A migráció rossz

Ha ma megszűnne a magyar határőrizet, talán egy hét sem telne el addig, hogy újra a 2015-öshöz hasonló helyzettel, napi több ezer illegálisan betódulóval kelljen számolnunk – mondta a Demokratának Németh Szilárd. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárával, miniszterhelyettessel a migráció mellett a honvédség fejlesztéséről, társadalmi megítéléséről és a fiatalok megszólításáról is beszélgettünk.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Miért volt erre szükség?

– Az illegális migrációs válság 2015-ös csúcspontja után döntöttünk arról, hogy a műszaki határzár és a határvédelem megerősítése mellett egy olyan jogi környezetet is létre kell hozni, amely hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is meg tudjuk védeni Magyarországot és Európát. A jogszabály nemcsak arra a helyzetre vonatkozik, amikor már bent vannak a migránsok, hanem arra is, és ez a legfontosabb, hogy akadályozzuk meg az ellenőrizetlen bevándorlást, védjük meg a határokat, az ország biztonságát. Továbbra is ostrom alatt állunk, nem csupán politikailag, hanem ezt látjuk akkor is, ha például megnézzük a nyugat-balkáni országok helyzetét, azt, hányan várnak arra, hogy beléphessenek az unió területére. Ha ma megszűnne a magyar határőrizet, talán egy hét sem telne el addig, hogy újra a 2015-öshöz hasonló helyzettel, napi több ezer illegálisan betódulóval kelljen számolnunk.

– Az ellenzék természetesen tiltakozik a válsághelyzet meghosszabbítása miatt. A Gyurcsány-féle DK például azt írta egy közleményben, hogy „a migrációs válsághelyzet meghosszabbításával titkolná el a Fidesz a migránshiányt”, és „aki a nép hazugságban és félelemben tartásával szerezte a hatalmát, nem ismerheti be, hogy az a fenyegetés, amire évek óta minden gaztett elkövetésekor hivatkozik, nem létezik”…

– Ahogy az imént is mondtam, a prevenció, egy újabb magyarországi válság kialakulásának megelőzése a legfontosabb cél. De hát mit várunk egy ilyen ellenzéktől? Az áprilisi választások tétje az volt, hogy Magyarország megmarad-e magyar országnak, vagy pedig itthon is megengedjük azt, amit Nyugat-Európában már látunk. Párhuzamos társadalmak kialakulása, biztonságunk kockáztatása, nemzeti identitásunk, kultúránk felszámolása, kereszténységünk elvétele. Ezek a pártok a bevándorlók oldalára álltak, és minden egyes megszólalásuk, lépésük – bár a magyar választók jóvoltából szerencsére elég korlátozottak a lehetőségeik – erről szól. Ezt látjuk például a Sargentini-jelentés kapcsán is, amelyről jelen állás szerint éppen aznap szavaz az Európai Parlament, amikor ez az interjú megjelenik: az ellenzéki pártok nagy bólogatás és nagy kárörömujjongás mellett lelkesen támogatják ezt jelentést, amit egy Magyarországot cseppet sem ismerő, de annál inkább gyűlölő politikus vett a nevére. Azonban a napnál világosabb, ki vezeti őket, a vonal végén mindig ott találjuk Soros Györgyöt.

– Mint ahogy az NGO-k esetében is: nemzetközi civil szervezetek múlt héten az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására szólították fel az Európai Parlament képviselőit. Érdekes módon csupa olyan NGO-ról van szó, amely aktívan támogatja a bevándorlást, és Soros Györgyhöz kötődik, mint a Human Rights Watch, az Amnesty International vagy éppen a European Policy Institute…

– Nemcsak felhívást tettek közzé, hanem szinte zsarolják, fenyegetik az EP-képviselőket és pártcsaládjaikat azzal kapcsolatban, hogy miként szavazzanak hazánkról. A hazai ellenzék pedig ezekkel a Soros zsebéből kikandikáló szervezetekkel és a brüsszeli bürokratákkal összefogva gyaláz bennünket szakmányban.

– A műszaki határzár megépült, a jogi határzárat is megteremtették. De van-e elég ember ahhoz, hogy tartósan, évekig megoldott legyen a szigorúbb határőrizet?

