Észak-Csepel elhamarkodottnak tekintett eladását nemcsak az ellenzék soraiban, de az MSZP koalíciós társa, az SZDSZ köreiben is sérelmezik. Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, a csepeli Fidesz-MKDSZ-frakció vezetője lapunknak elmondta, aggályosnak tartja, hogy a helyi MSZP-s vezetés nem kérdezte meg a csepelieket, eladható-e a terület, vagy miképpen lehetne azt hasznosítani. Ám a helyi ellenzék szerint nemcsak a lakosságot nem kérdezték meg a szigetrész privatizációjáról, de a képviselő-testület tagjait is későn tájékoztatták róla. Németh Szilárd szavai szerint a területet sumák módon, zárt ülésen, áron alul adták el.

Tóth Mihály csepeli polgármester állítja, hogy a képviselőknek volt elegendő idejük megtekinteni és megismerniük azokat a pályázatokat, amelyek a terület meghirdetése után érkeztek. A csepeli ellenzéki képviselők ezzel szemben úgy látják, hogy ez nem így történt. A pályázatok beadási határideje ugyanis szeptember 30-a volt, a felbontásuk október 3-án közjegyző előtt történt, az önkormányzat munkatársai pedig október 4-én, azaz a döntés napján adták át a képviselőknek azt a javaslatot, amely Észak-Csepel privatizációjáról szólt. A kerületi fideszes képviselőknek ezért meggyőződésük, hogy a helyi szocialista vezetés szándékosan tette az eladásról való döntést arra a napra, amikor megkapták róla az ismertető anyagot. Úgy vélik, Csepel vezetése egyáltalán nem akarta, hogy megismerjék azt, ami a döntés mögött áll. Ezt pedig a helyi ellenzék a demokrácia semmibevételeként értékeli.

Németh Szilárd szerint nem véletlen, hogy ilyen sietve kellett eladni az észak-csepeli területeket. A képviselő elmondta, hogy Tóth Mihály csepeli polgármester idén nyár végén már maga is elismerte, hogy a Csepeli Önkormányzat hiánya eléri a 3,5 milliárd forintot. Ez pedig a frakcióvezető szerint gyakorlatilag csődhelyzetet jelent. Észak-Csepel elherdálása a politikus véleménye alapján semmi más célt nem szolgált, mint a csepeli önkormányzat katasztrofális költségvetési hiányának a betömését és a jövő évi látszatkampány finanszírozását. Ahogy a kerületi Fidesz közleményében is áll „a Csepeli Önkormányzat vezetését, MSZP frakcióját az október 4-i képviselő-testületi ülésen ezért kizárólag az érdekelte, hogy december 15-ig pénzhez jusson”.

Németh Szilárd úgy véli, annyira sürgős volt az önkormányzatnak pénzhez jutnia, hogy ezért még azt is visszautasította a szocialista frakció, hogy az egyik pályázó egy új értékesítési pályázaton több milliárd forinttal megemelje a vételárat. Ugyanis ha egy héttel meghosszabbították volna a területre kiírt pályázat határidejét, akkor a Magnum Hungaria Kft. hajlandó lett volna kétezermillió forinttal többet adni a telkekért. A helyi Fidelitas közleménye is kijelenti, hogy „az MSZP kapkodása, kapzsisága már a döntés napján több ezer millió forintos kárt okozott Csepel lakosságának”.

A fideszes képviselő szerint a másik oka az volt a sietségnek, hogy 2006-tól csökken a forgalmi adó mértéke, eszerint pedig a most elfogadott 11 milliárd forintos eladási árból ebben az évben még 2,7 milliárd forint a központi költségvetésbe folyik be. A fideszes képviselő szerint erről árulkodik az egyik helyi szocialista képviselő megjegyzése is, aki Észak-Csepel eladását a Budapest Airport privatizációjához hasonlította.

Németh Szilárd elmondta, ha annak idején megvalósulnak Demszky Gábor és Tóth Mihály ígéretei, akkor idén októberben jóval magasabb áron adhatták volna el a területeket. A politikus úgy véli, ezt alátámasztják Orosz Ferenc, Csepel szocialista alpolgármesterének szavai is, aki a minap még azt is elismerte, hogy ha megépült volna a csepeli gerincút – ahogy azt korábban Demszky Gábor és Tóth Mihály is megígérte -, akkor ma százmilliárd forintért sem adna túl a területen.

A szabad demokrata főpolgármester és a szocialista csepeli városvezető ugyanis a korábbi választási kampányokban egy olyan hidat ígért a csepelieknek a 2002-es választási kampányban, amely végre összekötötte volna Csepelt Budával és Pesttel is. Németh Szilárd szerint, ha a Galvani híd megépült volna, akkor elkerülhetetlen lett volna a teljes szigeti gerincút megépítése is, amelynek az elkészülését már 1996-ra ígérte a városvezetés. A politikus elmondta, hogy embertelen állapotok vannak az el nem készült gerincút körül, hiszen már elkezdték a lakók kitelepítését a területről, de 45 embert nem tudtak kiköltöztetni, így nekik még mindig a szétvert házak között van az otthonuk. A képviselő úgy véli, ha elkészült volna a Galvani híd, akkor Tóth Mihály szocialista polgármester és a kerület MSZP-s többsége nem tudta volna eladni az észak-csepeli területet.

