Hirdetés

– Az ellenzék a múlt hétfőn nem szavazta meg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. Meglepte, hogy még ilyenkor sem tudják félretenni politikai szempontjaikat?

– Pedig amikor baj van, akkor kell leginkább összefogni, együttműködni, és félre kell tenni az önös érdekeket. Főleg akkor, amikor minden perc, óra, nap emberéletekben is mérhető. Az ellenzéki frakciók először nem járultak hozzá a koronavírus-törvény azonnali tárgyalásához és elfogadásához szükséges négyötödhöz. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott, az ellenzék felelőtlensége miatt „léket kapott a védekezésünk hajója”. Egy héttel később, múlt hétfőn a Fidesz kétharmada garantálta a törvény elfogadását, amit még aznap kihirdetett a köztársasági elnök. „A léket sikerült befoltozni”, de ők ezt is elutasították. Mindez ép ésszel és ép lélekkel felfoghatatlan, hiszen pont a koronavírus-törvény teszi lehetővé, hogy a kormány minden olyan rendelkezést meghozzon, ami a világjárvány elleni küzdelemben a magyar emberek biztonságát és a magyar gazdaság stabilizálását szolgálja.

– Mi lehet az oka ennek a hozzáállásnak?

– Napnál világosabb, hogy a hazai ellenzék azokkal a külföldi érdekkörökkel működik együtt, amelyek nem akarják, hogy Magyarország jól jöhessen ki ebből a veszélyes válságból. Nem a vírust, hanem bennünket akarnak legyőzni. Nekünk velük ellentétben viszont meg kell próbálnunk megmenteni minden bajba jutott magyart: a megbetegedetteket, a külföldön rekedteket, a gazdasági károkat elszenvedőket egyaránt. Gyógyítani, megelőzni, hazaszállítani, munkahelyeket megőrizni, munkát adni. Ehhez összefogásra lenne szükség, nem pedig rosszindulatú pánikkeltésre, ócska hazudozásra, pártpolitikai csatározásra. Az ellenzékre azonban ezekben a nehéz időkben sem lehet számítani, mert hatalom- és pénzéhségük azt ugyanúgy gátolja, mint a 2015-ös migránsinvázió idején.

– Félszáz kórházban katonák lettek a parancsnokok a veszélyhelyzet idejére. Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen kérdésekben dönthetnek?

– A járványnak három szakasza van: az egyedi, a csoportos és a tömeges megbetegedések időszaka. Ezt egyetlen ország sem tudja elkerülni, így mi sem, a járvány terjedését csak lassítani lehet. Hogy minél később jussunk el a tömeges fertőzési stádiumba, azt kértük az emberektől, hogy maradjanak otthon. És ezért korlátoztuk a kijárást, ezért tiltottuk be a rendezvényeket, ezért zártuk le a határokat, ezért rendeltük el az iskolalátogatási tilalmat és a digitális oktatást, illetve a hatósági karantént. Magyarország is hamarosan elérkezik a harmadik fázisba. Fontos, hogy ebben a nagyon terhelt és kiemelkedően veszélyes időszakban az egészségügyi intézményeink összehangoltan működjenek. Az operatív törzs vezetésével helyben a kórházparancsnokoknak kell biztosítaniuk a betegek életmentő, gyógyító-, illetve az orvosok és ápolók védekezőeszközeit: a lélegeztetőgépeket, oxigénpalackokat, a gyógyszereket, szájmaszkot, szemüveget, védőruhát, fertőtlenítőszert. Ez egyfajta katonai készletgazdálkodást – beszerzést, raktározást, elosztást – jelent. Ők felelnek az információ- és adatszolgáltatásért, a vagyonbiztonságért is. Orvosszakmai, egészségügyi szakmai kérdésekben azonban döntést nem hozhatnak, sőt még állást sem foglalhatnak, javaslatot sem tehetnek, tanácsot sem adhatnak.

– Mindez hány kórházat érint?

– Március 30-ától került tizenhárom megye ötvenegy kórházának élére magasan képzett, vezetési-logisztikai gyakorlattal rendelkező honvédtiszt. Egyébként a Honvédkórház alapjáraton is e modell szerint működik. Élén katonai parancsnokkal, aki a szervezési-vezetési jogok birtokosaként tehermentesíti az orvos igazgatót e feladatok ellátása alól. Így a legfőbb gyógyítónak csak a betegekre kell koncentrálnia.

– Honvédelmi irányítótörzsek láttak munkához a létfontosságú magyar vállalatoknál is. Milyen cégekről van szó, és milyen feladataik vannak az irányítócsoportoknak?

– Orbán Viktor miniszterelnök még március közepén válságkezelő akciócsoportokat hozott létre. A létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős csoportot Benkő Tibor tábornok, honvédelmi miniszterre bízta. Néhány nap múlva már 71 vállalathoz meg is érkeztek a honvédelmi irányító törzsek, amelyek katonákból, rendőrökből és katasztrófavédelmiekből állnak össze. Ma már 93 cégnél biztosítják a veszélyhelyzeti működést. Köztük több önként jelentkező, magántulajdonú vállalkozás is van. Elsősorban a hadiipar, az energia- és közműszolgáltatás, a szállítmányozás, az élelmiszeripar, a gyógyszer- és gyógyászatieszköz-gyártás, a vegyipar és az infokommunikáció területén vagyunk jelen. A honvédelmi irányítótörzsek nem veszik át az érintett vállalatok vezetését, feladatuk a folyamatos működés, a lakosság zavartalan ellátásának és megerősített védelmének a biztosítása. Fő feladatuk, hogy katonai-szakmai tudásukkal és a Magyar Honvédség eszközeivel szükség esetén azonnali és hatékony segítséget nyújtsanak például logisztikai, teher- és személyszállítási, ellátási, őrzés-védelmi vagy biztonsági feladatokban.

– Az utcákon is megjelentek a honvéd járőrök. Hogy látja, az emberek örömmel fogadták a katonákat?

– Csepelen többször is találkoztam a közterületi, piaci fegyveres szolgálatot ellátó katonai rendészeinkkel. Egyébként Budapesten kívül még tizenöt vidéki helyőrségben látnak el járőrözési feladatokat. Nemcsak személyes tapasztalatom alapján jelenthetem ki, de minden településről egyöntetű vélemény, hogy a honvédek jelenléte megnyugtatóan, biztonságérzetet fokozóan hat az emberekre. A lakosság tudja és érti, hogy a közrend, a nyugalom, az utcai békés egymás mellett élés megőrzése mindennél fontosabb e nehéz időkben, és az önfegyelmezésen kívül ebben csak a katonákra és a rend­őrökre számíthatnak.

– Eközben a határok védelméről sem feledkezünk meg, hiszen továbbra is több százan akarnak bejutni hazánkba hétről hétre. Erre marad kapacitása a honvédségnek?

– Határvédelmi feladatainkat már a fokozódó migrációs nyomás állandóvá válása, január óta megerősített erőkkel látjuk el. Ez nem változott ebben a pandémiás veszélyhelyzetben sem. Honvédeink közösen a rendőrökkel védik hazánk és az Európai Unió külső határát, egyetlen migránst sem engednek be. A helyzet annyiban változott, hogy a koronavírus-fertőzés veszélye miatt bezártuk a röszkei és a tompai tranzitzónát, így itt is fokozott őrzés-védelmi erőfeszítéseket kell tennünk. Ráadásul most még nagyobb szükség van a migránsokkal szembeni hermetikus határzárra. Tömegek érkezhetnek abból az Iránból, ahol több tízezer bűnözőt engedtek ki a börtönökből, és ami a világ egyik koronavírus-fertőzési gócpontja. A Magyar Honvédség nagy erőkkel és technikával vesz részt a körkörös határzárásban is, hiszen a különleges jogrend idejére minden irányból felfüggesztettük a személyi határátlépést. Kivéve az úgynevezett humanitárius korridorokon engedélyezett konvojszerű áthaladást, amit a benzinkutaknál, pihenőknél vagy kísérőként szintén a katonáink felügyelnek.

– Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján hogy látja, idejében hozta meg Magyarország a koronavírus-járvány terjedésének lassítását célzó intézkedéseket?

– Az adatok nemzetközi összehasonlításban is azt bizonyítják, hogy a kormány, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára és vezetésével, minden döntést a kellő időben hozott meg. Az első fertőzöttől számítva a veszélyhelyzet kihirdetése Magyarországon a hetedik, Olaszországban a 38. napon történt. Iskolalátogatás tiltása: Magyarországon a 12, Ausztriában a 21., Olaszországban a 34. nap. Szórakozóhelyek bezárása: Magyarországon a 13., Franciaországban az 54., Spanyolországban a 44. nap. Rendezvények tiltása: Magyarország: 7., Ausztria 14. nap. Határzár: Magyarország 13. nap, Ausztria 24., Franciaország 56. A veszélyhelyzet kihirdetése és meghosszabbítása, a korlátozó intézkedések meghozatala szükségszerűen és arányosan, a magyar emberek védelmében, a járvány terjedésének lefékezésére történt.

– A járvány veszélyein túl aggasztó az is, mi történhet a gazdasággal, a vállalkozásokkal, hányan válnak munkanélkülivé…

– A gazdaságvédelmi intézkedések is Magyarországon a leggyorsabbak, legátfogóbbak. Már több válságot oldottunk meg az emberekkel összefogva, „unortodox” módon. Most is ezt az utat követjük: munkaalapú gazdaság, munkahelyek megvédése, a multik, a bankok és a pártok bevonása a társadalmi szolidaritásba. Ez utóbbiaknak is hozzá kell járulniuk a járvány elleni védekezés költségeihez: jön a banki és multikülönadó, a párttámogatások felének elvonása. 

– Orbán Viktor világossá tette, „annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a vírus elpusztított”. Sikerülni fog?

– Van egy nagyon nagy erőnk, az összefogás és kitartás ereje. Ha ez politikai szinten nem is sikerült, mégis sokan példát mutattak. Kiemelkednek az orvosok, nővérek, ápolók, mentősök, patikusok, akik a legkeményebb és legveszélyesebb munkát végzik egy ilyen fertőzéses időben. Orbán Viktor elismerésükként ötszázezer forintos pluszfizetést jelentett be az egészségügyben dolgozók számára. De ott vannak a biztonságunkért felelős honvédek, rend­őrök, katasztrófások, a digitális munkarendre pillanatok alatt átálló pedagógusok, diákok, a lélekemelés mesterei, a lelkészek és művészek, az ellátásunkért dolgozó eladók, árufeltöltők, fuvarosok, pizzafutárok és mindenki, aki helyén maradt, és most is kiemelkedően teljesíti feladatát, kötelezettségét. És, hogy teljesebb legyen a kép, az időseket segítő önkormányzatok, az államot veszélyhelyzetben is működtető kormánytisztviselők, honvédelmi alkalmazottak, az önkorlátozó sportolóink és a sok-sok önkéntes és felajánló is példás részesei összekapaszkodásunknak. Hálás köszönet és megbecsülés érte! És példaértékű a lakosság önvédelmi intelligenciája, önfegyelme, áldozathozatala, kitartása. A magyarok nagy többsége betartja a kijárási korlátozás szabályait. Ezt is csak megköszönni és bátorítani lehet. Hosszú és nehéz lesz, de együtt igenis sikerülni fog! Csak vigyázzunk egymásra!