Az a jó, ha egyfelé húzunk

–  Tavaly a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Családbarát Önkormányzat díját és az UNICEF Gyerekbarát Település elismerését is elnyerték. Hogyan segítik a gyermekeseket?

–  A kerületi fejlesztéseknél és támogatásoknál is igyekszünk maximálisan szem előtt tartani a családosok érdekeit. Folyamatosan karbantartjuk és fejlesztjük a parkokat, zöldfelületeket és játszótereket, és például odafigyelünk arra is, hogy a lehető legkönnyebben lehessen babakocsival közlekedni. Ami pedig a juttatásokat illeti, minden belvárosi nappali tagozatos diáknak, ideértve a felsőoktatási hallgatókat is, megtérítjük a BKV-bérlet árát, ami a családoknak és az egyetemen, főiskolán tanuló fiatal felnőtteknek is könnyebbséget jelent. De említhetném az önkormányzat által adott babaköszöntő csomagot, az ajánlott védőoltások költségeinek átvállalását vagy a füzetcsomag-akciót is. Utóbbit most kibővítjük, mert szeretnénk megszerettetni az olvasást a gyermekekkel: megegyeztünk a Poket csapatával, hogy ingyen elhozzuk Belvárosba a Poket zsebkönyveket, amelyekből minden arra jogosult, Belvárosban élő általános iskolás gyerek választhat egyet az ingyenes füzetcsomag mellé. A fejlesztések és a támogatások mellett szerintem fontos az is, hogy olyan programlehetőségeket kínáljunk, amelyeknek köszönhetően úgy érezhetik a családosok, jó itt élni. Ezért hoztuk létre a Belvárosi Közösségi Teret, ahol nem csupán a gyerekeseknek, de az idősebbeknek is kínálunk programokat. A kedvencem ezek közül a Szenior mesemondó kör, ahová olyan időseket várnak, akik szívesen mesélnének a gyermekeknek, természetesen szakképzett pedagógusok felügyeletével.

–  Nem csupán közösségi teret hoztak létre, és a játszótereket fejlesztik, uszoda is épül a Vadász utcában. Mit kell tudni erről a beruházásról?

–  Bár az iskolákat már nem az önkormányzatok tartják fenn, ez nem azt jelenti, hogy ne kellene odafigyelnünk az iskolásokra. Mint a legtöbb belvárosi gyerek, én is a Molnár utcában tanultam meg úszni, de ez a létesítmény sajnos két évtizede bezárt, azóta le is bontották az ifjúsági házként és uszodaként funkcionáló épületet. Az ifjúsági klubot sikerült pótolni az Aranytíz Kultúrházzal, de az uszodát mostanáig nem. Ráadásul bár több helyen is létrehoztunk fitneszparkot, a kerület adottságai, az épített környezet miatt viszonylag kevés a sportolási lehetőség. A helyi igényeket lehetőség szerint helyben kell kiszolgálni. Úgy döntöttünk tehát, kell egy tanuszoda, hogy a gyerekeket ne a Margitszigetre vagy más kerületekbe kelljen hordani, és ha már belevágunk ebbe a beruházásba, más funkciók is kapjanak helyet a sportkomplexumban. Itt alakítjuk ki például Budapest – ha jól tudom – legmagasabb mászófalát.

–  A tanuszodán és a mászófalon kívül mi lesz még itt?

–  A rekreációt segítendő egy wellnessrészleget is kiépítünk többféle szaunával, jakuzzival, pihenőmedencével. Mertünk nagyot álmodni: mivel Budapest a gyógyfürdők városa, szinte lehetetlennek tűnt, hogy itt ne legyen termálvíz. Végül szakértők is megerősítették, az általuk elkészített tanulmányok szerint ötszáz-hatszáz méter mélyen jó eséllyel találhatunk termálvizet. Elkezdtünk fúrni, végül majdnem nyolcszáz méterig kellett. Akkor már kicsit izgultunk… Több szempontból is örömteli, hogy sikerrel jártunk, hiszen így nem csupán termálvízzel lehet a pihenőmedencét megtölteni, de összességében nem kell akkora üzemeltetési költség sem, mert az 57-59 fokos termálvíz maradékhőjét felhasználva tudjuk majd melegíteni az épületet, a medencetereket. A kisebb fenntartási költségek pedig hozzájárulhatnak, hogy a belvárosiak minél kedvezőbb díjszabás mellett vegyék igénybe a sportközpont szolgáltatásait. Továbbá a vízösszetétel előzetes vizsgálata és a jelenlegi ismereteink szerint nemcsak termál-, hanem gyógyvízpotenciállal is rendelkezünk, ami kiváló hír, de persze ennek minősítése hosszú folyamat, és még csak az elején járunk. A legalsó szinten elhelyezkedő wellnessrészleg fölött egy 25×10 méteres úszómedence lesz, amely fölé keresztben, elég látványos módon befüggesztve, egy baba-mama úszásra is alkalmas tanmedence kerül. E fölött, a földszinten jön létre a fogadó- és közösségi tér. Az épületben ezeken kívül helyet kap egy teremsportpálya, több torna- és konditerem is.

