Az első fordulóban a Fidesz váratlanul úgy dönt, nem szavaz. A remek taktikai lépés nem várt eredményt hoz: Szili Katalin 183 szavazatot kap. Az MSZP frakciótól 178-at, Mécs Imrétől egyet, a független Balogh Gyulától is egyet nyer. De kitől jött még három szavazat? Ezt a kérdést feszegeti Áder János, a Fidesz frakcióvezetője is. Elmagyarázza a sajtó képviselőinek, miért volt szükség arra, hogy az első körben ne szavazzanak. Ki akarták ugratni a nyulat a bokorból, ami sikerült is nekik, hiszen az ellenzék soraiból hárman átszavaztak Szilire. A kérdés csak az, hogy az MDF-ből vagy a Nemzeti Fórumból történt-e az átszavazás. Ékes József, a Nemzeti Fórum egyik tagja állítja, ők nyolcan egyöntetűen Sólyomra szavaztak. Ezt később Horváth Balázs cáfolja, mondván, ő taktikai okokból az első körben Szili Katalinra szavazott. Dávid Ibolya úgy értékeli a helyzetet, hogy a Fidesz cserbenhagyta saját jelöltjét annak érdekében, hogy tesztelhesse a képviselőket. Ezt méltatlannak találja a köztársasági elnök intézményével és személyesen Sólyom Lászlóval szemben, viszont állítja, közülük senki nem szavazott Szilire, és kikéri magának a gyanúsítgatásokat. Áder János viszont találkozóra hívja Lezsák Sándort és Dávid Ibolyát annak érdekében, hogy az ellenzék egyöntetűen Sólyom Lászlóra adja szavazatait a második és harmadik fordulóban.

A szocialisták háza táján mindeközben majdnem felhőtlen az öröm. Sajnálják ugyan, hogy az SZDSZ-ből csak egy legény volt talpon a gáton, de az átszavazásoknak köszönhetően úgy döntenek, a második fordulóra is Szili Katalint jelölik. Kuncze az utolsó pillanatig fenntartja az egyeztetés lehetőségét, mivel azonban este nyolcig az MSZP nem adja tanújelét Szili visszavonásának, az SZDSZ kiad egy közleményt, amelyben újra a szavazástól való távolmaradásra szólítja fel saját frakciójának tagjait mind a második, mind a harmadik fordulóban.

Június 7. kedd. Elérkezik a második forduló ideje. Mindenki szavaz, a fideszesek kettesével, hármasával, hogy bizonyítsák egymásnak és a közvéleménynek is, ők mindannyian Sólyomra szavaznak. A Nemzeti Fórum képviselői még látványosabb megoldást választanak, fogják a kitöltött szavazólapjaikat és mind a nyolcan, kart karba öltve a kordonig vonulnak, és megmutatják szavazataikat a fotósoknak, operatőröknek, bizonyítandó, a vakondok nem köztük keresendők. A folyosón azt rebesgetik, hogy az SZDSZ-es frakciódöntés ellenére Béki Gabriella és Wekler Ferenc is szavazott. Hírlik, hogy Sólyom Lászlónak többsége van, ezért a szocialisták időhúzásra játszanak. Rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményeznek az általuk vélelmezett visszásságok miatt, ezért a második forduló eredményhirdetése egy teljes órát csúszik. Dávid Ibolya és Burány Sándor felváltva szidja a Fideszt, mondván, hogy megsértették a szavazás titkosságát. A szünetben több jogász végzettségű képviselő is elmondja lapunknak, hogy a titkosság jog és nem kötelesség, tehát senki nem vétett az alkotmány ellen, amikor úgy döntött, hogy megmutatja a szavazatát akár a sajtónak, akár képviselőtársának.

