Egy korábbi közlemény szerint ez a Déli Áramlat ügyében az első jogilag kötelező érvényű megállapodás, amely részletezi, hogy melyik partnernek milyen része van benne, milyen jogokkal és kötelességekkel bír, és milyen feltételek mellett távozhat a projektből. Eddig csupán memorandumok születtek, de a mostani megállapodás már tartalmazza a „projekt megvalósításának garanciáját” is.

A Déli Áramlat gázvezeték célja az Oroszországból Európa felé irányuló földgázszállítási útvonalak diverzifikálása.

Eredetileg a projektet a Gazprom és az ENI szándékozott fele-fele arányban megvalósítani, később csatlakozott a további két vállalat, így jelenleg 50 százalékban a Gazprom, 20 százalékban az ENI és 15-15 százalékban a francia GDF és a német BASF-Wintershall a tulajdonos.

A Gazprom kiadott közleményében a vezeték páneurópai jellegét hangsúlyozta, és azt, hogy tulajdonosai felerészben Európa legjelentősebb energetikai konszernjei közül kerülnek ki.

Marcel Kramer, a South Stream AG igazgatója kiemelte, hogy az aláírással a partner vállalatok kifejezésre juttatják, hogy a Déli Áramlat stratégiailag fontos közép- és hosszú távon. A vezeték növelni fogja Európa gázbehozatali lehetőségeit, fokozza az európai gázpiacok stabilitását, és elősegíti Délkelet-Európában az infrastruktúra fejlődését.

A vezeték a tervek szerint 2015 végére helyezik üzembe. A South Stream Transport AG részvényesei 2012-ben hozzák meg a végleges befektetései döntést, és az építkezésnek 2013-ban kell megkezdődnie, végső kapacitása évi 63 milliárd köbméter lesz, de ezt részben az eddig más útvonalon szállított mennyiségek teszik majd ki.

Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb földgáz-tartalékaival. Relatív részesedése az európai piacon csökkenőben van, mert több más szállító ország is piacra lépett.

Szerdán napvilágot látott hírek szerint Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa múlt héten Kölnben úgy értékelte, hogy a Déli Áramlattal az „oroszok kísérletet tesznek a Déli Folyosó projekt megakadályozására”, hogy ne lehessen Oroszország elkerülésével gázt szállítani Európába Türkmenisztánból, a Kaszpi-tengeren át Azerbajdzsánba és tovább Törökországba, a Kaszpi-tenger menti vezeték – amelynek építéséről még nincs döntés – és a Nabucco útján.

Oettinger azt mondta: „Az oroszok jobban járnak, ha Európa 600 milliárd köbméteres piacán 30 százalékos részük van, mintha 400 milliárd köbméterből 40 százalék a részük”, és ezzel a Kommerszant szerint az orosz fél tudtára adta, hogy Európa csak akkor kész növelni az oroszországi gázvásárlásait, ha csökken a Gazprom része az európai energiapiacon és ezzel Európa függősége az orosz energiahordozóktól. Ehhez pedig a Kaszpi-tenger menti gázvezetékre van szükség.

„Ezúttal Oettinger megengedte magának azt, amit Európa még soha: nyíltan nyomást gyakorolt nem csupán a Gazpromra, hanem a konszern Déli Áramlatban résztvevő európai partnereire” – írta az orosz lap.

(MTI)