Dolgozni kell, nem a konfliktust keresni

– Míg 2010 és 2019 ősze között a kormány és a városvezetés vállt vállnak vetve dolgozott Budapest fejlődéséért, október óta politikai színezetű viták nehezítik a közös munkát. Hogyan értékeli Karácsony Gergely első száz napját?

– A miniszterelnök úr évindító sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy még türelemre van szükségünk, mielőtt kiállítjuk a bizonyítványt az új városvezetés első időszakáról. Volt sok Facebook-poszt, rengeteg kommunikáció, de úgy tűnik, száz nap nem bizonyult elégnek az érdemi munka megkezdéséhez. Van viszont egy olyan feladat, amit nem lehet tovább halogatni, ez Budapest 2020-as költségvetésének elkészítése. A parlament már tavaly nyáron elfogadta az országét, a főváros viszont mostanáig nem szavazta meg az idei büdzsét. Márpedig a költségvetés feketén-fehéren elárulja egy vezetésről, hogy mit tart fontosnak és mit nem, mely ígéreteit akarja valóban megvalósítani és melyeket nem. Ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a büdzsét, akkor érdemes majd értékelni ezt az induló időszakot.

– Bár eredmények nem, furcsa döntések máris születtek…

– Valóban szimbolikus, hogy mik az első intézkedések: Karácsony Gergely és a mögötte álló MSZP-s, DK-s, momentumos, párbeszédes többség hatalmi osztozkodással és egymás közti pénzosztással kezdett a fővárosban és a kerületekben. Jóval több alpolgármester és főpolgármester-helyettes, megemelt juttatások, baráti-haveri kinevezések a bizottságokban, személycserék az egyébként jól működő fővárosi cégek élén, ráadásul ezek igazgatóságaiban, felügyelőbizottságaiban rég nem látott politikusok – így például a legsötétebb Gyurcsány-korszak zűrös alakjai – jutottak pozícióhoz. Azt például elég nehéz megemészteni, hogy a fővárosi közlekedés szempontjából kulcsfontosságú BKK igazgatósági elnökét Draskovics Tibornak hívják… És bár azt mondtam, az átfogó értékeléssel várjunk még, az azért mégiscsak jó mérce, milyen volt Tarlós István első száz napja 2010-ben. Az első száz Tarlós-napban volt egy „politikusstop”, vagyis kevesebb politikust, kevesebb fizetést, csökkent a cégvezetők száma és fizetése, a főpolgármester véget vetett annak, hogy működési hitelt vegyen fel a BKV, létrehozta a BKK-t Vitézy Dávid vezetésével. Az akkori városvezetés, Tarlós javaslatára, befagyasztotta a jegy- és bérletárakat, elfogadott egy egész ciklusra szóló, négyéves gazdasági programot, konszolidálta a Heim Pál Gyermekkórház adósságát. Megkezdődött a négyes metró szerződéseinek újratárgyalása, elindították a fonódó villamoshálózat projektjét, a Futár-beruházást, és ez még csak nem is a teljes lista. Az mindenesetre látszik, hogy egészen másként is el lehet kezdeni a városházi munkát.

– Lehet évekig úgy együtt dolgozni a fővárossal, hogy Karácsony Gergely bizonyos ügyeket zsarolásra használ fel?

– Több meglepetés is ért bennünket az önkormányzati választás óta eltelt időszakban. Ezzel együtt is úgy gondolom: az ország és Budapest érdeke az, hogy a kormány törekedjen az együttműködésre. Orbán Viktor már a választások éjszakáján leszögezte, hogy természetesen elfogadjuk a budapestiek döntését, gratulálunk a megválasztott főpolgármesternek, polgármestereknek és képviselőknek, és korrekt partnerségre készülünk. Néhány nappal később a miniszterelnök az Országgyűlésben garanciát vállalt arra, hogy a kormány egyetlen olyan fejlesztést sem valósít meg a fővárosban, amit a városvezetés nem támogat, emellett fillére és betűre betartjuk a Tarlós Istvánnal kötött megállapodásokat. Ezek nem üres szavak, hiszen a 2018-ban aláírt Orbán–Tarlós-megállapodás 2020–2024-re 110 milliárd forintos, Budapestnek a jogszabályok alapján egyébként nem járó többletforrást biztosít, egyebek mellett ebből nyílik lehetőség a hármas metró felújításának befejezésére. Az eltérő politikai színezet ellenére is szeretnénk tehát együtt dolgozni a városvezetéssel. Budapest nem csatatér, a kampánynak vége, mindenki munkára, nem pedig háborúskodásra kapott felhatalmazást a választóktól. Mindig azt kell nézni, mi a budapestiek érdeke: sérelmi politizálásnak nincs helye, a vitákban, egyeztetésekben időt és energiát nem kímélve részt kell venni; ha szükséges, százszor is el kell mondani, mi az, ami működik, és mi az, ami nem vezet eredményre. Büszkék lehetünk arra a közel tízéves városépítő munkára, amit elvégeztünk, a zsarolásnak pedig természetesen nem szabad engedni.