– Természetesen igen. A határőrizeti feladatok ellátásával a rendőrség van felhatalmazva, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben azonban, a parlamentben elfogadott jogszabályoknak köszönhetően, a Magyar Honvédség is részt vesz ezekben a feladatokban. A magyar katonáknak és rendőröknek köszönhetjük, hogy az elmúlt években megvédtük a határainkat, és ezért ma a világ egyik legbiztonságosabb országában élhetünk. Bebizonyítottuk, hogy az EU határainál igenis megállíthatók a migránsok, csak politikai akarat és az emberek felhatalmazása kell hozzá. Az elmúlt három évben honvédjeink 11 határ menti településen, napi 1300 fővel látták el járőrözési feladataikat. Összességében 18 ezer katonánk vett részt a „Közös akarat” elnevezésű határőrizeti gyakorlatban. Ma készenléti szolgálatban, honvédelmi kiképzési fel­adataik végrehajtása mellett állnak rendelkezésre. Néhány órán belül a szükséges létszámban és megfelelő felszereléssel képesek ismét a határon szolgálni. Emellett tegyük hozzá, hogy a rendőrség létszáma háromezer határvadásszal bővült, a műszaki határzár pedig világszínvonalú eszközökkel van felszerelve.

– 2010 előtt minden szempontból megfigyelhető volt a honvédség folyamatos leépítése, elég, ha például arra az abszurd gyakorlatra gondolunk, hogy a honvédségi objektumokat civil biztonsági cég őrizte. Hol tartunk most?

– Nem volt egyszerű a feladatunk, hiszen tudjuk, milyen gazdasági és lelki állapotban vettük át az országot: a költségvetés romokban, a hiány bőven meghaladta a három százalékot, a munkanélküliség az egekben, ott volt az IMF-hitel, az önkormányzatok is óriási adóssággal küzdöttek, hogy a családok devizahitelek miatti problémáiról ne is beszéljek… Nemzetközi segítségre sem számíthattunk, hiszen az EU sem adott haladékot a költségvetési hiány három százalék alá csökkentéséhez. Ebben a helyzetben össze kellett fogni, és közösen kirántani az országot a csávából. Azóta a hiánycélt betartjuk, az IMF-et hazazavartuk, nem a munkanélküliség, hanem a foglalkoztatottság dönt rekordokat, megtörtént a rezsicsökkentés, az embereket kimenekítettük a devizahitel-csapdából, vagyis összefogva növekedési pályára állítottuk az országot. És amikor ez megtörtént, akkor tudtuk megnézni, hogy az építkezéshez, a további erősödéshez hol mire van szükség. A 2015-ös migrációs válság bebizonyította, és a magyar emberek ezt több konzultáción meg is erősítették, hogy egyértelműen a biztonságra kell helyeznünk a hangsúlyt. Ebben pedig a Magyar Honvédségnek kulcsszerepe van. Azóta szerencsére rendelkezésre áll az a költségvetési forrás, amelynek köszönhetően elkezdődhetett a fejlesztés, hogy a honvédségünket a térség meghatározó, korszerű haderejévé tegyük. Az idei büdzsénk minden korábbinál több pénzt biztosít, 513 milliárd forint áll rendelkezésünkre, Magyarország biztonságára pedig 150 milliárd forinttal költünk többet, mint tavaly. Elindulhatott tehát a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amelynek két lába van.

– Melyek ezek?

– Egyrészt a haderőfejlesztés, vagyis a korszerűsítés, a műszaki fejlesztés. Idetartozik például a fegyverbeszerzés, a fegyvergyártás újraindítása, vagy éppen a helikopterek és repülőgépek beszerzése. A másik terület a honvédelmi fejlesztés. Ahogy Gárdonyi megfogalmazta, a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében. Szükségünk van tehát katonákra; mégpedig hazájukat szerető, jól képzett és felkészített honvédekre. 2010-ben onnan indultunk, hogy tizenhét tartalékosunk volt. Ma hétezer fő az önkéntes tartalékosok létszáma, ráadásul regulába, területi alapon szervezve. Azt a célt tűztük ki, hogy húszezer önkéntes és harmincezer hivatásos katona legyen, ami már komoly haderőt jelent.

