– Egy most napvilágot látott, márciusi keltezésű kormányhatározat-módosítás szerint már a polgármesterek, önkormányzati képviselők is megfigyelhetőek, lehallgathatóak…

– Mielőtt továbbmennénk, a könnyebb érthetőség kedvéért induljunk el az alapoktól. A nemzetbiztonsági törvény mondja ki, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal ellátja a kormányzati tevékenység szempontból fontos intézmények védelmét, és felhatalmazza a kormányt, hogy meghatározza ezen intézmények körét. Most az a galádság történt, hogy a kormány a népszavazás után ezt a nemzetbiztonsági védelmi-ellenőrzési rendszert kiterjesztette az önkormányzatok széles körére: a fővárosi önkormányzatra, a budapesti kerületi önkormányzatokra, a megyei önkormányzatokra és a megyei jogú városok önkormányzataira. Ezzel gyakorlatilag műveleti területté nyilvánították az önkormányzatok világát, ahol véleményem szerint a titkosszolgálatoknak és titkosszolgálati módszereknek semmi helyük nincs.

– A kiindulópont egy 1998-as határozat, ha hinni lehet a kormányzatnak.

– Ha finoman akarok fogalmazni, akkor Szilvásy György ködösített az ügyben, ha pedig pontosan fejezem ki magam, akkor nem mond igazat. A Horn-kormány idején a megyei és a fővárosi önkormányzati hivatalokat – hangsúlyozom, csak a hivatalokat – helyezték ellenőrzés alá, nagy valószínűség szerint azért, mert az itt működő védelmi hivatalok az önkormányzati hivatalok részei. Ez a rendelkezés talán szakmailag indokolható. A mostani módosítás az önkormányzatok szélesebb körére és a választott tisztségviselőkre is kiterjed, tehát a polgármesterek, képviselők is megfigyelhetővé váltak. Ilyen 2008. március huszadika előtt nem volt lehetséges.

– A közérthetőség kedvéért: ez azt jelenti, hogy mostantól bármikor, különösebb indoklás nélkül lehallgathatnak egy képviselőt?

– A kormányhatározat azt mondja, hogy ezt a nemzetbiztonsági ellenőrzést és védelmet a szolgálat a nemzetbiztonsági törvényben felsorolt nyílt és titkos információgyűjtési eszközökkel és módszerekkel látja el. Nagyon széles azoknak az eszközöknek a köre, amelyeket használni lehet, csak hogy a titkos információgyűjtésről beszéljünk, a helyiségátkutatástól kezdve a híváslisták lekérésén át bizalmi, titkos kapcsolat építéséig mindent szabad.

– Ne legyünk naivak, vélhetően eddig is előfordult, hogy lehallgattak egy politikust, legfeljebb nem hivatalosan tették. Mostantól annyi a változás, hogy ezt törvényesen is lehet, és az összegyűjtött információk legálisan felhasználhatóak lesznek, ha jól értjük a lényeget…

– Azért maradjunk a hivatalos formáknál. Eddig is meg lehetett figyelni valakit, de bírói engedély kellett hozzá. A változás annyi, hogy ezentúl bírói engedély nélkül is le lehet hallgatni az önkormányzatokat, a kormány, pontosabban az igazságügyi miniszter adhat rá engedélyt. Azaz most éppen Draskovics Tibor.

– Tegyük fel, hogy megfigyelnek valakit, de nem találnak semmit. Utólag értesül arról, hogy információt gyűjtöttek róla?

– Nem, a megfigyelt személy utólag sem értesül erről. Az egész ügyből számunkra az a tanulság, hogy a kormánynak semmi sem tabu, mindent megtesz a hatalma megtartásáért, még a titkosszolgálatokat is beveti.

– Ezek szerint ez politikai célú módosítás volt?

– Meggyőződésem, hogy igen. Mióta Szilvásy György felel ezért a területért, nem ez az első eset, hogy a titkosszolgálatokat politikai célokra is használják: újságírókat vegzáltak, a Fidesz-sajtótájékoztatókon megjelent egy újságírói fedésű műveleti tiszt, október huszonharmadika kapcsán pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal felhívást tett közzé, hogy már az is törvénysértésnek minősülhet, ha valaki megjelenik egy tüntetésen…

– Mégiscsak uniós ország vagyunk. EU-intézményeken keresztül nem lehet lépéseket tenni a kormányhatározat módosításainak megsemmisítéséért?

– Nagyon bízom benne, hogy nem kell ennyire messzire menni, és megoldódik az ügy, a hazai eszközök is elegendően lesznek a kormányhatározat hatályon kívül helyezéséhez.