–  Minden kampányban sarkalatos kérdés az egészségügy helyzete. A kerületi egészségügyi szolgálat szakrendelőjének szlogenje úgy szól: „SZTK-rendelés” magánrendelői színvonalon. Ezek szerint megfelelő a kerületiek ellátása?

–  Kötelességünknek érezzük, hogy a lehető legtöbbet fordítsuk az itt élők egészségére, így arra is, hogy a helyiek az otthonukhoz közel kapjanak színvonalas ellátást. Ennek alapja, hogy nagyon jó szakorvosok és szakszemélyzet dolgozik a Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálatnál, mindent megtettünk fenntartóként az elmúlt években azért, hogy itt maradjanak. Túl ezen folyamatosan szerzünk be új eszközöket, idén például vettünk egy digitális röntgengépet, és fejlesztettük a gasztroenterológiát is. Idekerült egy MR- és egy CT-berendezés is; olyan megállapodást kötöttünk egy céggel, amely szerint ők vállalják, hogy az itt élők soronkívüliséget élveznek, mi pedig azt, hogy orvosi beutalóval minden kerületi számára évente egy MR- és CT-szűrés költségeit átvállaljuk.

–  A mesemondás kapcsán szó esett már az idősebb generációról: őket hogyan tudják segíteni?

–  Méltán lehet büszke a közösségünk arra, hogy nem csupán Családbarát, de Idősbarát Önkormányzat díjat is nyertünk. Már korábban bevezettük a fűtéstámogatást, ezt a legutóbbi képviselő-testületi ülésen sikerült megemelnünk 15 százalékkal, és bővítettük a jogosultak körét is a nagycsaládosokkal, valamint azokkal, akik fogyatékos vagy beteg gyermeket, személyt ápolnak, jövedelempótló támogatásban részesülnek. Mindezek mellett más akciókkal, támogatásokkal és szolgáltatásokkal is igyekszünk segíteni az időseknek, gondoljunk csak a rendszeres burgonya- és fenyőfavásárra vagy a muskátli- és almaosztásra, illetve például három idősklub is működik a kerületben, amelyek közül a Falk Miksa utcai hamarosan teljeskörűen felújított, nagyobb befogadóképességű helyiséget kap a Balassi utcában.

–  Már csak a jelentős turizmus és a bulizók miatt is kikerülhetetlen a közbiztonság kérdése. Biztonságos itt élni, kikapcsolódni?

–  Miután Tom Hanks néhány évvel ezelőtt nálunk forgatott, arról beszélt egy interjúban, mennyire meglepte, hogy itt az éjszaka közepén is fiatal lányok kerékpároznak vagy sétálnak az utcán. A híres amerikai színész nyilatkozata is mutatja, hogy Budapest világszinten is milyen biztonságos város. Ehhez a magunk eszközeivel mi is igyekszünk hozzájárulni: évente 150 millió forinttal támogatjuk a helyi rendőrkapitányság munkáját, és négy évvel ezelőtt létrehoztuk a 24 órás közterület-felügyeletet, amelynek munkatársai folyamatosan járőröznek és bármikor hívhatók. A rendőrséggel együttműködve megújítottuk a körzeti megbízotti programot is. A közterület-felügyelők és rendőrök együtt is járőröznek, és immár 25 körzeti megbízott van a kerületben, ami azt jelenti, hogy nagyjából háromutcánként van az itt élőknek egy „saját rendőrük”, akit közvetlenül megkereshetnek.

–  Budapest egyre népszerűbb a turisták körében, ami nagyon örömteli, ugyanakkor újabb és újabb problémákat is gerjeszt. Évről évre felbukkannak és elterjednek például olyan új járművek, sörbiciklik, elektromos rollerek, törpeautók, amik ötletesek, ugyanakkor balesetveszélyesek is lehetnek.

