A hazaszeretetből merítünk erőt

– Az utóbbi hónapokban leginkább hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztosként szólalt meg a nyilvánosság előtt, ehhez képest a frakció­vezetés egészen más jellegű feladat, sokkal több napi politikai vitában kell majd részt vennie. Felkészült ezekre a csatákra?

– Nagy megtiszteltetés, hogy a képviselőcsoport tagjai egyhangúlag megválasztottak frakcióvezetőnek, valóban aktív időszak következik az életemben, de igyekszem majd helytállni. Túl vagyunk a ciklus közepén, készülnünk kell a 2022-es választásokra is, fontos, hogy karakteresen jelenjünk meg a kereszténydemokrata értékek felvállalásában, a családok védelmében, még erőteljesebben támogassuk az elmúlt tíz évben látott kormányzati politika folytatását a parlamentben és azon kívül is.

– A KDNP hangvételében érzékelhető lesz valamilyen változás elődje, Harrach Péter időszakához képest?

– Harrach Péter nagyon sokat tett a kereszténydemokráciáért és a KDNP-ért. Tíz évig volt frakcióvezető, ami rekordnak számít az Országgyűlésben, előtte nyolc évig a parlament alelnöke, az első Orbán-kormány idején pedig szociális és családügyi miniszter, de a rendszerváltozást követő időszakban zuglói önkormányzati képviselőként és a Fővárosi Közgyűlés tagjaként is dolgozott. Harminc éve ismerjük egymást, nagyszerű ember, akinek a tanácsaira, tapasztalatai­ra ezután is számítunk. Természetesen ugyanakkor az is igaz, hogy ahány ember, annyiféle stílus, habitus, és ez tükröződni fog a parlamenti munka során is. Igyekszem az ő nyugodt bölcsességéből erőt meríteni, ám emellett arra törekszem majd, hogy képviselőtársaimmal aktívabb, cselekvőbb, temperamentumosabb arculatot alakítsunk ki a KDNP-nek. Abban ugyanakkor természetesen nem lesz változás, hogy a továbbiakban is kiállunk az értékeink mellett, és minden erőnkkel támogatjuk a kormányt, amihez az is kell, hogy szoros és hatékony legyen az együttműködésünk a Fidesz-frakcióval.

– Az Országgyűlés kormánypárti többsége feltételekhez kötötte a koronavírus-járvány miatti uniós hitelfelvétel támogatását. Elképesztő összegről, 750 milliárd euróról van szó. Nincs ennek nagyon sok kockázata?

– Azért döntöttünk így, mert szolidárisak vagyunk az Európai Unió nehezebb helyzetben lévő tagországaival, gondolok itt elsősorban a déli államokra, és az az érdekünk, hogy az EU gazdasága mielőbb újrainduljon és versenyképes legyen. Mivel a magyar gazdaság ezer szálon kötődik az unióhoz, így a mi szempontunkból is lényeges, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a mostani válságból. Hangsúlyozom, Magyarország nincs rászorulva a hitelfelvételre, hiszen felelősségteljesen gazdálkodtunk, és pontosan tudjuk azt is, milyen terhet, gazdasági és adott esetben politikai függést jelent az eladósodás. Éppen ezért, miután a baloldal a csőd szélére juttatta az országot, 2010 óta az Orbán-kormány arra törekszik, hogy csökkentse az eladósodottság mértékét, megfelelve az EU szabályainak, három százalék alatt tartsa az államháztartási hiányt, ezzel is példát mutatva az unió számos más tagországának. Sajnos nem mindenki gazdálkodott így, és nyilvánvaló, hogy a járvány még súlyosabban érintette a gyengébb gazdasági helyzetben lévő államokat.

– Hogyan lehetünk úrrá a problémákon?

– A költségvetési vita során is elhangzott, hogy a válságból való kilábaláshoz elengedhetetlen a gazdaság újraindítása, a gazdasági növekedés alapjainak megteremtése, és természetesen nagyon fontos a családok védelme és támogatása, amellyel kapcsolatban a magyar kormány ugyancsak számtalan példaértékű döntést hozott az elmúlt tíz évben. A járvány miatt a középpontba került a munkahelyek védelme is. Éppen ezért az uniós hitelfelvétel kapcsán is azt mondtuk: lényeges, hogy a tagországok ezt a pénzt a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére, illetve új munkahelyek teremtésére fordítsák. Fontos elv az igazságosság is, vagyis például a szegényebb országok ne kapjanak kevesebbet, mint a gazdagabbak.