– Ami még érdekes, hogy nem csupán állami intézményeket és önkormányzati tisztségviselőket lehet megfigyelni, hanem számos gazdasági társaság is bekerült a körbe. Ez indokolt ön szerint?

– Ismét menjünk egy kicsit vissza az időben, hogy mikor mi történt. Az első kormányhatározat meghozatalakor, a Horn-kormány idején 47 pontban foglalták össze, hogy mely szervezetek tartoznak a nemzetbiztonsági szempontból védendők körébe. Aztán 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt módosították, ekkor nagymértékben kiszélesítették ezt a kört, és jelentősen bővítették az ellenőrzés alá vont gazdasági társaságok számát is. Csak hogy lássuk az arányokat: ekkor már 108 pontban sorolták fel a megfigyelendő intézményeket, társaságokat. Itt visszaköszön a kádári „aki nincs velünk, az ellenünk van” elv. A jelenleg vezető beosztásban dolgozó emberek úgy szocializálódtak, hogy a fejükben a totális elhárítás ideológiája él, ami szerint lehetőleg mindent és mindenkit figyelni kell. A 108 pontból nagyon sok ugyanúgy indokolatlan, mint ahogy az önkormányzatok ellenőrzése is az, szakmai érvekkel nem magyarázható.

– Egy másik megfigyelési botrány is kirobbant a múlt héten: a Magyar Nemzet szerint Kapolyi László nem egészen önkéntes finanszírozásában egy magánnyomozó iroda gyűjtött információkat Orbán Viktorról, Simicska Lajos volt APEH-elnökről és Kalmár Istvánról, a Magyar Posta korábbi elnök-vezérigazgatójáról, az információkat azonban Keller Lászlónak szánták.

– Emlékezhetünk arra is, hogy Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökét hasonló módon kívánta megfigyeltetni Keller László. Az akkori közpénzügyi államtitkár megbízást adott titkos információgyűjtésre a korábbi PSZÁF-elnökkel kapcsolatban…

– A kormány azt mondja, semmi közük az ügyhöz. Ön elhiszi?

– Ha a kormány egyik államtitkára vesz részt egy ilyen ügyben, akkor nehéz azt mondani, hogy a kormánynak semmi köze nincs hozzá.

– Mindenesetre Gyurcsány Ferenc megbízta Kiss Pétert, hogy vizsgálják ki az ügyet. Kiderülhet valami?

– Már az is érdekes, hogy a kancelláriaminiszter kapott ilyen megbízást, nem pedig az országos rendőrfőkapitány, hogy kiderítse, történt-e törvénytelenség. Ez talán azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban kell keresni a felelősöket? Nem tudhatjuk, de beszédes, hogy a politikai szférában kezdenek vizsgálatot.

– Elképzelhető, hogy Keller László találta ki, valakik gyűjtsenek információkat Orbán Viktorékról?

– A részletkérdésekben talán az államtitkár döntött, de hogy maga a megfigyelés ténye egyszemélyi döntés lett volna, azt szinte kizártnak tartom. Az a valószínűbb, hogy a felettesei tudtak erről, csak a feladat végrehajtása volt az ő nevéhez köthető.

– Szász Károly ellen hosszú idejű hadjárat folyt, Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. volt vezetőjét megalázó módon igyekeztek rettegésben tartani, Simicska Lajos volt APEH-elnököt „hosszú bájtok éjszakájával” vádolták… Aztán soha sehol nem derült ki semmi. A most kipattant ügy e kampánysorozat része lehetett?

– Azt hiszem, mindannyian ismerjük a szocialisták beteges rögeszméjét: „mindenről a Fidesz tehet”. Ez a jelszó az említett ügyek kapcsán is. A 2002-es kormányváltás után minden eszközzel próbálták bizonyítani, hogy az Orbán-kabinet idején itt mennyi törvénytelenség történt, és ehhez a bizonyításhoz még a titkosszolgálati eszközöket is igénybe vették. Ebben a hadjáratban Keller László volt az előretolt ék, de nem ő volt az egyetlen, aki ezt akarta: a kormány és a kormánypárti frakciók támogatása nélkül semmire sem ment volna. Ám hiába volt minden vizsgálat, megfigyelés, adatgyűjtés, Keller összes próbálkozása kudarcba fulladt, a vádakról kiderült, hogy hazugságok.

– Mit tesz a Fidesz, hogy ne legyenek megfigyelhetőek az önkormányzatok, és ne maradjon következmények nélkül, ha magánnyomozók kutakodtak a kormánynak nem tetsző személyek után?

