Egyszerűen finom: Oscar-díjat kapott egy magyar libamáj

Jóllehet a libamáj már több ezer évvel ezelőtt, az óegyiptomiak idején is exkluzív csemegének számított, az elmúlt években több állatvédő szervezet is felemelte szavát a libatömés ellen. A hangos propaganda olyannyira jól sikerült, hogy különösen a tömött libák májának fogyasztását több országban is korlátozták, hovatovább betiltották.

A bojkotthoz csatlakozott például az angol királyi család, közelebbről is III. Károly király, aki 2008-ban (akkor még walesi hercegként) utasításba adta, hogy nem szolgálhatnak fel libamájat a királyi birtokokon, beleértve a Buckingham-palotát is.

Utóbb aztán kiderült, hogy az állatvédelem álcája mögött sok esetben gazdasági érdekek húzódtak meg. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy az állatorvosok és a biológusok egyöntetű álláspontja szerint a libatömés nem számít állatkínzásnak, már csak azért sem, mivel az állatnak nem okoz fájdalmat. Maga a „libatömés” ráadásul a természetben is előfordul. Már az egyiptomiak megfigyelték, hogy a vadludak önmagukat hizlalják fel a vándorlás előtt azért, hogy a hosszú utazás előtt, mintegy felkészülésként a májukban zsírt raktározzanak el.

Azt, hogy ezt a módszert aztán maguk az egyiptomiak is ellesték az állatoktól, bizonyítják azok a sírfestményeken látható jelenetek, melyeken kézből vagy tölcsérrel etetik a madarakat. A tömés gyakorlatát aztán a rómaiak is átvették, sőt a technikát továbbfejlesztetve előbb fügével, majd liszt és tej keverékével táplálták a libákat.

A libatömés paraszti hagyománya évszázadok óta jelen van Magyarországon is, első írásos emlékeink a XI-XII. századból származnak. Szélesebb körben való hazai elterjedése a középkorra tehető, majd a folyamatos fejlődésnek köszönhetően Magyarország a XX. század második felére a világ egyik legnagyobb libamájtermelő és exportáló országa lett.

Mindezek után nem meglepő, hogy a hazai libamáj minősége kiemelkedő, így a belőle készült élelmiszerek is azok. Az idei ízek Oscarján, a brit Great Taste Awardson egy mindössze két összetevőből álló, magyar fejlesztésű libamájtermék, a Royal Paté „natúr egész libamáj” egycsillagos minősítést kapott, ami azt jelenti: „egyszerűen finom”.

A Great Taste Awards több mint harminc éve a kézműves élelmiszergyártás egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi megmérettetése. A Guild of Fine Food által szervezett versenyre idén több mint 14.000 terméket neveztek be a világ minden tájáról. A zsűriben neves séfek, étteremtulajdonosok, borszakértők és újságírók vaktesztelés során értékelték az ízeket. A díjazott magyar prémium libamáj különlegessége, hogy mindössze libamájból és sóból készül, nincs benne sem tartósítószer, sem adalék, ám a Royal Paté különleges technológiájának köszönhetően akár hűtés nélkül is két évig eltartható.

– A portfóliónkban szereplő különböző termékkel azt szeretnénk elérni, hogy a libamájra ne csupán karácsonyi finomságként tekintsenek. Legyen ott egy grillparti előételeként vagy akár egy baráti vacsorán, legyen trendi, legyen élményszerű – mondja Falucskai Mónika, a 2019-ben alapított Royal Paté operatív igazgatója.

Mónika politológia-marketing kommunikációs szakemberként, férje, Falucskai Attila pedig programozó-matematikusként vágott bele a gasztronómiai vállalkozásba, mely 2013-ban csupán hobbiként indult, ám a tiszta, adalékmentes ételekbe vetett hit folyamatosan hajtotta őket, fejlesztették a receptúrát, tervezgették az üzemet. A magyar Royal Paté prémium libamájak mára tizenkét európai országban vannak jelen, sőt, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-kiállításán, a dubaji Gulfoodon szarvasgombás libamájukat – több mint 180 ország termékei közül – a világ négy legkiválóbb hústerméke közé választották.