Áder János MSZP-MDF-koalícióról beszél, hangsúlyozva, hogy értesüléseik szerint a szocialisták tízmilliós nagyságrendben szavazatokat vásároltak. Dávid Ibolya a délelőtt folyamán rosszul lesz, egyesek szerint a rá nehezedő fideszes nyomás miatt. A parlament folyosóin már nevek is keringenek, mindenki tudni véli, ki honnan hova szavazott át. Dávid Ibolya, miután magához tért, perrel fenyegeti meg Áder Jánost. A szocialisták reménykednek, hogy a házbizottság érvényteleníti a második fordulóban leadott szavazatokat. Ezt végül nem sikerül elérniük és Mandur László kihirdeti a sokkoló eredményt: a második körben Szili Katalin 178, míg Sólyom László 185 szavazatot kapott. Hová tűnt Mécs és Balogh képviselő urak szavazata? Vagy néhány szocialista honatya átszavazott volna? Mindenki megrémült, és úgy voksolt, ahogyan előzetesen fogadkozott? Az MSZP-s átszavazók kiegyenlítették a vakondok voksait? A kérdések ellepik a folyosókat, a frakciók vonulnak le-föl, a képviselők arcára – párthovatartozástól függetlenül – hol az elégedettség és a nyugalom, hol a csalódottság és a feszültség ró barázdát. Megkezdődik az idegek harca.

Június 7., kedd, harmadik forduló. A szavazás késve indul, szinte biztosnak látszik Sólyom László győzelme, bár a szkeptikusok egy lyukas garast nem adnának érte. Valamivel négy óra előtt Mandur László kihirdeti a köztársaságielnök-választás végeredményét: 185 szavazattal 182 ellenében győzött Sólyom László. Kitör a taps, ellenzéki oldalon boldog dübörgéssel, kormányoldalon kissé kényszeredetten. Hitetlenkedő, örömteli tekintetek akaszkodnak egymásba egyik oldalon, hitetlenkedő, csalódott ábrázatok a másikon.

Mandur László az eredmény részletezése után épp eskütételre szólítaná az új elnököt, mikor a fideszes Salamon László a maga robusztus termetével feláll és belekezd a Himnuszba. A T. Ház egyként csatlakozik. Majd behozzák a történelmi zászlókat, és Sólyom László, Magyarország új köztársasági elnöke végre leteheti a hivatali esküt. Elsőként Szili Katalin gratulál, rendkívül fegyelmezetten tartja magát. Majd jön Gyurcsány, a pártelnökök és frakcióvezetők. Mikor Orbán Viktorra kerül a sor, újabb tapshullám rázza meg a falakat. A szimbolikus jelentőségű kézfogás és az azt kísérő hangos tetszésnyilvánítás már a jövőnek szól…

Mádl Ferenc leköszönő elnök laudációjában hosszasan méltatja utódját és Isten áldását kéri munkájára. Végül Sólyom László örömmel, elégedetten – de nem önelégülten – belekezd székfoglaló beszédébe. A legnagyobb hangsúlyt a nemzet egységének képviselete, valamint az emberi élet és a véleménynyilvánítás szabadsága kapja. Már itt, a beiktatás során nyilvánvalóvá teszi, hogy reményei szerint ő az egységes magyar nemzet szabad, egy politikai erőhöz sem kötődő, szuverén köztársasági elnöke lesz, majd hozzáteszi:

– Köszönöm a jelölést azoknak a pártoknak, akik meghallották a civilek szavát, és mindvégig meghagyták függetlenségemet, és köszönöm az Országgyűlésnek, hogy megválasztott.

Fogadás a Vadász Teremben, koccintások, gratulációk, gyors nyilatkozatok. A Fidesz-frakció úgy vonul ki, mint egy győztes sereg csata után. Joggal, hiszen kilenc fővel végigjátszani egy meccset döntetlenre, majd a tizenegyes rúgásoknál győzni, nem kis teljesítmény. A szocialisták csalódottsága, majd egyre fokozódó dühe koalíciós partnerük, az SZDSZ iránt szinte tapintható, de tartják magukat.

