„A magyar nyelv nagyon nehéz, olyan, mint a Rubik-kocka”
Magyarország és Kína jó kapcsolata, a hatalmas földrajzi távolság ellenére, jelentős múltra tekint vissza. A két ország a koronavírus-járvány idején is mindvégig kölcsönösen támogatta és támogatja egymást, együttműködik a nehézségek leküzdéséért. Az ugyanakkor meglepő lehet, hogy a kínai felsőoktatásban egyre többen választják a magyar nyelvet.Ötvenéves múltra tekint vissza a kínai felsőoktatásban a magyar nyelvoktatás, amelynek elindítója a Pekingi Idegen Nyelvek Egyeteme volt. 1961-ben indult a magyar alapszak, 1999, illetve 2002 óta mester- és doktori képzés is van. Hosszú ideig ez volt az egyetlen felsőfokú intézmény egész Kínában, ahol lehetőséget kínáltak a magyar nyelv elsajátítására, a magyar kultúrával, történelemmel, irodalommal kapcsolatos ismeretek megszerzésére.
2015-ben Magyarország első európai országként csatlakozott a Kína által indított Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, amely összhangban áll a keleti nyitás politikájával. Ezen együttműködés pozitív hatásai a magyar nyelvoktatásban is érezhetőek. Azóta elképesztő tempóban nőtt azon egyetemek száma, ahol magyar szakot hoztak létre azzal a céllal, hogy a jövőben minél több magyarul jól beszélő, Magyarországot alaposan ismerő kínai fiatal vehessen részt a két ország kapcsolatainak átfogó fejlesztésében. Jelenleg Kínában már több mint tíz egyetemen van magyar alapképzés, például a Pekingi Sport Egyetemen is.
Nehéz, de fontos
A kínai egyetemek az angol nyelv mellett kevesebb figyelmet fordítanak más nyelvi kurzusokra, hiszen általában az angol nyelvtudás az alapvető feltétel a felsőfokú oklevél megszerzéséhez. Akiknek pedig van lehetőségük és kedvük felvenni magyar nyelvet második idegen nyelvként, többnyire abbahagyják menetközben a nyelv nehézsége vagy időhiány miatt. Amennyiben valaki komolyan meg szeretné tanulni a magyar nyelvet az egyetemi évei alatt Kínában, akkor a legegyszerűbb és legjobb választás, ha magyar szakra jár.
– A magyar nyelv nagyon nehéz, olyan, mint a Rubik-kocka. A kezdők számára nem egyszerű, a magyar szakra jelentkezőknek már tanulmányaik megkezdésekor is magas követelményeknek kell megfelelniük. De, akárcsak a Rubik-kocka esetében, ha valaki megtanulja, akkor ezt a színes kockát sokféle módon tudja forgatni – fogalmazott lapunknak Duan Shuangxi.
A Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme (BISU) Magyar Tanszékének vezetője 2007-ben végzett magyar szakon, illetve hosszú ideig dolgozott Kína magyarországi nagykövetségén.
– Évezredes tanulság, hogy a népek békéjét és fejlődését az szolgálja a legjobban, ha megosztják egymással a világról szerzett ismereteiket, és a felhalmozott tudás segítségével dolgoznak együtt az emberek jólétéért – mondja Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatója. – Kína hatalmas ország, és minél többen ismerik meg a világ más részeit, annál nagyobb eredményeket lesznek képesek elérni. Magyarország főként a szellemi termékeivel tud ehhez a folyamathoz hozzájárulni, oktatási-kutatási-módszertani segítséget tud nyújtani számos szakterületen. Ehhez azonban egyre szorosabb kapcsolatokra van szükség, aminek a kulcsa egymás kultúrájának alapos megismerése és a lehetséges kapcsolódási pontok megtalálása.
Szaffkó Péter szerint ebben a folyamatban fontos szerep jut a nyelvtanulásnak, hiszen a nyelv a kultúra hordozója.
Magyarországot még nem mindenki ismeri Kínában, viszont a magyarul tanuló kínai hallgatók mindig különlegesebb érzelmeket mutatnak Magyarország, mint más európai országok iránt. Sokan egyetem előtt keveset tudnak erről a nemzetről, de a nyelv és kultúra megismerése során egyre jobban beleszeretnek.
– Magyarország különleges hely, kreatív nemzet. Szépek az épületek és hidak, az ételek pedig nagyon finomak. Nekem Magyarország a második otthonom. Sok évig éltem ott. Miután hazaköltöztem Pekingbe, mindig visszalátogattam hosszabb szabadságra. Néha úgy érzem, mintha egy vadászházam lenne a csendes erdőben, ahova kijárok és kipihenhetem magamat. Hiányoznak a budapesti utcák, az éttermek és az emberek. A járvány miatt lassan egy éve nem voltam ott – emlékszik vissza az itt töltött időre Duan Shuangxi.
Több lehetőség
Korábban a magyar szakra járó kínai hallgatók főként Budapesten, az ELTE-n és a Balassi Intézetben tanulhattak magyarul a magyar és kínai intézmények közötti együttműködések keretében. A jelentős számú kínai hallgató ellenére azonban előfordult, hogy az egész magyar szakról csak egyetlen egy diáknak volt lehetősége Magyarországon tanulni ösztöndíjjal a csereprogramon keresztül.