– Karácsony Gergely legutóbb az atlétikai vébé kapcsán fenyegetőzött azzal, hogy nem írja alá a nemzetközi szövetségnek szóló levelet, és így nem lehet világbajnokság, ha a kukaholding, vagyis a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. nem fizet a fővárosi közterület-fenntartónak.

– Az elszámolásnak van egy törvényes, jogszabályokban meghatározott rendje, ami működik. Ha a fővárosi cég, az FKF szabályosan elszámol, és szabályos számlát nyújt be, a kukaholding kész azonnal mintegy 14 milliárd forintot átutalni a fővárosnak. Rajtunk nem fog múlni, hogy a főváros a pénzéhez jusson: ha a jogszabályokban előírt elszámolásra és adatszolgáltatásra sor kerül, akkor pillanatokon belül ott lesz a pénz az FKF számláján. Itt is igaz: dolgozni kell, nem a konfliktust keresni. Mi a megoldáskeresésben vagyunk partnerek.

– Több projekthez, így a Lánchíd felújításához és az állatkerti biodóm befejezéséhez is pluszforrásokat kért a kormánytól Karácsony Gergely. Reménykedhet?

– A kormányzat az elmúlt tíz évben is jelentős pénzekkel támogatta Budapest fejlesztését, és ez így lesz a jövőben is. Említhetném a négyes metró befejezését, a fonódó villamoshálózat megépítését, az olyan felsőoktatási fejlesztéseket, mint a közszolgálati egyetem vagy a MOME, a Szépművészeti Múzeum felújítását vagy a Steindl Imre-programot, az egyes villamos felújítását és meghosszabbítását, az Egészséges Budapestért programot, és a sor még hosszasan folytatható lenne. Ez viszont természetesen nem jelentheti azt, hogy olyan feladatokat is az adófizetők pénzéből, az ország költségvetéséből fizessünk ki, amelyeket Budapest városvezetésének kell megoldania. A Lánchíd a főváros tulajdona, a főváros dolga felújítani. Ehhez Tarlós István annak idején hatmilliárd forintot kért a kormánytól, a kabinet meg is ígérte neki, ez a pénz Karácsony Gergelynek is rendelkezésére áll. Miután a közbeszerzésen túlárazott ajánlatokat adott a piac, a főváros már az elmúlt száz napban is rengeteget tehetett volna azért, hogy letörje az árakat. Mi azt tanácsoljuk Karácsony Gergelynek, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, lépjenek fel a túlárazás ellen. Maga a főpolgármester, de Gyurcsány Ferenc és mások is ebből a városházi koalícióból sokszor vádoltak bennünket azzal, hogy túl drágák a közberuházások Magyarországon. Itt a remek lehetőség, bizonyítsák be, hogy ők képesek olcsóbban és hatékonyabban megvalósítani egy nagy fejlesztést, le tudják törni az építőipari árakat. Ígérjük, ha ezt elvégzik, és ugyanaz a munka kevesebb pénzbe kerül, nem csökken az állami támogatás.

– Biodóm?

– Ezzel kapcsolatban ugyanez a helyzet, és abban is hasonlít a két ügy, hogy semmilyen információt nem kapunk, átfogó műszaki vagy gazdasági elemzést nem láttunk. Amikor az Állatkert Persányi Miklós főigazgató vezetésével megkereste a kormányt, adtunk rá pénzt, mert jó elképzelésnek tartottuk a biodómot. Amikor a volt SZDSZ-es miniszter azt kérte, hogy adjunk még több pénzt, kiegészítettük ezt az összeget, de ekkor már Tarlós István is figyelmeztette a főigazgató urat, hogy harmadszor ne jöjjön a kormányhoz többletpénzért. A projektet teljes egészében Persányi Miklós irányítja, semmilyen beleszólási lehetőséget nem kértünk, eddig 47 milliárd forintot adtunk erre a fejlesztésre; azt gondoljuk, ezzel amit lehetett, megtettük a megvalósítás érdekében.