–  Turisztikailag frekventált kerületként ezekkel a kérdésekkel természetesen foglalkoznunk kell. Amikor rohamosan terjedni kezdtek például a segwayek, rollerek és más elektromos, gépi meghajtású közlekedési eszközök, úgy döntöttünk, hogy szabályoznunk kell a használatukat. Nem a tiltás volt a célunk, amikor tavaly megalkottuk a rendeletet, hanem megfelelő keretek kidolgozása, hogy ezeket az eszközöket minden szempontból biztonságosan, ugyanakkor a turisták számára is kényelmesen lehessen igénybe venni. A szabályok csak akkor működnek, ha szankcionáljuk, amennyiben valaki megszegi őket. Így a tapasztalatok alapján szigorítottunk a rendeleten, és megemeltük a kiszabható bírság összegét, illetve a közterület-felügyelőknek joguk van rá, hogy adott esetben visszatartsák ezeket az eszközöket. De ha már a közlekedésről beszélünk: természetes, hogy a parkolásból befolyó bevételeket a belvárosiak számára előnyös célokra fordítjuk, ugyanakkor azt gondolom, hogy ha már az autósoktól pénzt szedünk be, akkor az őket kiszolgáló infrastruktúrát is fejleszteni kell. Reményeim szerint ősszel elindulhat az okosparkolási rendszer, egy telefonos alkalmazás mutatja majd a szabad parkolóhelyeket a járművezetőknek. A belvárosban közlekedő autók nagyjából harminc százaléka ugyanis parkolóhelyet keres, ám ilyenből kevés van, ez az autósoknak is bosszúság, másrészt ha beválik az alkalmazás, azzal a dugókat is tudjuk csökkenteni.

–  A közterületi fejlesztések közül a legnagyobb nyilvánosságot a turisztikai szempontból is fontos Vörösmarty és Podmaniczky tér megújítása kapta az országos sajtóban. Ezekről mit lehet tudni?

–  Az elmúlt négy-öt évben nemhogy megálltak volna, de egyre intenzívebbek lettek a fejlesztések, a Magyar utcától a Reáltanoda utcán át a Kamermayer térig számtalan közterület teljesen megújult. Korábban észak–déli irányban zajlottak ezek a felújítások, majd úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk a Duna felé is haladni, mintegy kelet–nyugati tengelyeket is kiépítve. Ezekkel a beruházásokkal tulajdonképpen elkészültünk, és reményeim szerint legkésőbb szeptember közepéig át tudjuk adni őket a belvárosiaknak és az idelátogatóknak. A Podmaniczky tér sajátossága, hogy a fővárossal való kiváló együttműködésnek köszönhetően újulhat meg, hiszen ez részben fővárosi terület; erre adtunk be pályázatot a fővárosnál, hogy ez a lényegében trolibuszfordulóként ismert betontenger megszépülhessen. Minden fejlesztésnél lényeges a zöldfelületek bővítése, hiszen bár az épített környezet behatárolja a lehetőségeket, ha a szándék megvan, igenis lehet zöldíteni. Idén közel százhatvan fát ültetünk, itt, a Podmaniczky téren 82-t, ami alapvetően változtatja majd meg a tér képét, hiszen egy kis liget jön létre. A Vörösmarty téren is szükség volt egy nagyobb ráncfelvarrásra, most úgy alakítjuk át, hogy több funkcióval lehessen használni. Nagy igény van vásárokra, kulturális rendezvényekre, ezért az ezeket kiszolgáló infrastruktúrát a föld alá visszük, és az ideiglenes standokat a korábbinál rendezettebb módon lehet majd felállítani. Egyre jellemzőbb az is, hogy az itt található vendéglátóhelyek teraszt nyitnak – a nagy múltú Gerbeaud-nál is látjuk a példát –, felmértük tehát a környékbeli helyek igényeit, és ezeket is figyelembe vettük a tervezésnél és a szabályozásnál, ezáltal a teraszok is egységesebb arculattal jelennek majd meg a megújított téren. Kiemelt célunk volt egyrészt a tér közösségi funkciójának erősítése a zöldfelület megújításával, több fával, ülőfelületekkel, másrészt a tér névadójához méltón a Vörösmarty-szobor láthatóbbá tétele.

–  2010 előtt jellemzőek voltak a viták a kerületek és a főváros között. Említette, hogy a Podmaniczky tér kapcsán milyen jó volt az együttműködés: ezek szerint pozitív irányban változott a viszony, mióta Tarlós István a főpolgármester?

–  Ezzel kapcsolatban Belváros-Lipótváros vonatkozásában csak pozitívumokat mondhatok, hiszen kiváló a szakmai együttműködés, a belvárosi és a Fővárosi Önkormányzat összehangoltan dolgozik. Budapestnek az a jó, ha a főváros és a kerületek egyfelé húznak, egy irányba haladnak.