Csak szegény Dávid Ibolya nem örül. Továbbra is perrel fenyegetőzik.

– Állok elébe! – mondja Áder János.

– Számít ez már? – kérdezi Orbán Viktor.

– Csak három párt elnökének a helyében nem szeretnék most lenni! – összegzi a Fidesz-vezérkar véleményét Kövér László.

* * *

Sólyom László

1942. január 3-án született Pécsen. 1964-ben végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd. Kinntartózkodása alatt német polgári jogból is doktorált. 1969-83 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75 között az Országgyűlés Könyvtárában tudományos kutató – jogi diplomája mellett ugyanis könyvtárosi képesítést is szerzett. 1983-tól az ELTE-ÁJK polgári jogi tanszékének egyetemi tanára. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora. 2002-től tanít az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen.

A politikával a nyolcvanas évek elején, a környezetvédő mozgalmakon keresztül találkozik. Alapító tagja a nagymarosi gátépítés megakadályozására létrehozott Duna Körnek, a nyolcvanas évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben alapító tagja az MDF-nek, tevékeny résztvevője az Ellenzéki Kerekasztal munkájának.

Megalakulásától visszavonulásáig tagja az Alkotmánybíróságnak (Ab). 1989-ben a frissen alakult szervezet alelnöke, 1990-98 között az Ab elnöke. Alkotmánybírói pályájának meghatározó alapelve a láthatatlan alkotmány, azaz az alaptörvényben explicit módon meg nem fogalmazott, de az alkotmány szelleméből levezethető ítélkezés volt. Az Ab elnöksége alatt több meghatározó döntést is hozott, többek között eltörölte a halálbüntetést.

Alkotmánybírói karrierje végeztével 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora, az intézmény 1999-ben díszdoktorává is avatta. Ugyanebben az évben megkapta a Humboldt-díjat is, 2003-ban pedig a Nagy Imre-érdemrendet. 1975-ben kandidált jogtudományokból, nagydoktori címét 1981-ben szerezte meg. 2001 óta az MTA levelező tagja. Németül és angolul is publikál, emellett még franciául is beszél. Két felnőtt gyermeke van tanárnő feleségétől. Kilenc unokája saját bevallása szerint is nyitottabbá, közösségcentrikusabbá tette.

* * *

Út a Sándor-palotába

Sólyom László köztársasági elnöknek való jelölését először Seszták Ágnes javasolta a Hír Televízió egyik népszerű beszélgető műsorában. Ezt követően februárban a Védegylet képviseletében 110 személy nyílt levelet írt az Országgyűlés képviselőihez, hogy Sólyom Lászlót válasszák meg a köztársaság elnökének. A vegyes összetételű támogatók között volt többek között Czakó Gábor, Eörsi István, György Péter, Lang András, Lányi András, Lovasi András, Makovecz Imre, Malgot István is.

Március 21-én az SZDSZ bejelentette, számukra Gombár Csaba lenne a legmegfelelőbb jelölt. Március 30-án a szocialisták egyre több szervezete állt Szili Katalin jelölése mögé.

Április 8-án az SZDSZ és az MSZP felfüggesztette a tárgyalásokat. Április 13-án a Fidesz szimpátiaszavazást kezdett arról, ki legyen a köztársasági elnök. Kuncze Gábor közölte, az SZDSZ számára „elvileg megfelel” a fideszes listán szereplő jelöltek közül Sólyom László.

Április 15-én az MSZP kongresszusa Szili Katalint nevezte meg jelöltjeként. Május 27-én a Fidesz lezárta szimpátiaszavazást. A legtöbben Mádl Ferencet támogatták, de ő nem vállalta a posztot, így a második legtöbb szavazatot kapó Sólyom László lett a Fidesz jelöltje.

Június 4-én az SZDSZ jelezte, hogy nem egyeztet az MSZP-vel a köztársaságielnök-jelölt személyéről és arra kéri frakciójának tagjait, hogy ne vegyenek részt a szavazáson.