– Ön volt az első, aki kimondta, hogy az egész Tilos Rádió-botrány – beleértve a keresztényellenes kijelentéseket is – egy tudatosan felépített provokáció volt. Mire alapozza ezt a véleményét?

– Először is szögezzük le, itt valóban szigorúan csak véleményről van szó. És hogy mire alapozom? A Tilos Rádió hallgatottsága már kimutathatatlan volt, szükség volt tehát valamilyen propagandára, hogy az emberek megismerhessék az adó nevét. Emellett úgy gondolom, hogy a szélsőségesen liberális médiakörök valamiféle választ akartak adni a gyűlölettörvénnyel kapcsolatos országgyűlési vitára. Jelezni akarták, hogy erre a törvénymódosításra mindenkinek szüksége van, nem csak a balliberális oldalnak. Ha az ő szemszögükből nézzük, akkor mindkét elképzelés bejött.

– Tehetett mást a nemzeti oldal, mint hogy válaszol?

– Természetesen nem, mindenképpen válaszolnunk kellett. Egyébként ebben az ügyben nem az az igazán szomorú, hogy egy részeg punkénekes száját ilyen kijelentések hagyták el, hanem az, hogy a rádió kuratóriumának elnöksége próbálta elbagatellizálni a történteket. Hozzáteszem, ez egyáltalán nem meglepő, hisz a visszafogottabb provokáció már eddig is jellemző volt a Tilosra. Hiába szerepel ugyanis a médiatörvényben a kiskorúak védelméről szóló rész – melynek egyik törekvése a trágárság visszaszorítása –, a rádió rendszeresen megsértette a jogszabály ezen passzusait, s emiatt az ORTT is több alkalommal megbüntette – eddig eredménytelenül. Úgy hiszem, a Tilos Rádiónak ez a fajta viselkedése is a médiaterror része.

– Mit ért médiaterror alatt?

– A kereskedelmi rádiók, televíziók, ha visszafogottabban is, de tulajdonképpen ugyanazt csinálják, mint a Tilos. Miközben a valódi kultúrának nem adnak helyt, valóságshow-kat, talkshow-kat, szappanoperákat sugároznak nagy számban, és előbbiek esetében szintén rendszeres a médiatörvény megsértése. Elég csak megnézni az ORTT Panaszbizottságának döntéseit. De beszélhetnék a közszolgálati televízióról is, ahol kereskedelmi médiumok „sztárjai” közpénzből készítenek drága műsorokat, ahol – szintén a mi zsebünkből – fizetett tapsolókat alkalmaznak, akik a politikai show-k alkalmával véletlenül éppen a baloldali poénokon szoktak tapsolni. Az MTV nem tartja be a BBC-normákat, amelyeknek egyébként irányadóknak kellene lenniük. Ebben az a furcsa, hogy ezen normák betartását az Antall-kormány idején a balliberális oldal kérte számon, most pedig éppen ők veszik ezeket semmibe. Jellemző, hogy amikor elmeséljük külföldi kollégáinknak ezeket a példákat, vagy esetleg azt, hogy Medgyessy Péter nevelt lánya a közszolgálati televízió közpénzből túlfizetett „csillaga”, csak annyit jegyeznek meg: „Jé, eddig azt hittük, Magyarország nem a Balkánon van”.

– Mondhatnánk azt is, hogy ez példa nélküli Európában?

– A briteknél például elképzelhetetlen lenne, hogy egy kis kereskedelmi rádió műsorvezetője közszolgálati műsort készítsen a BBC-n, de azt sem hiszem, hogy Tony Blair lánya műsorvezető lehetne ott. Sajnos ezek az esetek rossz fényt vetnek Magyarországra, mint ahogy a médiafinanszírozás jelenlegi, kormánytól függő rendszere is ellentétes az európai renddel. Ezt nemzetközi szervezetek is szóvá tették már.

– Pár mondat erejéig még térjünk vissza a Tilos Rádióra, illetve a tüntetés után történtekre. A zászlóégetéssel kapcsolatban is azon a véleményen van, hogy provokáció lehetett?

– Gondoljuk csak végig! Az ország nehéz gazdasági helyzetben van, a kormány mind többek szemében bukik meg. És akkor jönnek ezek a médiabombák, jön a tüntetés, a zászlóégetés. Egy hónapig ezzel foglalkozunk, nem a szegénységgel, Medgyessy Péter külföldi útjaival, a leendő pénzügyminiszter két turistaparadicsom között folytatott beszélgetésével. A dolog hátránya a baloldal szemszögéből, hogy a keresztényellenes kijelentések miatt a nemzeti oldal, illetve a konzervatív értékrend sokak szemében szimpatikussá válik. Mit kell tehát tenni? Lejáratni ezt az oldalt, a polgári köröket, meg persze azt sugallni, hogy mindennek Orbán Viktor az okozója. A zászlóégetést elítélem, de kérdem én, hány magyar zászlót égettek el Romániában, vagy hány magyar zászlót téptek szét március tizenötödikéken a magyar rendőrök a rendszerváltozás előtt?

– Ragáts Imre lemondása után megismétlődhet az MTV-ben a tavalyi eset, amikor közel egy évig tartott az elnökválasztási kötélhúzás?

– Tavaly valóban nagyon nehezen sikerült elnököt választani, s akkor is a kormányoldalnak kedvező, s nem pedig független televíziót építő személy került az elnöki székbe…

– Ragáts Imrét az MDF-es kurátorok is egyhangúlag támogatták, nem kis felháborodást keltve ezzel az ellenzéki oldalon.

– Nem az MDF támogatta Ragátsot, hanem az általunk delegált tagok nem a párt véleményének megfelelően szavaztak. Ez a mostani egy teljesen más helyzet, s most már nem lesz ilyen probléma. De világos, hogy mivel a köztévé az MSZP és az SZDSZ kezében van, a hozzájuk közelálló személyek visszakerültek a képernyőre, nem érdekük, hogy hamarosan új elnöke legyen a Magyar Televíziónak. Pláne nem olyan, aki valóban közszolgálati tévét akar.

– Lapunk úgy értesült, hogy ezúttal Siklósi Beatrix is indul az elnöki székért. Mivel a nyolctagú kuratóriumi elnökség felét az MDF adja, így kulcspozícióban vannak.

– Nekem országgyűlési képviselőként csak véleményem lehet, nem dönthetek a kurátorok helyett. Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy örülök Siklósi Beatrix indulásának, s rajta kívül is arra biztatok minden nemzeti érzelmű televíziós szakembert, hogy adja be a pályázatát. Mutassuk meg, hogy nekünk is vannak jó szakembereink, olyanok, akik nem párttévét, hanem független televíziót akarnak létrehozni.

– Ahhoz mit szól, hogy a pályázati kiírás szerint nem indulhat az elnöki székért az, aki kapcsolatban állt a III. főcsoportfőnökséggel?

– Jó ötletnek tartom. Képzeljük el, mennyivel kevesebb gondunk lenne, ha ezt a feltételt annak idején a „miniszterelnöki pályázatba” is betették volna…