenkinek, hogy aki ebben az országban él, dolgozik, családot alapít, gyermeket nevel, az nem idegenszívű, nem hazátlan.

A bő egyórás megemlékezés második felszólalója Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt volt, aki Horváth Csabához hasonlóan felhívta a figyelmet az esetleges Fidesz-kormányzás veszélyeire.

– Azért vagyunk itt, hogy fejet hajtsunk március 15-e előtt, és hogy visszavegyük az ünneplés jogát. Ha visszaszerezzük az utcai megemlékezés jogát, visszavesszük a nemzeti büszkeség jogát – mondta. – E jogainkól az elmúlt években megpróbáltak kiszorítani bennünket, baloldaliakat, liberálisokat, progresszíveket, demokratákat. Orbán Viktor nem kért még tőlünk bocsánatot. Nem kért bocsánatot azért, amit Tusnádfürdőn mondott, vagyis hogy a magyar baloldali ember úgy van genetikailag kódolva, hogy ha csak teheti, ráront a nemzetére. Én várom az önök nevében is ezt a bocsánatkérést. Nincs miért szégyenkeznünk. A baloldal ezerszer bizonyította nemcsak szavakban, hanem tettekkel is a hazaszeretetét – szögezte le Mesterházy.

Megjegyezte, nem hazafi és nem demokrata az, aki politikai megosztásra használja fel a kokárdát.

– A magyarok a köztársaságot választották, nem a koronaúsztató királyságot. Az alkotmányt választották, és nem a Szent Korona-tant. Én az egész nemzet felemelkedését akarom, és nem csak azokét, akik úgy gondolkoznak, mint én – fejtette ki gondolatait az MSZP miniszterelnök-jelöltje.

Ezen a napon az LMP ötven ember jelenlétében ültetett egy tucatnyi fát, az MDF és Bokros Lajos ennél valamivel kevesebb embert tudott mozgósítani.

A Jobbik mintegy öt-hatezer ember részvételével ünnepelt a Bajcsy-Zsilinszky úton. A szónokok sorában Vona Gábor Kolompár Orbánról mesélt viccet és bejelentette, győzelemre készülnek.

A jobbikos kormányzás lényegét egy félre nem érthető utalással érzékeltette: ha Salamon, német állampolgár (érted: Salamon!) magyar földet akar venni, akkor igazolnia kell, hogy tíz éve itt él, mezőgazdasággal foglalkozik, a Rigó utcában pedig gárdista nyelv vizsga biztosok között kell vizsgáznia magyarból. Végül el kell mennie a Sándor-palotába Morvai Krisztinához, akinek két pecsétje van: „magunkfajta” és „magukfajta”, és majd a Jobbik eldönti, ki hova tartozik.

Szencz Dóra