Ehhez képest most nemcsak mennyiségben, hanem változatosságban is több lehetőséget biztosítanak a kínai hallgatók számára. Mostanában például vidéken is tovább csiszolhatják a nyelvtudásukat a magyar szakos kínai tanulók, egyebek mellett Debrecenben, Szegeden és Pécsen.
– A Debreceni Nyári Egyetem mára már négy egyetemmel áll kapcsolatban magyar nyelvoktatás területén. Sajnos a 2020-ban felbukkant pandémia lelassította és megnehezítette az addig gördülékenyen zajló oktatást, de bízunk benne, hogy 2021 őszén új lendületet kap majd a partnerintézmények közötti együttműködés. Jó lenne, ha tovább bővülnének azok a lehetőségek, amelyek a kínai diákok számára megkönnyítenék a magyar nyelv és kultúra elsajátítását nálunk – mondja Szaffkó Péter.
Kínai diákok osztottak maszkot Budapesten
Ráadásul immár egy tanévnél hosszabb időtávú együttműködési projektek is születtek. Például olyan középiskolai és egyetemi, közvetlen oktatási rendszert is létrehoztak a BISU-n a pekingi önkormányzat kezdeményezésére a 2015/2016-os tanévben, amelynek köszönhetően a felvett hallgatók összesen négy évig bővíthetik a magyarnyelv- és irodalomismereteiket Magyarországon az egyetemi együttműködés alapján.
– Ez egy hétéves képzési program, amelybe középiskolás diákok kerülhetnek be, így a 10-12. osztályt már egyetemistaként végzik, azaz elkezdődik az intenzív magyarnyelv-tanulás. A programban részt vevő diákoknak a nyelvismereten túl már olyan lexikai tudás elsajátítása is szükséges magyar nyelven, mint amilyennel egy magyar középiskolából magyar egyetemi alapképzésre kerülő diák rendelkezik. Emellett a tanulásmódszertanban is eltérések mutatkoznak, amire szintén figyelmet kell fordítanunk, és nem utolsósorban fel kell készítenünk diákjainkat például szemináriumi dolgozatok, egyéb beadandók írására, hogy csak néhányat említsek – mutatja be a rendszert Vincze Mária, BISU egyik rektora.
Túl a nyelven
A tökéletes nyelvtudás nagy előny lehet egy kínainak Magyarországon és Kínában is. A magyarnyelv-oktatás gyors fejlődésével azonban szigorúbbá is válnak a követelmények.
– A nyelv olyan eszköz, mint a számítógép vagy az okostelefon. Nem elég, hogy van egy készülék, sokkal fontosabb, ki és hogyan használja. A diákoknak nem csupán a nyelvtanulás a feladatuk, hanem a nyelven keresztül, a nyelv segítségével meg kell találniuk egy olyan saját területet, ami érdekli és motiválja őket – mondja Duan Shuangxi. – Az irodalom lehet például az egyik ilyen terület, de mindenkinek más az érdeklődése, saját magának kell ezt megtalálnia. Az oktatás főleg gyakorlati, pragmatikus irányban fejlődik, míg régen inkább az irodalomra és a kultúrára koncentrált a képzés.
A nyelvtanítás mellett gazdag és sokszínű kiegészítő tantárgyakat is kínálnak a hallgatók részére, mint például „Mai magyar társadalom”, „Magyar történet”, „Közép-európai ismeretek”, és így tovább. Viszont még nincs minden kurzusnál használható tankönyv, így sok esetben a tanárok által összeállított anyagokból tanulnak a diákok.
– 2018 végétől dolgozom a BISU-n, és elmondhatom, hogy nálunk a nyelven túl fontos az európai és a magyar kultúra, az interkulturális kommunikáció vagy a fordítás, és úgy látom, lehetséges továbblépni az IT, a gazdaság vagy a turizmus felé, ami a magyar nyelven elsajátítandó, bővebb szókincset jelent a nyelvszakon. Ezzel tudunk pluszban hozzájárulni diákjaink sikeresebb elhelyezkedéséhez – mondja Vincze Mária. – Fontos előrelépés, hogy a jelenlegi munkáltatómmal már dolgozunk néhány kiadványon, amelyek remélhetőleg hamarosan megjelennek. Emellett szükségesnek tartom digitális tananyagok elkészítését is. Ezzel kapcsolatban egy nagyobb volumenű projektet indítunk, amelynek megvalósítására a 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök itteni látogatása alkalmával felavatott egyetemi Magyar Kutatóközpontban kerül sor. A projekt részleteit még nem fedném fel, annyit azonban elárulhatok, hogy célja többek között az online magyartanítás támogatása digitális tananyagokkal – teszi hozzá a jövő kapcsán Vincze Mária.
A magyarnyelv-tanítás hidat jelenthet Magyarország és Kína között, és minden jel szerint, a két ország közös erőfeszítéseinek köszönhetően, a jövőben még tovább fejlődhetnek a magyar képzések Kínában.
A szerző a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója, a Kínai Önkéntes Szolgálat egyik vezetője.
