Bor a diplomához

Egykor az egyetemista életforma nélkülözhetetlen kísérője, társa volt a bor, erről tanúskodnak évszázadok nemritkán pikáns bordalai, mondókái. És ha elmúltak az ifjonti dorbézolás évei, a bor akkor is elkísérte az európai embert élete végéig.

Mára ez is megváltozott, könnyen, gyorsan megszerezhető, elmélyülést nem igénylő instant élményeket hajszoló korunkban a bor is kissé háttérbe szorult. A bajt felismerve idén egyetemi keretek között indult borismereti képzés.

Az innovatív kurzus ötletgazdája, Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, megvalósítója pedig az ő szakmai irányításával működő Magyar Bormarketing Ügynökség, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy a nemzeti bormarketing-stratégia megvalósításával javítsa a magyar borágazat termékeinek ismertségét, versenyképességét, illetve növelje az eladásokból származó bevételt idehaza és a külpiacokon egyaránt. Emellett küldetése a bor és a kultúra kapcsolatának megvilágítása, valamint a tudatos és felelős fogyasztói magatartás kialakulásának segítése.

– Régi vesszőparipám a szemléletformálás, kutatásaink csak megerősítettek ebben, kiderült, hogy az Y és a Z generáció távolodik a bortól, a fiatalok körében drámai az elfordulás. Attól függ a magyar bor jövője, hogy meg tudjuk-e szólítani őket – mondja a kormánybiztos. Rókusfalvy Pál – maga is etyeki borosgazda – hozzáteszi, az ügynökség által szervezett kampányokban azt hangsúlyozzák, hogy a bor elsősorban kultúra, nem csak alkohol.

– Ezt a gondolatot népszerűsíti a Buborékok Nyara, a Mi folyik itt? vagy a Szent Márton ünnepéhez igazított Libabőr kampányunk is. Emellett jelen vagyunk számos fesztiválon. Azt tapasztaljuk, hogy fel lehet kelteni a fiatalok érdeklődését – mondja Rókusfalvy Pál.

Ezt a célt szolgálja az egyelőre három budapesti felsőoktatási intézményben, jelesül a Károli Gáspár Református Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen szeptemberben útjára indított BorKatedra – szeminárium a magyar borról című képzés is. A tantárgy a magyar borkultúrát állítja középpontba, a képzés során a fiatalok elsajátítják a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel, az értékesítéssel, a borpiaci trendekkel és a fogyasztással kapcsolatos legfontosabb ismereteket, megtanulják a kissé talán lekezelt, pedig a bor értékelése szempontjából kiemelkedően fontos kóstolástechnikát, információkat kapnak a legfontosabb hazai fehér- és kékszőlőfajtákról, a bortípusokról és a pezsgőkről, a magyar borvidékekről, kiemelten Tokaj-Hegyaljáról, megtanulják felismerni a minőséget és elhelyezni a mindennapok és az ünnepek világában, megismerve a borok és ételek párosításának lehetőségeit. Ily módon a szélesebb értelemben vett gasztronómiához is kapcsolódik a képzés, miközben a bor és az egészség kapcsolatáról is ismeretekhez jutnak.

A diákok az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek a kurzus során, hiszen kóstolják is a borokat. A BorKatedra képzés előadói neves szakemberek: nemzetközi borakadémikusok, pohárnokok (divatos idegen kifejezéssel sommelier-k), borszakírók.

– Számos minőségi borszakmai tudásközpont működik Magyarországon, ezeket integráltuk az egyetemek világába. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az első pillanattól nyitott volt a javaslatomra – avat be a BorKatedra kurzus megszületésének titkaiba a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos.

A képzés tematikáját többek között dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus, a műfajban úttörőnek számító, ma már több évtizedes múltra visszatekintő, egykor magánúton elindított Borkollégium oktatási igazgatója, Horkay András, a Central European Wine Institute alapítója és vezetője, Ripka Gergely Tokaj-specialista borszakíró és Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus, pohárnok (sommelier), a londoni székhelyű Wine and Spirit Education Trust (WSET) oktatója állította össze.

– Több mint 30 éve foglalkozom borismeretek tanításával, azóta mondogatom, hogy felvilágosítás nélkül nem beszélhetünk komoly borkultúráról. A Kárpát-medence adottságai és az itt bort készítő termelők megérdemlik, hogy kiemelt értékként tekintsünk rájuk, esztétikai szépségként kezelve a bort. El kell magyarázni a fogyasztóknak, hogy mi a különbség egy 800 és egy 8000 forintos bor között, és ehhez komoly ismeretátadásra van szükség – magyarázza dr. Mészáros Gabriella, aki maga is több egyetemen oktat borismeretet. Mint mondja, úgy tapasztalja, hogy a hallgatók a kezdeti idegenkedés, csodálkozás után hamar megszeretik a minőségi bort és a hozzá kapcsolódó összetett, a gasztronómiát, a turizmust egyaránt magában foglaló kultúrát.

– Rájönnek, hogy a bor nem az öregek itala, hanem minden generáció számára élményt, értéket adó szépség. A magyar borkultúrát az ösztönző fogyasztók tartják fenn, ezért is fontos, hogy a fiatalok is komolyan vegyék a bort. Ha csak oda eljutunk, hogy egy hétvégi buliban odafigyeléssel minőségi bort fogyasztanak, netán néhány mondatot is mondanak róla, már nagy lépést tettünk előre – mondja Mészáros Gabriella.

– Szeretném kiemelni, hogy ez az első lépés, ugyanis a jövőben más egyetemekre is szeretnénk kiterjeszteni ezt a jelenleg afféle kísérleti, bemutató jellegű képzést. Több intézmény már az első hírek hallatán jelezte csatlakozási szándékát. Vannak egyébként hasonló kezdeményezések vidéki egyetemeken is. Fontos, hogy a BorKatedra kurzus a diplomaszerzéshez szükséges kreditpontokat ér. Azt tapasztaltuk, hogy nagy az érdeklődés, az Óbudai Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen gyorsan beteltek mind a magyar, mind a külföldi hallgatók számára megnyitott helyek, a Károli n pedig nemrég nyílt meg a jelentkezés, és gyorsan telnek a helyek. Abban bízunk, hogy a külföldiek tanulmányaik végeztével elviszik magukkal mindazt a tudást, amit itt kaptak, és a magyar bor nagyköveteivé válnak – számol be az örömteli hírről Rókusfalvy Pál. A kormánybiztos hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedekben több tízezer hektárral csökkent a hazai szőlőtermő területek mérete, és ha meg akarjuk állítani ezt a kedvezőtlen folyamatot, amit a globálisan jelentkező tízszázalékos bortúltermelés is súlyosbít, akkor meg kell érteni a világban zajló piaci változásokat, a fogyasztói szokások átalakulását, újító szemlélettel megszólítva a fiatalokat, a borkultúrát beágyazva az egyetemek világába.