A szeretet képessége

Elkészült a hazafias és honvédelmi nevelés stratégiájának tervezete. A közel kétszáz oldalas dokumentumot a november 29-én, az Országházban rendezett szakmai konferencián mutatták be.

–  Manapság a mindennapjaink részét képezik az olyan fogalmak, mint a globalizáció, az információs társadalom, a virtuális világ, a digitális képességek, a robottechnika, a hibrid hadviselés, hogy csak néhányat említsek. Már mi magunk is nagyon gyorsan változó világban élünk, de a gyermekeink világa még ennél is gyorsabban változik majd – mondta a Demokratának Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért felelős kormánybiztos. – Nekünk arra kell törekednünk, hogy értékalapú oktatást építsünk fel, és a Nemzeti alaptanterv átalakításánál a hazafias és honvédelmi nevelés szempontjait is figyelembe vegyük. Ez a folyamat elindult, az Emmi nyitott rá, sokat dolgoztunk együtt az elmúlt egy évben a minisztériummal, és bízom benne, hogy a kerettantervekben is az eddigieknél hangsúlyosabban szerepelnek majd ezek az értékelemek.

Simicskó István hangsúlyozta: a cél az, hogy a jövő magyar fiataljainak egészséges értékrendje és identitástudata legyen, tudják, honnan jöttek és hová tartoznak. Ehhez nagyon fontos, hogy legyenek tisztában a nemzeti értékeinkkel, ismerjék a hungarikumokat, a Nobel-díjasainkat, az olimpiai bajnokainkat, a régi magyar állatfajtákat, mindazt, ami a magyar kultúrához, hagyományvilághoz kötődik. Ezen keresztül tudnak ugyanis más népeket, nemzeteket is elfogadni.

–  Az elmúlt egy évben, a tervezet összeállítása során megnéztük a nemzetközi példákat és azt is, hogy milyen folyamatok zajlanak. Hiszen a stratégiának abból kell kiindulnia, milyen helyzetben van ma Magyarország, illetve Európa, milyen trendeket látunk a világban, hogy a következő generációkat olyan kompetenciákkal, képességekkel vértezzük fel, amelyek segítségével hatékonyan képesek válaszolni a különböző kihívásokra, és eközben meg tudnak maradni és meg tudják őrizni hazánkat is magyarnak – fejtette ki Simicskó István. – A november 29-i, nagyon sikeres konferencia kapcsán a legfontosabbnak azt tartom, hogy akikhez elsősorban szóltunk, vagyis pedagógusok, egyetemi oktatók, intézményvezetők, tankerületi vezetők, mintegy négyszázötvenen képviseltették magukat, így nekik is bemutathattuk a most elkészült tervezetet.

Az esemény fővédnöke egyébként Kövér László házelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, de rajtuk kívül felszólalt mások mellett Fekete Péter kulturális államtitkár, Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, valamint Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára is. Simicskó István szerint az európai oktatási rendszerek az elmúlt évtizedekben nagyon hangsúlyosan tudásalapúvá váltak. Ez köszönhető a fokozódó – például gazdasági – versenynek és a munkaerőpiaci elvárásoknak is.

– Ezzel párhuzamosan viszont háttérbe szorult az érzelmi intelligencia, az érzelmi kompetenciák fejlesztése, ami szerintem komoly probléma. Mert ha valakinek nincs ott a szívében az érzelmi intelligencia egyik fontos eleme, a szeretet képessége, akkor nehéz benne kialakítani a hazájához, embertársaihoz való kötődést, nem beszélve az idősebb nemzedék és az egymás iránti tiszteletről – mondta Simicskó István, hozzátéve, nekünk a tisztelet kultúráját kell építenünk, ehhez pedig az is szükséges, hogy az érzelmi kompetenciákat is fejlesszük, erősítsük az oktatási rendszerünkben. – A stratégiában alapvető értéknek neveztük el a legfontosabb személyes tulajdonságokat: ezek az akaraterő, a bajtársiasság, a bátorság, a becsület, a kötelességtudat, a hűség, az önfegyelem, az önzetlenség, a tisztelet és a tisztesség. A fő irányokat meghatározó jelszavaink pedig a hazaszeretet, az optimizmus, a versenyképesség, a biztonság, a család, a minőség és a sportos nemzet. Ezek az értékelemek egyrészt erősíthetik a magyarság nemzeti önbecsülését, kialakulhat az egészséges identitástudat, ezen keresztül pedig versenyképesebbé válhat Magyarország, másrészt hazánk biztonságának megőrzése szempontjából is lényeges, hogy a következő nemzedék szellemiségében is felkészült legyen.

A Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Tózsa István professzor lapunknak adott interjújában (Demokrata, 2019/46. szám, november 12.) arról beszélt, elképesztően hiányos az 1995 után született Z generáció magyarsággal kapcsolatos alapműveltsége. Az egyetemisták nem tudják például, hol van Tokaj vagy Pannonhalma, nem ismerik fel a Rákóczi- vagy a Klapka-induló dallamát, ahogy a híres köztéri szobrainkat, festményeinket, műemléki épületeinket sem.

–  Tózsa István régóta kutatja ezt a területet, és sajnos ezek a megállapítások minden bizonnyal reális képet adnak – mondta felvetésünkre Simicskó István. – Erre a helyzetre kihívásként kell tekintenünk. Nagyon fontos, hogy a fiatal generációkban erősítsük a hazához, a nemzethez való kötődést, amihez nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyenek az alapvető értékeinkkel. Persze, ez nem könnyű feladat, hiszen tudjuk, hogy vannak ezzel ellentétes erők: a globalizáció, az egységesítési törekvések nem kedveznek a nemzetek, nemzetállamok megmaradásának.

Simicskó István hangsúlyozta, a hazafias nevelés stratégiájának éppen az a legfontosabb célja, hogy a magyar emberek szeressék a hazájukat, a szülőföldjüket, tiszteljék az őseiket, ismerjék a ránk hagyott értékeket.

–  Gyakran egészen egyszerűnek tűnő lépésekkel is erősíteni lehet a hazához való kötődést. Magam is számtalan olyan rendezvényen voltam, aminek az elején vagy a végén elhangzott: „hallgassuk meg közösen a Himnuszt”. Fontos lenne, hogy ezeken az ünnepségeken ne együtt hallgassuk, hanem együtt énekeljük a magyar himnuszt, a fiatalok ne csak kívülről, hanem belülről is tudják, szívből jöjjön a nemzeti imádság. Vagy említhetném azt is, hogy az érettségiző fiatalok az alaptörvény mellett kaphatnának egy-egy magyar zászlót is – mondta a kormánybiztos. – Pozitív példa a Hazafiság iskolája elnevezésű program is, amit országos hálózattá lehetne fejleszteni. A fiatalok ennek keretében felkeresnek nemzeti emlékhelyeket, megismerhetik például a régi viseleteket, fegyvereket, vagyis élményszerűbbé válik számukra a történelem. Még tovább emelné ennek a súlyát, és a diákok számára életre szóló emléket jelentene, hogy aki ezt elvégzi, az mondjuk a Parlamentben kapna erről egy elismerő oklevelet.

Simicskó István az elképzelések között említette azt is, hogy a Honvédelmi Sportszövetség segítségével – a honvédelmi sportközpontok megépülése után – akadályversenyeket, sportlövészetben vagy például küzdősportokban járási, megyei és országos bajnokságokat is szerveznének. Vagyis a sporton keresztül is igyekeznének megszólítani a fiatalokat. Helyesnek tartaná, ha országos mozgalommá bővülhetne az Egy nap a honvédelemért program, amelynek keretében a fiatalok felkereshetnének egy-egy laktanyát, találkozhatnának a katonákkal, megismerkedhetnének a honvédség feladataival.

–  A 2005 után születettek, az alfa generáció kapcsán azt sem szabad elfelejteni, hogy nagyon fejlettek a digitális készségeik, könnyű felkelteni, de nehéz megtartani az érdeklődésüket. Mivel felgyorsult világban élünk, hozzászoktak ehhez a vibráló környezethez. Tisztában kell lennünk a digitális világ, a technikai gyors fejlődésének veszélyeivel, fel kell készítenünk ezekre a fiatalokat, ugyanakkor használnunk is kell ezeket a vívmányokat a magunk és gyermekeink javára. Például az óra elején levetített tíz-tizenöt perces animációs kisfilmeken keresztül meg lehet velük ismertetni, közelebb lehet hozzájuk hozni bizonyos történelmi időszakokat, mondjuk egy-egy, a magyar történelemben fontos csatát.

A kormánybiztos reményei szerint a stratégia tervezete január-február folyamán a kormány elé kerülhet. Ha a kabinet elfogadja, akkor cselekvési terv készül, hogy amikor életbe lép az új Nemzeti alaptanterv, illetve elkészülnek a kerettantervek, ezekbe már beépülhessenek a hazafias és honvédelmi nevelés stratégiájában megfogalmazott javaslatok.

–  Aki szereti a hazáját, jó patrióta, az soha nem nacionalista, soha nem soviniszta. Sajnos már menet közben is megkaptuk azokat a támadásokat, amelyek arról szóltak, hogy nacionalistákat akarunk képezni. Természetesen erről szó sincs. A családhoz, a hazához, a nemzethez való kötődés teljesen normális emberi érzés – mondta a Demokratának Simicskó István. Hozzátette: ha nem akarunk önző, individualista világot, akkor ezzel a kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell.