Óriási profitot hozhatnak a rovarlisztek a nyugati élelmiszergyártóknak
Együnk kukacot?
Az Európai Unió döntéshozói az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye nyomán forradalmasítják az európai konyhát. Mint az EU hivatalos lapja közzétette, idén január óta minden tagállam területén szabad gyártani és forgalmazni tücsökliszttel és alombogárlárvával dúsított, az „általános népességnek” szánt élelmiszereket.
Az általános népesség csak áll és bámul bambán az uniós döntéshozók új direktívája hallatán. Elhárult az akadály az elől, hogy fehérjében gazdag, ezért tápláló, eddig a baromfi és a sertés takarmányozásában, valamint a kutyáknak és macskáknak szánt eledelekben már kiválóan vizsgázó rovarporokkal tegyék még gazdagabbá hétköznapi és ünnepi étkeiket. Hiszen mára a tudomány, azaz az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság igazolta, hogy például a tücsökpor vagy éppen a lisztkukac és a vándorsáska alkalmas emberi fogyasztásra is. Igaz, az arra érzékenyeknél allergiás reakciókat válthat ki.
Az alkalmazhatóság határa a csillagos ég, további ötletekért pedig ellátogathatunk egy közelebbi trágyadombhoz. Hiszen a progresszió nevében a nem túl távoli jövőben akár az eddig takarmányozásban használatos közönséges házi légytől a lisztbogárig, a penészevő gabonabogárig vagy a selyemlepke lárvájáig sokféle élőlényt felhasználhatnak emberi táplálék előállítására a gyártók. Ezek a tyúkoknak, mint már bebizonyosodott, ízlettek. Igaz, még további vizsgálatokat igényel, hogy érdemes-e belekeverni őket például a levesporba vagy a csokoládéba. De bizonyára megfelelő javadalmazás ellenében akad majd olyan laboratórium az unióban, amely igazolja, hogy azokban is szintén jó eredménnyel alkalmazhatók.
Éheztetés után megmosva
Az uniós szakemberek persze szigorú szabályokat is felállítottak az emberi fogyasztásra szánt rovarlárvák tenyésztésére és feldolgozására.
A lárvákat nagyüzemi módszerekkel nevelik, hizlalják, amíg el nem érik a megfelelő nagyságot. Ám az EFSA által jóváhagyott technológia szerint 24 óráig éheztetni kell őket feldolgozás előtt. Ennek során először megmossák, hőkezelik, majd lefagyasztják a nyüzsgő teremtményeket, amelyeket a közbeszéd közönségesen csak kukacoknak és férgeknek nevez. Az előírt böjt után zsírjukat kivonják, végül porítják az egész seregletet.
A technológia előnye, hogy mindez, ha felfut az üzlet, töredékébe kerül majd annak, mintha az eddig megszokott, de egyre drágább szójalisztet kellene megvásárolniuk az élelmiszergyártóknak termékeik előállításához. Vagyis a rovarliszt alkalmazása lényegesen nagyobb profitot hozhat. Érthető hát, hogy először a nyugat-európai élelmiszergyártók látták meg az üzleti lehetőségeket a féregtechnológiában, amellyel a tízes évek elején kezdtek foglalkozni.
Mára többféle feldolgozott rovarlárva kerülhet az unióban forgalmazott élelmiszerekbe. E területen a francia cégek számítanak zászlóshajónak, ám a német, holland és spanyol vállalatok is kiváló eredményeket értek el. Érthető, hogy rástartoltak a sokmilliárdos haszonnal kecsegtető úgynevezett rovarfehérje-bizniszre. A prognózisok szerint 2030-ra a feljövőben lévő üzletág akár 8 milliárd eurósra is duzzadhat. Szerencsénkre a Nébih tájékoztatása szerint eddig egyetlen magyar gyártó sem folyamodott emberi fogyasztásra szánt rovarliszt előállításának engedélyezéséért.
Veszélyes döntés
Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke komoly veszélyeket lát az uniós döntésben. Mint mondja, a korábban a zöldek nyomására kikényszerített Green Deal megállapodás megágyazott ennek a kötelezően végrehajtandó uniós rendeletnek. A zöldek szerint a klímavédelem indokolja, hogy a nagy testű állatok és a szárnyasok húsa helyett inkább rovarokkal táplálkozzunk, mert ezzel – úgymond – védjük a környezetet. A döntéshozókat vélhetően az is befolyásolta, állítja Jakab István, hogy ma már az unió területén is nagy számban élnek emberek, akik a világnak olyan területeiről érkeztek, ahol a táplálkozási kultúrának része a rovarevés.
Nálunk azonban, ahol szinte dúskálunk a fehérjében gazdag, egészséges élelmiszerben, mindez nem indokolt. A Magosz álláspontja szerint ha országunkban kapni lehet majd rovartartalmú élelmiszereket, egyértelmű jelzésekkel kell tájékoztatni a fogyasztókat a hatóságok szigorú ellenőrzése mellett. Indokoltnak tartja ezeknek az élelmiszereknek az elkülönített elhelyezését az áruházak polcain. A magyar fogyasztóknak pedig a jövőben sokkal jobban oda kell rá figyelniük, mit vesznek le a polcról, ha egészségesen akarják felnevelni a gyermekeiket.
Magyar válasz
A magyar kormány gyorsan válaszolt az uniós döntésre. Az Agrárminisztérium közleményt adott ki, amelyben Nagy István tárcavezető arra hívja fel a figyelmet, hogy az új szabályozás következtében veszélybe kerülhetnek táplálkozási szokásaink annak ellenére, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint a magyar lakosság elsöprő többsége határozottan elutasítja a rovarfogyasztást. A válaszadóknak alig öt százaléka élne a lehetőséggel. Brüsszel azonban a tücskök mellett további három rovarfaj esetében is engedélyezte, hogy élelmiszer-összetevőként alkalmazzák őket a gyártók.
Nagy István arra is emlékeztetett, hogy a tagállamok közül egyedül Magyarország nem szavazta meg a döntést, mivel az unióban sem élelmiszer-, sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani. A miniszter szerint a magyar gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal, friss, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel rendelkezik hazánk, ezért nem szorulunk rá a kukacevésre. Az uniós döntés kapcsán a tárca módosítani fogja az élelmiszer-jelölési rendeletet. A rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek csomagolásán jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy rovarlisztet tartalmaznak, és ezeket a termékeket elkülönítetten, külön polcon kell kínálni az üzletekben.
