Az elmúlt 14 évben lendületesen fejlődött a magyar ökológiai gazdálkodás
Bioforradalom a közétkeztetésben?
A kisebb helyi biogazdaságok létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, ráadásul minden feltétel adott ahhoz, hogy a hazánkban termelt értékes bioélelmiszer bekerüljön a közétkeztetésbe, akár jelentős többletköltség nélkül is – állítja Szólláth Tibor, Hajdúnánás korábbi polgármestere. Az agrármérnök három önkormányzati cikluson át dolgozott azért, hogy munkatársaival együtt felvirágoztassák a város tulajdonában álló gazdaságot. A közfoglalkoztatottak által működtetett Kendereskertet tavaly Magyarország Legszebb Birtokává választották.Többek között a helyi közétkeztetés megreformálását, minőségi bioalapanyagokkal történő ellátását tűzte zászlajára 2010-ben a Fidesz támogatásával megválasztott hajdúnánási polgármester, Szólláth Tibor agrármérnök, ökogazdálkodó. A városvezető és munkatársai több mint egy évtizeden át dolgoztak azért, hogy a helyhatóság tulajdonában lévő elhanyagolt, egykor virágzó kendereskerti gazdaságba ismét életet leheljenek. Tevékenységük eredményeként a biogazdálkodás mellett pásztorhagyományokat éltető, turisták által is látogatható ökocentrumot hoztak létre a város határában.
A Kendereskert tavaly a közönségszavazatok alapján Magyarország Legszebb Birtoka lett, de kiérdemelte a Magyarország Legszebb Gyümölcstermesztő és Kertészeti Birtoka szakmai díjat is.
Hagyomány és innováció
A Hortobágy közelségében fekvő Hajdúnánáson a környező mezővárosokhoz hasonlóan évszázadok óta nemzedékről nemzedékre öröklődik a gazdálkodás, ezen belül a zöldség- és gyümölcstermesztés, a takarmánynövény-előállítás, illetve a minőségi állattartás hagyománya. Az 1935-ös adatok szerint a településen egy évszázada négyezer szürke marhát tartottak, többet, mint amennyit a hajdúvárosokban összesen.
A város szellemiségét erősen meghatározza az a társadalmi réteg, amelynek őseit Bocskai István telepítette le a XVII. század elején. A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok, a fejedelem leghűségesebb katonái voltak. Az ő emléküket is őrzi a város határában fekvő Kendereskert, amelynek újjáépítését még a 2010-ben hivatalba lépő előző városvezetés határozta el. Szólláth Tibor korábbi polgármester vezetésével a település akkori önkormányzata egy olyan biogazdaságot álmodott meg az alföldi pusztán, ahol a növénytermesztés és állattartás mellett a pásztorhagyományok előtt is tiszteleghetnek.
A városközponttól négy kilométerre fekvő birtokot a gazdaság egyik munkatársával járjuk körbe. A fóliasátrakban éppen közfoglalkoztatottak szorgoskodnak, magról vetik és palántáról ültetik a konyhakerti növényeket, retket, fejes salátát, karalábét, kelkáposztát, egyszóval mindent, ami márciustól decemberig szezonálisan kapható a helyi piacon.
A nyári időszakban legeltetéssel, a téli tartásban karámokkal ellátott mélyalmos istállókban tartott őshonos állatokat, racka juhot, magyar tarkát, bivalyt és szürke marhát nevelnek, az ökológiai feltételek figyelembevételével. A jószágot részben a birtokról származó takarmánynövényekkel etetik, amelyeket fenntartható módon, szintetikus növényvédő szerek, mesterséges hozamfokozók és műtrágya használata nélkül termesztenek.
A Kendereskerben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás kereteinek megteremtésén és az őshonos fajok megőrzésén túl a fiatalok szemléletformálása is fontos küldetés.
Ezt a célt szolgálja a birtokon felépített rendezvényhelyszín, a Portéka Ház, amelyben megcsodálhatjuk azokat a Hajdúnánásról, illetve a Hortobágyról származó csengőket és kolompokat, amelyek a helyi születésű Zágonyi Antal gyűjteményéből származnak. A pásztoréletet bemutató gazdag gyűjteményű kiállítást a régi tanyaépület szépen felújított helyiségeiben rendezték be, a bútorokat és emléktárgyakat szintén lokálpatrióták adományozták az önkormányzatnak. A hagyományos háromosztatú parasztházat szimbolizáló kiállítótérben az ideérkező turisták, óvodai és iskolai gyermekcsoportok számos kortörténeti érdekességet tudhatnak meg a századfordulós paraszti élet mindennapjairól, a régmúlt szokásokról.
Helyi erőforrásokkal
Szólláth Tiborral a kendereskerti fejlesztések elsődleges céljáról beszélgetünk, ami nem volt más, mint hogy rövid ellátási láncból és ellenőrzött forrásból származó helyi élelmiszerrel lássák el a hajdúnánásiakat.