– Az önkormányzati megfigyelést elrendelő kormányhatározattal kapcsolatban az volt az első lépés, hogy ráirányítottuk a figyelmet, és magyarázatot kértünk a parlamentben a minisztertől. Ez egyelőre nem bizonyult elégségesnek. Ha a kormány nem tér jobb belátásra, nem vonják vissza a módosítást, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulunk, mert véleményünk szerint ez a határozat ellentétes az alaptörvénnyel, sérti az alapjogokat, a kormánynak nincs hatásköre arra, hogy ilyen titkos információgyűjtésekre felhatalmazást adjon. Ami pedig Orbán Viktorék megfigyelését illeti, ott egyelőre azt várjuk, hogy tisztázódjanak az ügy szálai, utána megvizsgáljuk, milyen tennivalók vannak vele kapcsolatban. Úgy vélem, ha a kormányzat valamelyik tagja ilyen módszerekkel gyűjtött információkat, akkor a továbbiakban nem láthat el közfeladatot.

– Információgyűjtés, megfigyelés… Nem érzi úgy, hogy visszaugrottunk két-három évtizedet az időben?

– De, határozottan ez az érzésem. Több tekintetben is így van, akár az ország eladósítását, akár a titkosszolgálati eszközök bevetését nézzük. Az átkosban az volt a filozófia, hogy van egy szűk politikai elit, amelyik

mindenről dönt, másoknak pedig nincs beleszólásuk a dolgok folyásába, sőt véleményük sem nagyon lehetett. Megengedhetetlen, hogy egy demokráciában ugyanez legyen a kormány alapelve. A demokrácia lényege az, hogy mindenkinek lehet véleménye, minél többeket vonjunk be a döntéshozatalba, és ne szűkítsük, hanem szélesítsük az emberek lehetőségeit. Recseg-ropog az egész rendszer, Gyurcsányéknak láthatóan semmi sem drága hatalmuk megtartása érdekében. Ám bízom benne, hogy ennek a posztkádári korszaknak a végnapjait éljük.

————————————

A Nagy Testvér figyel

Alig egy héten belül két megfigyelési ügy robbant. Előbb arra derült fény, hogy a Gyurcsány-kormány 2008. március 20-án egy titkos határozattal nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem alá vonta az önkormányzatok széles körét. A megfigyeltek közé tartoznak ezentúl a fővárosi, a megyei és a fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint a megyei jogú városok önkormányzatai is. A kormányhatározat titkosítását – saját bevallása szerint „nem jó szívvel” – a Fidesz nyomására feloldotta Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter.

A hivatalos indoklás szerint az önkormányzatok nemzetbiztonsági védelmére azért van szükség, hogy így felügyeljék az európai uniós pénzek megfelelő felhasználását. Szilvásy György tagadta ugyanakkor a Fidesz azon felvetését, hogy az önkormányzatok vagy a politikai elit bármely tagjának a lehallgatását terveznék. Ettől függetlenül tény: az érintett önkormányzatok valamennyi választott tisztségviselője, így minden polgármester és önkormányzati képviselő is lehallgathatóvá, megfigyelhetővé vált. A botrány kipattanása után a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter bejelentette, hogy csak azok az önkormányzatok kerülnek a védett körbe, amelyek erről megegyeznek a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere erre úgy reagált: a határozat szerint a titkosszolgálatok megállapodás nélkül is ellátják a nemzetbiztonsági felügyeletet.

Alig néhány nappal később a Magyar Nemzet című napilap dokumentumokat is közölve azt állította, hogy az MSZP soraiban ülő Kapolyi László cégének megbízásából egy magánnyomozó iroda információkat gyűjtött Orbán Viktorról, Simicska Lajos volt APEH-elnökről és Kalmár Istvánról, a Magyar Posta korábbi elnök-vezérigazgatójáról. Az így megszerzett adatoknak Kapolyi közbeiktatásával Keller László akkori közpénzügyi (ma pénzügyminisztériumi) államtitkárhoz kellett befutniuk. Kapolyi László cáfolta a vádakat. A szociáldemokrata pártelnök azt mondta, hogy gazdasági ügyekben szerződött a magánnyomozással foglalkozó Finder Bt.-vel, üzleti partnereiről akart információkat szerezni. A Magyar Nemzet ezután leközölte egy titokban rögzített megbeszélés részleteit. A szöveg szerint Kapolyi a számlák kiegyenlítéséről egyeztetett a Finder képviselőivel, és a beszélgetésben szóba kerül Orbán Viktor, Simicska Lajos és Kalmár István, valamint Keller László neve is.