Az űrkutatás újra a csúcson
Ha valamilyen szakterületnek nincs gazdája, az lemarad a fejlődésben. Így jártunk az egykor meglepően fejlett magyar űrkutatással is, amíg ki nem nevezték Ferencz Orsolyát a területért felelős miniszteri biztossá. Azóta három év alatt több évtizedes lemaradást hoztunk be.
A magyar űrkutatás alapjait Bay Zoltán teremtette meg, aki miközben a XX. század harmincas éveiben az Egyesült Izzóban dolgozott, megmérte a Föld–Hold-távolságot. Az általa kidolgozott jelsokszorosítás elve alapján sikerült megoldani a Hold szondázását, és ő a radarcsillagászat tudományának megalkotója is. Bár 1945-től a Magyar Tudományos Akadémiának, sőt egy évvel később a természetvédelmi osztályának az elnöke lett, 1948-ban külföldre kényszerült. Az Egyesült Államokban a távoli bolygók kutatásával foglalkozó Mariner-program szakértője lett, majd az Amerikai Szabványügyi Hivatal Atomfizikai Osztályának élére került, és radarmódszerrel pontosította a méter mérésegységét. Bár döntően továbbra is Amerikában tatózkodott, a kilencvenes évektől újra dolgozott Magyarországon is, halála után szülőfalujában, Gyulaváron temették el.
Ferencz Orsolya miniszteri biztos is komoly családi hagyományok folytatásaként került az űrkutatás közelébe. Édesapja, Ferencz Csaba az elektromágneses hullámok terjedésével foglalkozott, Simonyi Károly tanítványaként. Mi sem volt természetesebb, mint hogy lányát is ez a téma foglalkoztassa – olyannyira, hogy gyermekkorában a szekrénye tetején egy rakéta is volt… Ferencz Orsolya időszakában már több sikert is elkönyvelhetett a magyar űrkutatás. A közeljövőben például magyar kutató utazhat a nemzetközi űrállomásra, ahol olyan kísérleteket végezhet, amelyeknek közük van a koronavírus és az ellene használt gyógyszerek jobb megismeréséhez. Hazánk 2015-ben csatlakozott – már teljes jogú tagként – az Európai Űrügynökséghez, ahová befizetését is megnégyszerezte. Így a magyar cégek és kutatóbázisok négyszer annyi forrásra pályázhatnak. Ezt kihasználva Magyarország minden számunkra fontos európai programban részt vesz. Hosszas előkészítés után végre elkészült hazánk űrstratégiája is.
Munkalehetőséget is teremt a komolyabb becsatlakozás a kozmosz kutatásába. Magyar cégek beszállítóivá válhattak a nemzetközi vállalatoknak. Nagy büszkeségünk például a Pille sugárzásdózis-mérő, amely minden űreszközre fölkerül. A gyógyszer- és élettani kutatások is rendkívül fontosak. Egy magyar cég például 2020 decemberétől 2021 januárjáig a Nemzetközi Űrállomáson egy saját fejlesztésű laboratóriumban azt vizsgálta, hogy továbbfejleszthető-e a koronavírus ellen használt remdesivir nevű gyógyszer a mikrogravitáció körülményei között. Az eredmények olyan sikeresek voltak, hogy azóta a NASA-val is közösen dolgoznak. A miniszteri biztos szerint az évtized közepén Magyarország telekommunikációs műholdat küldhet az űrbe, amivel szolgáltatóként jelenhet meg a globális hírközlésben. n