– A teljes gazdaságot évente ellenőrzött biorendszerűvé alakítottuk át, húsüzemet hoztunk létre, helyi fizetőeszközként megalapítottuk a több mint kétszáz elfogadóhelyen felhasználható Bocskai Koronát, városi márkaként pedig a kizárólag helyi alapanyagokból előállított Nánási Portékát. Szerettük volna, hogy a helyi erőforrások itt hasznosuljanak, és az emberek ne a környező szupermarketekben költsék el a pénzüket, hanem a vásárlásaikkal a hajdúnánási gazdaságot erősítsék. Mivel 2010-ben a településen 14 százalék volt a munkanélküliség, a Kendereskertet közfoglalkoztatottakkal kezdtük el működtetni. A megtermelt javak egy része bekerült a közétkeztetésbe, illetve a helyi termelői piacon értékesítettük a biotermékeket, amelyeket a már megszokott konvencionálisaknál csak tíz százalékkal adtunk drágábban. A komplex rendszerré összeálló elképzelés legfontosabb eredményei a biogazdaság fejlesztésén keresztül a munkahelyteremtés, az egészséges táplálkozás népszerűsítése, a helyi közösség erősítése és a hagyományok életben tartása terén is egyre inkább láthatóvá váltak.
Szólláth Tibor arra is büszke, hogy a Kenderskertben idén már ötödik alkalommal sikerült megrendezniük az ökológiai gazdálkodásban érintett valamennyi szereplő számára az ÖKO Expo Kiállítást és Konferenciát, az ország legnagyobb ilyen jellegű szakmai bemutatóját. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület és szakmai partnereik közös szervezésében létrejött eseményen az önfenntartás és a környezetvédelem fontossága mellett az ökogazdálkodás egyre erősödő szerepe került a fókuszba.
Bővülő ökológiai gazdálkodás
Az expolgármester arról tájékoztat, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség által novemberben Budapesten megrendezett XXXIV. Biokultúra Tudományos Nap Zárónyilatkozata szerint az elmúlt 40 évben hatalmas változások következtek be a magyar ökológiai gazdálkodás terén. Ennek kiemelkedő periódusa az elmúlt 14 év, hiszen az említett időszak alatt háromszorosára, vagyis 120 ezerről mintegy 350 ezer hektárra növekedett az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága.
A dokumentum alapján sajnos az is megállapítható, hogy a magyar biogazdák által előállított termékek 90 százaléka többnyire feldolgozatlanul hagyja el az országot, vagyis az ökológiai termékek fogyasztásának egészségmegőrző hatását sem a magyar társadalom élvezi. Pedig az így megtermelt zöldség és gyümölcs egyes vizsgálatok szerint 25 százalékkal több hasznos anyagot tartalmaz, mint a konvencionális, nagyüzemi módszerekkel termelt.
Bár a világon dinamikusan erősödik az ökotermékek fogyasztásának kultúrája, az elmúlt években Európában – különösen a kontinens nyugati országaiban – a gazdasági nehézségek okán egyfajta megtorpanás tapasztalható, aminek következtében a magyar ökogazdálkodók sok esetben arra kényszerülnek, hogy termékeiket konvencionális áruként értékesítsék, ami jelentős jövedelemkieséssel jár.
– A konferencia zárónyilatkozatának egyik legfontosabb megállapítása, hogy mivel a hazai közétkeztetést naponta megközelítőleg kétmillió ember veszi igénybe, itt az ideje a szabályozás átalakításának a minőség javítása érdekében – jelenti ki a Magyar Biokultúra Szövetség elnökségi tagja. – Külföldi tapasztalatok igazolják, hogy az egészség- és környezettudatosság erősítése, ezen belül az ökotermékek felhasználásának növelése komoly hatást gyakorol a közegészségügyre. Dániában például a közkonyhák fejlesztésére szánt minden egyes euró a közegészségügynek 35 euró megtakarítást eredményez. Fontos kiemelni, hogy míg egy uniós polgár évente átlagosan nagyjából száz eurót költ biotermékek vásárlására, addig hazánkban ez mindössze 1-3 euró között mozog. A szemléletformálás terén tehát még jócskán akad tennivalónk, ami azért is nagyon lényeges, mert a kutatások szerint az elfogyasztott élelmiszer minősége legalább 50-60 százalékban befolyásolja az életkilátásainkat, amiért a genetika mintegy 30, a minket körülvevő környezet pedig a maradék tíz százalékban felelős – fejti ki Szólláth Tibor.
A szakember úgy véli, hogy még precízebb, nagyobb odafigyelést igénylő, hatékonyabb gazdálkodást folytatva a biotermelők még az utóbbi évek zsugorodó felvásárlási árait, illetve árréseit figyelembe véve is tudnák olyan tarifával kínálni a portékáikat, ami a közétkeztetés számára is elfogadható lenne. Szerinte a rendszer átalakítása érdemi többletköltség nélkül is megoldható.