– Mindehhez arra is szükség van, hogy folyamatosan javuljon a honvédség társadalmi megítélése, és a fiatalok számára vonzó legyen a katonai pálya…

– Fiatalok nélkül nem képzelhető el a megújulás. Az a célunk, hogy vonzóvá, életpályává tegyük a haza fegyveres szolgálatát az új nemzedék számára. Ehhez segítséget nyújthat az úgynevezett kadétprogram, ami középiskolai szinten kezdődik, vagy a választható honvédelmi alapismeretek tantárgy, amiből érettségizni is lehet, az ehhez kapcsolódó tankönyvet és munkafüzetet éppen múlt héten mutattuk be. A honvédelmi alapismereteket gimnáziumban kilencediktől tizenkettedik osztályig, szakgimnáziumban tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon tanulják, most közel hétszáz diák választotta. Van a kadétprogramnak egy másik része, ami a szakképzést érinti: egy OKJ-s katonai képzés, ami honvéd kadét igazgatási ügykezelő szakképesítést ad, ebben is sok intézmény vesz részt, az egész programban ötvenkét polgári iskola. Külön büszkeség számomra, és rekordidő alatt tudtuk előkészíteni, hogy a jövő tanévtől Csepelen, a Weiss Manfréd iskolában is indul a honvéd kadétképzés! De idetartozik a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium is, amit ugyancsak a 2010 utáni újjáépítési programban hoztunk létre, ide négyszeres a túljelentkezés. Ezt figyelembe véve új honvédségi középiskolát tervezünk nyitni, a tervek szerint a 2020/21-es tanévtől Hódmezővásárhelyen kezdődhet meg az oktatás.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– A kadétprogram tehát elsősorban a középiskolás korosztályt érinti. A kicsit idősebbeknek, vagyis a felsőoktatásban tanulóknak milyen lehetőségeik vannak?

– Nem csupán hivatásos katonatiszti képzést tartunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy Szentendrén, az Altiszti Akadémián, hanem a polgári egyetemekkel és főiskolákkal is felvettük a kapcsolatot. Gödöllőn példás együttműködés alakult ki a Szent István Egyetem és a honvédség között. Ezt most tovább erősítettük, például a kutatás-fejlesztés és a katonai ösztöndíjak területén. A Mészáros Lázár ösztöndíjprogramban részt vevők havonta 135 ezer forinthoz jutnak, mert vállalják, hogy legalább annyi időre, amíg az ösztöndíjat kapták, a megszerzett tudásukat a honvédség szolgálatába állítják. Akik pedig az egyetemi önkéntes tartalékos rendszerbe kapcsolódnak be, félévente 68 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak. Még egyszer: nem titkolt szándékunk, hogy ezek az ösztöndíjprogramok, vagy a honvédelmi alapismeretek átadása segítsen a toborzásban. Mindezeken túl az iskolások számára vannak táborok, túrák, ötvenórás szociális munka, be lehet kapcsolódni a hadisír-gondozásba is; az a tapasztalat, hogy azok közül, akik ezekben részt vesznek, sokan később élethivatásként választják a katonaságot.

– Vagyis jobb a honvédség megítélése, nagyobb a vonzereje, mint korábban?

– Divatos szóval élve, trendi lett ez a terület, elég, ha azt nézzük, hogy egyre több a huszár vagy a hagyományőrző szervezet, ezek is jó mintát jelentenek. Az emberek azt is érzik: a biztonsági helyzet ma olyan Európában, hogy szükség van a katonákra. Sőt akár részt is akarnak venni ebben a felemelő munkában, a szellemi és fizikai határaink megvédésében, a haza fegyveres szolgálatában. Ezt a feltétlen hazaszeretet motiválja. Mindez nagyon pozitív, lélekemelő és tiszteletre méltó. Ezt akarjuk tovább erősíteni!

– Arról nem is szólva, a honvédelmi alapismeretekkel vagy a kadétképzéssel mindez a fiatalokban felkelthető, majd tovább mélyíthető.