Németh Szilárd ugyanakkor a csepeli gondok között említette a helyi Weiss Manfréd kórházat is, hiszen az egészségügyi intézménynek 2002 nyarán adták át a teljesen új műtőjét és éttermét, ennek ellenére egy évvel később – a csepeliek hiábavaló tiltakozása közepette – a főváros bezáratta a kórházat. Ennek következménye, hogy Csepel egyetlen hídján sem lehet mentővel kijuttatni a súlyos betegeket vagy sérülteket, hiszen azok a csúcsforgalom miatt járhatatlanok.

– Bármit ígért a csepelieknek Demszky Gábor, abból semmi nem valósult meg – mondta a fideszes képviselő. – Azzal kell szembesülnünk, hogy az ígéretek ígéretek maradtak, a tettek nem valósultak meg és lassan beválthatatlanokká válnak ezek az ígéretek.

A korábbiakban egyébként a most eladott városrész hasznosítására több ötlet is felmerült, például ide képzelte a csepeli önkormányzat a „magyar Manhattant”, de terveztek ide lagúnavárost, olimpiai falut is. Egyelőre kérdéses, hogy a nyertes spanyol cég, a Fadesa, mit tervez a szigetrésszel. A spanyol vállalatról mindössze annyit tudni, hogy hazánkban eddig a budapesti VII. kerületi Király utcában lévő több száz lakásos ingatlannak volt a kivitelezője. A cég mindenesetre cáfolja azokat az értesüléseket, hogy tízezer lakóingatlant építene a területre. Belén Rey, a vállalat kommunikációs igazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező hetekben tanulmányozzák át, mit lehetne a területre építeni, mert pontos tervekkel még nem rendelkeznek.

A helyi viszályokon túl egyébként a csepeli szocialista vezetés döntése a főváros nemtetszését is kihívta maga ellen. A budapesti vezetés ugyanis nehezményezi, hogy az önkormányzat úgy adta el a 82 hektárnyi területet, hogy nem tudják, a vevő miként akarja azt hasznosítani. Demszky Gábor levélben fordult Tóth Mihály csepeli polgármesterhez, amelyben a főpolgármester kijelenti, hogy az eladás „jogszabályba ütközhet, továbbá jelentős mértékű kárral és érdeksérelemmel járhat Budapest Főváros eddigi tervezési, fejlesztési elképzeléseire és a közérdekre nézve”. Ezért Demszky arra kéri a csepeli polgármestert, hogy a határozattal és az ingatlan eladásával kapcsolatban adjon részletes tájékoztatást a Fővárosi Önkormányzat részére, lehetőleg még az adásvételi szerződés aláírása előtt.

Tóth Mihály válaszlevelében megdöbbenésének és sajnálkozásának adott hangot, mint írja „megdöbbenéssel, mert a csepeliek ügyeibe avatkozik bele avatatlanul. Sajnálkozással, mert csak most, több hónappal jelzésünk után tesz észrevételt az észak-csepeli ingatlanok eladásával kapcsolatban”. A csepeli polgármester azt is kifejti, hogy „Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat is tájékoztattuk, felajánlva az együttműködést. Miniszterelnök úrtól korrekt választ kaptunk, még jóval a döntéshozatal előtt”. Tóth Mihály szerint egyébként a képviselő-testület döntése megfelel a törvényeknek és nem jogszabálysértő.

Demszky Gábor és a csepeli polgármester vitájába a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője is beszállt, Bőhm András ugyanis az eladásról szóló hírek napvilágra kerülése után úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartja, ha tárgyalásos úton nem sikerül megoldást találni, akkor jogi útra terelik az ügyet, hogy megmentsék a csepeli városrészt Budapest számára. Bőhm András hárompárti tárgyalásokat sürgetne az ügy megoldására. A fővárosi MSZP azonban a csepeli frakció segítségére sietett. Gy. Németh Erzsébet rögtön jelezte, hogy erről szó sem lehet. A volt főpolgármester-jelölt véleménye szerinte ezzel beavatkoznának egy önálló önkormányzat működésébe.

Bőhm András az elmúlt héten úgy nyilatkozott, nem valószínű, hogy valaki azért vesz meg 11 milliárdért egy telekcsoportot, hogy ott közparkot létesítsen. Az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője elmondta, hogy egy, a csepeli szennyvíztisztítóhoz vezető szervizút éppen azon a területen halad át, amelyet most adott el a kerület. Bőhm kijelentette, hogy ez az egész főváros érdekeit sértő ügy, ahogy az is, hogy az észak-csepeli terület éppen az ötös metró tervezett útvonalán fekszik, ráadásul a Galvani híd egyik pillére is azon a területen állna, amelyet most vett meg a spanyol cég.

Németh Szilárd szerint az, hogy ilyen létesítményeket készülnek a jövőben megvalósítani, jelentősen növeli az észak-csepeli területek értékét, ez pedig azt jelenti, hogy a későbbiekben jóval magasabb áron lehetett volna eladni őket. A képviselő szerint ez a tény is alátámasztja, hogy az októberi elhamarkodott privatizációval több tíz milliárd forintot vett el a csepeli önkormányzat a csepeliektől.