– Két héttel ezelőtt létrehozták a Budapest Fejlesztési Központot Vitézy Dávid vezetésével, aminek Karácsony Gergely állítólag örült, bár később azt mondta a HVG-nek, hogy „a kormány egyszerűen lenyúlja a programját”.

– Úgy is, mint fővárosi polgár, tisztelem a budapestiek által megválasztott főpolgármestert, személyesen is együttműködésre törekszem vele, ezzel együtt az utóbbi időben jó néhány olyan megjegyzése volt, amin őszintén meglepődtem. Szívesen kooperálunk vele a fővárosiak érdekében, de nem szorulunk rá, hogy bármit „lenyúljunk” Karácsony Gergelytől. Tíz éve építjük ezt a várost, és bár sohasem lehetünk elégedettek saját munkánkkal, mindig lehet és kell jobban dolgozni, talán bizonyítottunk is. Gondoljunk csak az Economist Intelligence Unit tavalyi listájára, ahol élhetőség szempontjából rangsorolták a világvárosokat: Budapest Tarlós István vezetése idején húsz helyet lépett előre, a volt szocialista blokkot nézve pedig a miénk lett a legélhetőbb nagyváros. De nézzük el a barátságtalan megjegyzést; Karácsony Gergelyből talán a csalódottság beszél, hiszen felkérte Vitézy Dávidot, hogy legyen a Budapesti Közlekedési Központ vezetője, ám nem vállalta. Ezek után kerestem meg én, hogy dolgozzunk együtt, a budapestiek nyernek vele, hogy igent mondott. Dávid túl értékes szakember ahhoz, hogy kihagyjuk a budapesti városépítő munkából, vétek lenne nem építeni a tudására, energiájára, munkabírására.

– Karácsony Gergely tudott erről?

– A Budapest Fejlesztési Központ létrehozása nem érhette meglepetésként a főpolgármester urat, hiszen erről nem csupán személyesen tájékoztattam őt, de emellett a szabályoknak megfelelően írásos engedélyt is kértünk tőle a Budapest név használatához, amit ő meg is adott. Egy cégbíróságon bejegyzett cégelnevezésben csak így lehet hivatalosan használni a Budapest nevet, köszönjük is neki a hozzájárulást. Azt viszont nem értem, miért gondolja úgy, hogy a kormányzat fővárosi munkájáról, elképzeléseiről szóló sajtótájékoztatókat csak akkor hívhatjuk Budapestinfónak, ha ez esetben is engedélyt ad a Budapest név használatára. Ha ezt komolyan gondolja, akkor nagyon komoly vitáink lesznek, ez az ügy ugyanis a szólásszabadságról szól. A mindenkori főpolgármester nem egy kényúr, Budapest nem az ő tulajdona, nem kell tőle engedélyt kérni ahhoz, hogy a Budapest szót kiejtsük a szánkon, nevén nevezzük a fővárost a mindennapi szóhasználatban, beszélgetésekben, a hétköznapi kommunikációban…

– Mi lesz a Budapest Fejlesztési Központ feladata?

– Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a mindenkori magyar kormány fontos szereplője Budapest építésének, nem hagyhatja magára a fővárost, és nem is gyámkodhat felette. Ezeket a kormányzati Budapest-feladatokat szerveztük most az újonnan létrehozott fejlesztési központba. Az volt a cél, hogy legyen egy olyan kormányzati tudáscentrum, szakmai műhely, ami előkészíti és koordinálja a legfontosabb fejlesztéseket, összehangolja a kormányzati szereplők Budapest-munkáját, partnere a Fővárosi Önkormányzatnak és a főváros legjelentősebb közlekedésfejlesztő, városfejlesztő cégeinek. Még hatékonyabb kormányzati munkát várok Budapest kapcsán, és nagyon örülök, hogy Vitézy Dávid elvállalta a BFK vezetését, mert a sok jó közül is az egyik legkitűnőbb városfejlesztési és közlekedésfejlesztési szakember, ráadásul a tudását minden oldal elfogadja és hitelesnek tartja. Budapest egyértelműen jól járt azzal, hogy bekapcsolódott a munkába.