– Az utóbbi években egyes uniós vezetők és tagországok részéről egyre világosabban érződik az a törekvés, hogy az EU-s támogatásokat „felcímkézzék”, valamilyen politikai feltételhez kössék…

– Ezért szögeztük le azt is, hogy a forrás nem köthető össze különböző ideológiai és politikai feltételekkel, mint például a jogállamiság vagy a bevándorlás kérdésének megítélése. Sajnos valóban eljutottunk oda, hogy aki nem migrációpárti, aki a család mellett áll, aki szereti a nemzetét és megvallja, védelmezni akarja a keresztény értékeit, azt azon nyomban megtámadják. Mindenképpen el akartuk kerülni, hogy az uniós mentőcsomag kapcsán felmerülhessen az ilyen típusú zsarolás, fenyegetés. Minden közösség akkor lesz erősebb és több, ha a tagjai is erősek. Ez igaz az Európai Unióra is, amely akkor tud kilábalni ebből a válsághelyzetből, ha erős nemzetek alkotják. Ha a tagországokat, a nemzeteket legyengítik, akkor az egész Európai Unió meggyengül. Most is bebizonyosodott, hogy a tagállamok kormányai tudtak hatékony döntéseket hozni a vírus elleni védekezés során, maga az unió sajnos nem volt a helyzet magaslatán, ezért is értelmetlen az a gondolat, hogy gyengíteni kell a nemzeteket, csökkenteni kell a tagállamok szuverenitását.

– Múlt hét elejéig négyszázezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőíveket (július 24-ig pedig már 880 ezren – szerk.), vagyis a választók továbbra is fontosnak tartják, hogy kifejthetik véleményüket a kormány által feltett kérdésekkel kapcsolatban. Az ellenzék azonban mintha minden korábbinál erőteljesebben támadná a konzultációt. Mi lehet ennek az oka?

– Nyilván az, hogy látják: ez egy sikeres program. Kilencedik alkalommal kérjük ki az állampolgárok véleményét, és volt olyan, amikor közel két és fél millióan válaszoltak a kérdésekre. Nagyon lényeges, hogy időről időre kapjunk visszajelzést a polgároktól, bevonjuk őket a döntésekbe, és ne csak a választásokon adjunk nekik lehetőséget a véleménynyilvánításra. Sajnos kevés helyen látunk példát hasonlóra, a szocialisták például kormányzásuk idején soha nem konzultáltak a választókkal. Szomorú, hogy a baloldal támadja a nemzeti konzultációt, és olyan híreket hallunk, hogy széttépik az íveket, kilopják a postaládákból, nem hinném, hogy ennek a hozzáállásnak van értelme… Hazánk az egyik legjobban és legeredményesebben védekező ország, természetesen arra törekszünk, hogy ez így is maradjon. Most világos képet kaphatunk majd arról, hogy melyek a magyarok által leginkább támogatott intézkedések.

– Magyarország mindenesetre az elmúlt tíz évben többször is bebizonyította: helyes válaszokat tud adni az új kihívásokra.

– Valóban van már rutinunk a válságkezelésben, gondoljunk az árvízre, a vörösiszap-katasztrófára, a tömeges illegális migrációs veszélyre vagy most a világjárványra. A magyar kormány abból meríti az erejét, hogy szeretjük a hazánkat. Ha az unió felveszi ezt a hitelt, és meg­születik a mentőcsomag, akkor úrrá lehet a gazdasági problémákon. A nagy kérdés azonban az, hogy szellemiségben, hitében mikor fog majd visszanyúlni a gyökerekhez. Hiszen az európai civilizáció keresztény alapokon nyugszik. Nagyon fontos lenne, hogy az Európai Unió ne csak gazdasági szempontból, hanem értékekben is megerősödjön.