Békepárti siker

– A Fidesz–KDNP szerezte meg a Magyarországnak járó európai parlamenti mandátumok több mint felét. Hogyan értékeli az eredményt?

– Komoly győzelmet arattunk. Több mint kétmillió-negyvennyolcezren szavaztak a Fidesz és a KDNP listájára, ami történelmi rekord. Érdemes nemzetközi összevetésben is megvizsgálni ezt a sikert: az Európai Unióban a miénk lett a harmadik legjobb választási eredmény, százalékosan több szavazatot csak a máltai Munkáspárt szerzett, a kontinentális Európában pedig a Romániában győztes pártszövetség, amely összefogás nagyjából olyan, mintha annak idején az MDF és az SZDSZ vagy az MSZP és a Fidesz közös listán indult volna. Harcos, melós győzelem volt. Gyönyörű és felemelő világcsúccsal olimpiát nyerni, de ha „csak” olimpiai csúccsal nyer az ember az ötkarikás játékokon, az sem von le semmit a győzelem értékéből. Ráadásul 2006 óta sorozatban ez a tizenharmadik – parlamenti, önkormányzati, illetve európai parlamenti – választás, amit megnyerünk. Méghozzá utcahosszal, tíz kilométeres síkfutásban mérve szinte körelőnnyel győztünk. A magyar kormánypárti siker tehát nagyon határozott békepárti elkötelezettséget jelez a választópolgárok részéről, és az Európai Parlamentben is hozzájárul a békepárti erők megerősödéséhez. Ezúton is köszönet minden választónak, aki támogatott minket.

– A polgárok több országban is kihasználták ezt a lehetőséget arra, hogy megüzenjék a kormánypártoknak: nem értenek egyet a politikájukkal. Talán a francia eredmény e tekintetben a leglátványosabb, a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés óriási vereséget mért Macron pártjára. Franciaország fontos tagállam európai uniós szinten, a Nemzeti Tömörülés pedig sok mindenben hasonlóan gondolkodik, mint a Fidesz. Milyen következménye lehet mindennek az unióra, az EU-nak az ukrajnai háborúhoz való hozzáállására nézve?

– Közvetlen hatását tekintve három szempontból is kiemelkedő jelentősége van a franciaországi választási eredménynek. Egyrészt talán a leginkább háborúpárti politikát folytató kormányzat, köztársasági elnök szenvedett megrendítő választási vereséget. Kétszer annyian szavaztak a békepárti álláspontot képviselő Nemzeti Tömörülésre, mint a köztársasági elnök, illetve a kormány mögött álló liberális pártra. Mindez egy radikálisan háborúpárti álláspontot képviselő politikai erő határozott, kemény, és egyértelmű leszavazása. Nem véletlen, hogy a végleges választási eredményeket még nem is lehetett ismerni, amikor Macron köztársasági elnök már kiállt és bejelentette, hogy feloszlatja a Nemzetgyűlést, és új választásokat ír ki. Meghagyom a felkészült újságíróknak és a hozzáértő politikai elemzőknek, hogy jósoljanak, de talán nem földtől elrugaszkodott feltételezés azt mondani: akár az új választásokon is megismétlődhet ez az eredmény, ami pedig azt jelentené, hogy a Nemzeti Tömörülés alakíthatna kormányt, adhatna miniszterelnököt. A francia politikai berendezkedés félelnöki rendszer, így csak szűk politikai mozgástere maradna Macronnak a ciklusából hátralévő három évére, ami az európai politikai döntéshozatalban is változást jelenthet. És persze az is fontos, hogy brutálisan erős európai parlamenti csapattal érkezik a Nemzeti Tömörülés az EP-be. Az egy pártból való képviselői létszámban az övék a legerősebb csoport, ami növeli a békepárti erők súlyát is.

– Ugyancsak fontos lehet uniós szempontból, hogy a német kormánykoalíció pártjai is világos üzenetet kaptak a szavazók részéről: nem elégedettek velük. És miközben ezen pártok szavazókat vesztettek, az AfD felzárkózott a második helyre.

– Szállóigévé vált Orbán Viktor miniszterelnök úr mondata, miszerint nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz. Ezt picit átfogalmazva most is azt mondhatom: nekünk, nemzeti elkötelezettségű politikusoknak nem igazunk van, hanem igazunk lett. Ugyanis láthatóan nagyon jelentős jobboldali átrendeződés zajlik Európában. A mainstream sajtó és a fősodorhoz tartozó politikai szereplők persze folyamatosan hajlítgathatják a valóságot és próbálhatják a kommunikációs buborékjukból felülírni a valóság eseményeit, de az igazság az úgy fest, hogy az EP-választások után számos tagállamban erősödött meg a jobboldal, voltak sikeresek a konzervatív, szuverenista, döntő részben békepárti erők. Franciaországban és Németországban is pontosan ez történt. A 14 éve kétharmados többséggel kormányon lévő, az ötödik európai parlamenti választását is utcahosszal megnyerő szuverenista, nemzeti elkötelezettségű, békepárti Fidesz–KDNP-szövetség újabb választási győzelme teljes mértékben illeszkedik ebbe a jobboldal erősödését jelentő európai folyamatba. Ami korábban szigetszerűen Magyarországon és néhány közép-európai országban volt jellemző, az most már összeurópai tendenciának számít.

– Giorgia Meloni miniszterelnök pártja, az Itália Testvérei is nagyon jól szerepelt, ami már csak azért is fontos lehet, mert ő vezeti az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládot is, ahová adott esetben csatlakozhatna a Fidesz. E tekintetben mikor tisztulhat a kép?

– Mind az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), mind az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád erősödött. E pillanatban valós lehetőség, hogy az ebben a két politikai frakcióban szereplő valamennyi meghatározó erő, illetve az ezen a képviselőcsoportokon kívüli, de ugyancsak a jobboldali, konzervatív, szuverenista irányhoz tartozó pártok és képviselők részvételével létrejöjjön egy nagy konzervatív-szuverenista politikai frakció. A Fidesz politikai mozgásterét, pártfrakcióhoz való csatlakozását tekintve is kulcsfontosságú, hogy ebben az ügyben tisztábban lássunk.

– Szintén nem mindegy az Európai Bizottság elnökének személye, illetve a bizottság összetétele. Ezzel kapcsolatban mit vár?

– A különböző megszólalások ezzel kapcsolatban a lélektani hadviselés részét képezik. Kicsit olyasmi ez, mint a sportban mondjuk a foci- vagy a bokszmeccsek előtti nyilatkozatok. Szerintem minimum nyitott az a kérdés, hogy Ursula von der Leyen tud-e majd újrázni vagy sem. És ha ez a kérdés úgy dől el, amire azért ma bőven van reális esély, hogy nincs meg az újraválasztásához szükséges többség, akkor elsősorban a fekete öves politikai szereplők elképzelései határozhatják meg, hogy ki lehet Von der Leyen helyett az Európai Bizottság elnöke. Egy biztos: olyan helyzet, hogy fideszes és KDNP-s képviselő az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen megválasztását támogatná, nem képzelhető el.