Brüsszel újabb kifogásokkal fog előállni
Az Európai Bizottság eddigi hozzáállása sajnos azt valószínűsíti, hogy az uniós testület újabb és újabb, mondvacsinált kifogásokkal és elvárásokkal él majd hazánkkal szemben – fejtette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a hazánk és Brüsszel között zajló uniós tárgyalások kapcsán Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.
A magyar kormány továbbra is nyitott a kompromisszumokra, mint ezt az elmúlt egy év tárgyalássorozatánál tapasztaltuk – emelte ki az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. A Magyarország és az Európai Bizottság (EB) előtt álló további tárgyalásokkal kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy a hazánknak járó európai uniós források megszerzéséhez és folyósításához az EB a magyar igazságügyi rendszer módosítását és finomhangolását fogalmazta meg elvárásként, március végi határidővel. Kovács Attila emlékeztetett: döntés született tavaly decemberben a helyreállítási alapról és a többéves pénzügyi keretről.
Ugyanakkor kifejtette azt is: az EB eddigi hozzáállása sajnos azt valószínűsíti, hogy az uniós testület újabb és újabb, mondvacsinált kifogásokkal és elvárásokkal él majd hazánkkal szemben. A bizottság által hangoztatott technikai kifogások mögött egy alapvető politikai, ideológiai szembenállás húzódik meg: ez pedig a gyermekvédelemmel kapcsolatos véleménykülönbség.
Szerinte míg Brüsszel a genderlobbi nyomásának engedelmeskedve beengedné az iskolákba az érzékenyítő témákat, a magyar kormány határozottan kiáll a családok és a gyermekek védelmében.
A kutatási igazgató hozzátette azt is: bár az ideológiai különbség feloldhatatlannak tűnik, ugyanakkor reméli, hogy a bizottság végső soron az uniós jogszabályokhoz és eljárásrendekhez fog ragaszkodni, és mindez igaz lesz nemcsak az Erasmus és a Horizont, de a helyreállítási alap és a többéves pénzügyi keret forrásaira is.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Magyar Nemzet honlapján olvashatnak.
