Badacsonyban elszálltak az árak

Beszédesek a Központi Statisztikai Hivatal adatai: míg 2010-ben országos átlagban mindössze 913 ezer forint volt egy hektár szőlőtermő terület ára, 2016-ra 1,83 millióra nőve megduplázódott, a legutóbbi, 2019-es lajstromban pedig már 2,29 milliós átlagos ellenérték szerepel. Vagyis tíz év alatt két és félszeresére nőtt a szőlő ára úgy, hogy 2018-ban a 2,4 milliót is túlszárnyalta.

A bérleti díjak is megugrottak, a 2010-es országos átlagot jelentő hektáronkénti 42 ezer forint több mint kétszeresére, 95,2 ezerre nőtt. Ezzel azonban még nem mondtunk semmit, mert az országos átlagban a nagyon olcsón, néhány százezer forintért gazdát cserélő területek és a több tíz milliós ültetvények is benne vannak.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke termelői visszajelzések alapján úgy látja, a szőlőültetvények árában országos átlagban nem jelenik meg a valódi értékük.

– Még mindig nincs elég presztízse a szőlőművelésnek – mondja Légli Ottó. A balatonboglári borosgazda szűkebb pátriájában sok terület eladó, mivel az ágazat jövedelmezősége nem nőtt számottevően, a szakma pedig öregedőfélben van.

Ez a megállapítás alapvetően egybecseng az Agrárminisztérium álláspontjával; épp e helyzet megváltoztatását célozza a kormány által elindított forrásbővítés, az adminisztráció jelentős csökkentése és egyszerűsítése, valamint a technológiai korszerűsítés lehetőségének kiszélesítése, amely várhatóan a szőlészet-borászat jövőképét is megerősíti.

– Tokaj-Hegyalján dűlő- és ültetvényfüggő az ültetvények ára, a fekvés, a talaj­adottság, az első vagy másodosztályú besorolás egyaránt befolyásolja a végösszeget – mondja dr. Molnár Péter.

A borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, egyben a Patrícius Borház birtok­igazgatója felidézi, hogy egy hektár szőlő létrehozása 7-8 millió forint, ehhez jön még a terület ára, ami az említett ismérvek függvényének 4-5 milliótól akár húszmillió forintig terjedhet. Az igazán lélegzetelállító árakat azonban az észak-balatoni régióban találjuk.

– Tíz évvel ezelőtt 2,5 millió forint körül meg lehetett vásárolni egy hektár szőlőt a borvidéken, ma már hatmilliós árak is vannak a frekventált részeken – mondja a Káptalantótiban működő Sabar Borház tulajdonosa.

Ádám Gábor szerint eleve a telepítés is költséges művelet, a bekerülés függ a technológiától, a hektáronkénti tőkeszámtól, a támrendszer milyenségétől és így tovább. Sokan ugyanakkor elsődlegesen hétvégi háznak, nyaralónak vesznek területet, a szőlő persze adottság, ha már ott van, jó esetben foglalkoznak vele. Ez jelentősen felnyomja az árakat, így már 15-20 millió forintba is kerülhet egy hektár. Ádám Gábor szerint mégis minden meghirdetett terület elkel, akár közművesítetlen telkek is, romos présházzal.

Ez persze azt is jelenti, hogy sok esetben a szőlőt nem borászati elhivatottsággal művelik az új tulajdonosok – de jó esetben művelik, ha már ott van. Persze még mindig jobb, mint ha gazdátlanul gazosodna.

És a 15-20 milliós ár sem a felső határ. Találomra böngészve a badacsonyi borvidéket érintő adásvételi hirdetményeket, néhány kattintás után könnyedén találtunk 15,7 millió forintos hektáronkénti árat. És még magasabbat is. Ábrahámhegyen például egy 0,3 hektáros terület 11 millióért kelt el, ez egy egész hektárra vetítve 36,6 millió forint. Badacsonytomajban egy 0,24 hektáros terület – igaz, rajta a szőlő mellett kivett lakóházzal, udvarral, gazdasági épülettel – 14 millió forintért talált gazdára, ez már hektáronként 56,8 millió forintos ár. Balatonszőlősön pedig – jóllehet a település már a Balatonfüred–Csopaki borvidékhez tartozik – 0,31 hektárt kínáltak 18,5 millióért, ami azt jelenti, hogy egy hektár durván 60 millió forintot kóstál.

– Ennél magasabb árat, hektáronként 80 vagy akár százmillió forintot is elkérnek egy-egy jó fekvésű, panorámás területért – mondja Laposa József borász, tájrendező mérnök. A 2000-ben elfogadott, úgynevezett Balaton-törvény megalkotásában közreműködő szakember szerint gazdasági képtelenség, hogy ilyen árú területet borász vehessen meg, így a hagyományokon alapuló, a táj arculatát is meghatározó szőlőkultúra helyett nyaralók, lakóházak emelkedhetnek a kiváló adottságú területeken.

Ez az egész észak-balatoni oldalon probléma. Mert a kereslet ugyan a területek (és nem csak a szőlők) árban is kifejezett értékét és egyebek mellett a borászkodást is művelő értékteremtő parasztpolgári létforma presztízsét növeli, ám nemkívánatos hatásokkal: zsúfoltsággal, túlépítettséggel jár.

A Balatonfüred–Csopaki borvidékhez tartozó Paloznak polgármestere a testülettel egyeztetve, de a járványügyi rendelkezések értelmében saját hatáskörében úgy döntött, hogy az egész falu bel- és külterületén a rendezési terv tüzetes felülvizsgálatáig tilos telket alakítani, a folyamatban lévő munkálatok kivételével új építményt felhúzni, meglévőt átépíteni, bővíteni, elbontani, illetve bármilyen, egyébként építésügyi hatósági engedélyt nem igénylő változtatást eszközölni. A barátságos, hagyományos arculatát őrző településen ugyanis az utóbbi időben túl sok többszintes épületet emeltek, többnyire befektetési céllal, ami veszélyezteti a korábban Hild-díjjal elismert hagyományos faluképet. Már más környékbeli falvak is igyekeznek megvédeni az élhető helyi jelleget.

Laposa József szerint a hatóságnak érvényt kellene szerezni a Balaton-jogszabályt felváltó, Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben foglalt rendelkezésnek is, amely szerint borszőlőtermő hely nem vonható belterületbe, illetve rajta tilos új beépítésre szánt területet kijelölni. A regula azt is előírja, hogy az első osztályú területen legalább nyolc százalékban szőlőművelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló, 3000 négyzetméternél nem nagyobb épület állhat. Emellett igazolni kell a szőlőművelés tényét az illetékes hegybíró nyilatkozatával. Az egyedi értékű, vagyis Grand Cru minőségű bort adni képes dűlőkön pedig csak a szőlőtermesztést szolgáló építmény húzható fel, és a művelés tényét a hegybírónak évente ellenőriznie kell. Amennyiben a művelés megszűnik, az építményt le kell bontani.

– Kiváló minőségű, egyedi karakterű bort adó szőlőtermő területet csak az vásárolhasson és adhasson el, és csak az építhessen rá bármit, aki élethivatásszerűen borászkodik – szorgalmazza Laposa József, hozzátéve, hogy ez nem a „kívülállók” távol tartását jelenti. Mint mondja, az érintett területek a borvidékeknek csak csekély hányadát teszik ki. A meglévő értékeinket azonban meg kell óvni, hangsúlyozza a neves borász.