– Ez sem titkolt szándék. Jellemző, hogy az ellenzéknek három fő problémája van a tervezett Nemzeti Alaptantervvel: a nemzeti-hazafias nevelést, a mindennapos testnevelést, valamint a hit- és erkölcstant támadják. Mi viszont azt gondoljuk, hogy az a jó, ha olyan gyerekek jönnek ki a magyar köznevelésből, akik szeretik és tisztelik hazájukat, tudják és büszkék rá, hogy magyarok. És örülünk annak, ha közülük egyre többen olyan pályát választanak, mint a katonaság, ami már a haza megvédéséről is szól. De egy kicsit hadd térjek még vissza a honvédség társadalmi megítélésére. Magyarországon a katonavárosokon keresztül hagyományosan erős volt a kapcsolat a lakosság, az ott élő polgárok és a honvédség között. Az internacionalisták ezt is szétverték, bezártak laktanyákat, egyszerűen megszűnt ez a kapcsolattartási lehetőség. Épp ezért nagyon örülök annak, hogy a Magyar Honvédség ma újra olyan feladatokban vehet részt, mint például a közelmúltban a Köröm és Muhi közötti pontonhíd megépítése. A Tiszaújváros és Kesznyéten közötti összekötőúton lévő Sajó-hidat ugyanis felújítják, és ezért lezárták, így a környéken élőknek mintegy negyven kilométert kellene kerülniük, vagy átkelni komppal, ami jelentős havi többletköltséget jelent, különösen azok számára, akik naponta ingáznak. Itt jött a gondolat, hogy a honvédség szentesi műszaki ezrede telepítsen pontonhidat, aminek az alapköltségeit az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve az érintett önkormányzatok állták. A fel­adatot katonáink elvégezték, a múlt héten megindulhatott a pontonhídon a buszközlekedés. Az, hogy ily módon részt tudunk venni a társadalom életében, szerintem rendkívül fontos, amellett, hogy a kiemelt feladat Magyarország határainak, a magyar emberek biztonságának meg­védése.

– Sajnos már magyar nők is migránsok áldozatául estek a hétvégi hírek szerint…

– Egy oltalmazotti státus védelme alatt álló afgán férfi követte el ezt a szörnyű és mindenkit joggal felháborító, nőkkel szembeni erőszakot. Egyébként a tranzitzónában Soros NGO-i mint a „civil társadalom” és a demokrácia „védelmezői” okítják ki őket arról, hogy miként lehet kijátszani a hatályos törvényeket, és például elnyerni az oltalmazotti státust. Ez ugyanúgy megengedhetetlen, mint maga a nők ellen elkövetett gyalázat.

– Ezzel visszakanyarodtunk a migráció kérdéséhez: mire számít, meddig tarthat a válság?

– Nagyon sokat olvasok, tájékozódom ebben a témában, hivatalomnál fogva számos jelentést is kapok, minden előrejelzés azt mutatja, hogy ez évtizedekig fennálló probléma marad. Egyrészt Európát meg akarják szerezni, hatvanmillióan állnak készen arra, hogy bejöjjenek. Másrészt ma az EU vezetésében olyan, az európai emberektől teljesen elszakadt politikusok vannak többségben, akik szerint a bevándorlás jó dolog, a migránsokat feltétel és létszámkorlát nélkül be kell engedni. Mi ezzel szemben azt mondjuk, és ebben az emberek bennünk látják a szövetségest, hogy a migráció rossz: fenyegeti biztonságunkat, európaiságunkat, zsidó-keresztény értékrendünket. Ezért nem beengedni és szétosztani, hanem megállítani, feltartóztatni kell a bevándorlókat, mégpedig a határoknál. A legfontosabb fel­adat tehát a határvédelem. Jól látható, hogy a bevándorlás kérdése politikailag megosztja Európát, ezért a jövő évi európai parlamenti választáson meghatározó lesz ez a kérdés, ez lesz a tét. Hangsúlyoznám, hogy nemcsak az illegális migrációról, a vele kéz a kézben járó terrorizmusról van szó, hanem arról, hogy a bevándorláspártiak a migráció megszervezésével, más kultúrájú, más vallású emberek Euró­pába ömlesztésével akarják megoldani a népesedési problémáinkat. Mi viszont, akik az európai emberek pártján állunk, a családok középpontba helyezését a gyermekvállalás támogatását tartjuk a helyes útnak. És büszkék vagyunk arra, mely nemzethez tartozunk, meg akarjuk őrizni nyelvünket, kultúránkat, keresztény vallásunkat, hagyományainkat. Ez a választóvonal, az ehhez való viszony határozza meg a következő időszakban is a mindennapjainkat.